Egyik kedvenc helyén, a legendás budapesti Hadik Kávézóban találkozunk. Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground csíki származású énekesnője a tőle megszokott közvetlenséggel mesél a székely nőkről, az otthoni és itthoni barátairól, budapesti életéről.
Az identitáskeresés problémáját boncolgatja Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve. Első alkalommal tűzött műsorára Tamási-darabot a Csíki Játékszín, az előadásban játszó színészek mesélnek arról, hogyan látják Tamási világát, a karaktert, akit megformálnak.
Nemzeti kultúránk megőrzéséért mindent meg kell tenni – ennek a felismerésnek a jegyében hozták létre Budapesten 1988-ban az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely köré tömörült baráti kör az erdélyi hagyományos kulturális kincsek megőrzését, megismertetését tekintette és tekinti feladatának.<
A gyerekeknek általában nem a kedvenc elfoglaltságuk a fogmosás, és a fogorvosi székbe is csak akkor ülnek, ha már nagyon fáj a foguk, vagy a szülők erővel elcipelik őket. Ezen a gyermeki hozzáálláson kíván változtatni Kerekes-Máthé Bernadette, aki fogorvosként, egyetemi tanárként meseírásra adta a fejét.
Bartus Sándort, becenevén Bogyót úgy ajánlották figyelmembe, hogy érdekes figura. Székelyudvarhelyről Szombathelyre vetette a sors, majd a Magyar Állami Operaház énekese lett. Jelenleg Piliscsabán él boldogan. Pihenőzónába ért az élete. Erről (is) beszélgettünk.
Több mint száz éve működik a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet, amely immár négy nemzedék örökségét őrző fotómúzeummá avanzsált, de a modern korral is tartja a lépést. Ide betérni valóban felér egy időutazással. ifj. Kováts Árpád kalauzol végig az épületen.
Kányádi Szilárdot nevezte ki a fenntartó csíkszeredai önkormányzat február elsejétől a Csíki Játékszín élére. A székelyudvarhelyi származású színész-rendezővel beszélgettünk.
Ismeretségünk nem hétköznapi. A folyosón kúszott egy dalfoszlány, a varázslat nyomába eredtem, benyitottam a terembe, és ott volt Cári Tibor. Komponált. Ennek már jó pár éve, de nem sokat változott. Ugyanolyan magas, sármos, irigylésre méltón kiegyensúlyozott, és továbbra is szerény.
Noha rajzolt és festett is, végül a fametszés, a lapdúcra vésett, kézi erővel történő nyomtatással előállított képek készítése mellett kötelezte el magát a csíkszeredai Imets László. Márton Áron püspök is szerzett neki papírt, később a Szekuritáté tiltotta el az alkotástól.
A blokk is lehet regényes, egy blokknak is lehet regénye – véli Vajda Gergely, a helyi napilap újságírója. És ahogy a főhős, én is kiteszem a diktafont az asztalra, hogy a Székelykeresztúron élő Zsidó Ferenccel a Gutenberg Kiadónál megjelent Huszonnégy című regénye kapcsán beszélgessünk.
Kultúrotthonok nézőterei telnek meg szerte Székelyföldön, a közönség kacag, szórakozik: Legtöbbjük ugyan már látott hasonló helyzeteket a mindennapokban, de így felmutatva mégiscsak vicces. Hogy miért? Erre talán a két év szünet után újra összeállt Székely Góbék társulat tagjai sem tudják a választ.
Kell hozzá recept, minőségi alapanyag, és nem utolsósorban a szeretet – ettől lesz ellenállhatatlanul finom a dorongos sütemény.
A Hollywoodban szocializálódott, sőt befutott Antal Nimród jó érzékkel fedezte föl Ambrus Attila történetét, ugyanakkor a belőle forgatott, A Viszkis című film csupán mérsékelten képes kiaknázni a sztoriban rejlő lehetőségeket.
Az Orotvai komák – így ismerik a humoros előadásokat kedvelők az immár Szárhegyen élő Gál-Pál Lászlót és az Orotván maradt Fazakas Lászlót. Egyikük erdész, másikuk falugondnok, együtt pedig humoristák. Azt mondják, a nevettetés bevált terápia... elsősorban önmaguk számára.
Bár megszokta, igazából ma sem szereti ezt a média által ráaggatott becenevet, hogy Viszkis – mondja Ambrus Attila, aki a róla készült film romániai vetítéseire érkezett Erdélybe. A csíki születésű egykori bankrabló nem csak a filmet reklámozza, magáról is szívesen mesél.
Szikár, kemény vonásai, barázdált arca láttán az jut eszembe, hogy mintázni való. De ez az ő szakterülete. Neki köszönheti Székelyudvarhely egyebek közt Benedek Eleket, Tamási Áront és a Vasszékelyt, persze művészi kivitelben. Szabó Jánossal beszélgettünk.
Szíves fogadtatás, kedves emberek, különleges vidékek, városrészek, a megnyitó majd interjúk sorozata – sok szép élménnyel tért haza Moldován Zsolt csíkszeredai festőművész, aki munkáit mutatta be egy csoportos kiállításon Algéria fővárosában.
Kereken ötvenedik születésnapján mutatják be Sepsiszentgyörgyön a többszörös olimpiai- és világbajnok tornász, Szabó Katalin életéről szóló könyvet. Nehéz meccs volt – jellemzi a kötet megszületésének folyamatát szerzője, Csinta Samu. Hogy miért? Beszélgetésünkből kiderül.
Ez a legnagyobb díj, amit kaphattak – vélik egybehangzóan a Tatrospart Néptánccsoport és a Gyimesvölgye Férfikórus tagjai a Fölszállott a páva tehetségkutató műsorának közönségdíjáról. De nem csak gyimesi táncot és énekeket vittek magukkal Budapestre, hanem szalonnát és jó hangulatot is.