/ Stúdió

Letaglóz, elborzaszt és nem ereszt, mégis kíváncsian várjuk, hogy mi fog történni. Nyilván nem ez a legjobb ajánló egy tévésorozathoz, azonban ahogy a filmek között is vannak megrázó történetek, úgy a tévésorozatok világában is van, amit nem könnyed kikapcsolódási szándékkal nézünk meg.

Van Dragomán György: A fehér király című regénye és van a regény alapján készült film. A mozgóképes adaptáció tipikus példája annak, hogy milyen, amikor egy adott történetet más kultúrkörben szocializálódott emberek teljesen átértelmeznek.

Közel hetven pályakezdőt, mentort és oktatót foglalkoztatott az elmúlt két évben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, melynek néhány tagja székelyföldi turnéra érkezett. Ebből az alkalomból Nagy Koppány Zsolt író-szerkesztővel, a KMTG oktatójával beszélgettünk.

Azért kezdtek el zenélni, hogy a falusi muzsika könnyűzenei oldalát szélesebb körben is megismertessék – állítják a hétvégén Csíkszeredában fellépő Csík Zenekar tagjai. Bevallásuk szerint mindig szívesen térnek vissza Székelyföldre.

Az erdélyi humoristák „mikrofon mögötti” oldalát szerette volna megmutatni új, Dumakavics című könyvében György Botond gyergyószentmiklósi stand-upos. Az Erdélyi Humorfesztivál egyik szervezője a kötet tartalmáról, a szakma kihívásairól és jövőjéről mesélt.

Vannak helyek, ahol vaknak érzi magát Bartis Attila marosvásárhelyi származású író, rendező és fotográfus, és vannak olyan helyek, ahol „lát”. Marosvásárhely ilyen hely, és mellette Jáva – a hely, ahol részben él. Kultúrpalotai kiállítása alkalmából beszélgettünk vele.

Talán soha még ilyen közelről nem láthattuk, hogyan ragadja meg és falja fel a szórakoztatóipar egy ember életét. Avicii ebbe a sablonba hajló, igaz története viszont optimista kicsengésű kellett volna legyen. Ezért is készült róla dokumentumfilm.

Április 23. a könyv (és a szerzői jogok) világnapja, amelyet katalán javaslatra 1995-ben nyilvánított ünneppé az UNESCO. Az alkalomból a könyvek őrzője, terjesztője és maga az író ajánl egy-egy olvasnivalót.

Napfényes, optimista, napjainkbéli hangzású, nyugodt muzsika, ami felajánlja, hogy kiszabaduljunk a sablonos hétköznapokból, s elinduljunk egy lelki utazásra. A Belau együttes üdítő hangulatából és a kortárs zenei kultúrából most három székelyföldi városban kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

Költözésekről és révbe érésről, könyvtárosokról, könyvekről és olvasókról beszélgettünk Kopacz Katalinnal, aki huszonöt éven át volt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója.

„Emberek, emberek, emberek, nem látták itt ezt a férfit?” Nos, emberek, ha nem látták volna, bemutatom Pásztort Márkot. Költészet napi Cseh Tamás-estjét látva-hallva állítom, hogy ez a huszonéves színészpalánta tud valamit. Nemcsak énekelni és gitározni, hanem belső remegést okozni.

Sebestyén Mártát a magyar népzene, Andrejszki Juditot a régizene nagyköveteként szokták emlegetni, akik szerte a világban ismertették meg zenei gyöngyszemeinkkel a nagyközönséget.  A Liget stábja a kézdivásárhelyi Vigadóban tartott műsorukat nézte meg, majd az előadókkal beszélgettünk.

A legújabb daláról és videoklipjéről, a két éve megalakult zenekarról, illetve fellépéseikről beszél interjúnkban az erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő Antal Tímea. Az énekesnő szerint egy együttes akkor lehet egyedi és hiteles, ha a saját dalait adja elő a közönségnek.

Ma sok esetben már csak töredékeket tudunk a népi kultúrából felmutatni, de az értékek még ott lappanganak – véli Diószegi László. Zsuráfszky Zoltán szerint jó, hogy vannak a fiatalok  tanítására vonatkozó kezdeményezések. A néptáncszakma két kiemelkedő egyéniségével beszélgettünk.<