Hirdetés
Hirdetés

Vásáros utak kereszteződésében (4.): mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán. A második terem három nagy időszakot ölel fel, a kiállításnak az Árpád-korra vonatkozó elemeiről sorozatunkban már olvashattak, ezúttal a 14–16. századról szóló részről beszélgettünk Darvas Lóránt régésszel.

Péter Beáta

2019. január 29., 15:002019. január 29., 15:00

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán. A második terem három nagy időszakot ölel fel, a kiállításnak az Árpád-korra vonatkozó elemeiről sorozatunkban már olvashattak, ezúttal a 14–16. századról szóló részről beszélgettünk Darvas Lóránt régésszel.

Péter Beáta

2019. január 29., 15:002019. január 29., 15:00

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

A városi művelődési ház mögött, mellett, a Kőrösi Csoma Sándor utcában tárták fel azt, a már felszínre épült, több osztatú 14. századi házat, amelynek makettjét a Nagy István Művészeti Középiskola diákjai készítették el a kiállításra. „Ezáltal próbáljuk bemutatni az Árpád-korból a 14. századba való átmenetet, ugyanis ekkortól »kerülnek« a korábban földbe mélyített házak a felszínre. Ez több gazdasági, társadalmi hátteret érzékeltet, ugyanis ahhoz, hogy kialakuljanak ezek a házak, az is hozzájárult többek között, hogy megjelentek a füstmentes szobák. Kályhák, kemencék épülnek, és megjelennek a telekrendszerek” – magyarázta Darvas Lóránt.

Hirdetés

14. századi, felszínre épült  több osztatú ház •  Fotó: Gábos Albin

14. századi, felszínre épült több osztatú ház

Fotó: Gábos Albin

Egy tárlóban a Kőrösi Csoma Sándor utcában előkerült leleteket állították ki, az asztali és konyhai kerámiák széleskörű változatát láthatjuk. Megtudtuk, a bemutatni kívánt időszakban már megjelentek a típusedények, az egyforma nagyságú, peremszélességű edények, amelyek közül többet fenékbélyeggel láttak el.

Ezek mind arra utalnak, hogy egy mezővárosban dolgozó kézművesek termékei voltak.

Noha Szeredára vonatkozóan nincsenek ebből az időszakból adatok, a szakemberek feltételezik, hogy ha nem is Szereda volt az említett mezőváros, akkor is a közelben valahol egy vásáros helynek kellett működnie, ahol ezek az edények gazdát cseréltek.

korábban írtuk

Régészek a színház mögött: az elfeledett mártonfalvi ház
Régészek a színház mögött: az elfeledett mártonfalvi ház

Tizenkét évvel ezelőtt izgalmas leletegyüttesre bukkantak a régészek Csíkszeredában, egy, a színház mellett elkezdett parkolóépítés helyén. De pontosan mit találtak a szakemberek azon a helyen, ahol elsétálva ma is valamiféle romokat látunk? Ezt elevenítjük fel Darvas Lóránt régésszel.

A továbbiakban a város adminisztratív területén található két középkori kápolnát mutatják be: a somlyói Salvator kápolnát, és a Mikó-család kápolnáját, azaz a jelenlegi zsögödi plébániatemplomot. „Azért is találtuk fontosnak, hogy ezeket bemutassuk, mivel általában, ha a látogató turisták kimennek Somlyó-hegyére vagy lemennek Zsögödbe, nem biztos, hogy bejutnak ezekbe az épületekbe. A belsejüket nem látják, holott nagyon gazdag faberendezéssel rendelkeznek. Egyedinek tekinthető a Salvator-kápolnában az alakos ábrázolásos reneszánsz dongaboltozat, 17. századi karzat, az oltárok. A kápolnában 2003-ban végeztünk egy kisebb régészeti ásatást, ez alapján periodizálni is tudjuk az épületet. A legkorábbi része, úgy tűnik, hogy 14. századi, amelyet folyamatosan bővítettek, és a 19. században nyerte el mai formáját.”

Bizonyára vásáros hely volt a közelben, ahol ezek az edények gazdát cseréltek •  Fotó: Gábos Albin

Bizonyára vásáros hely volt a közelben, ahol ezek az edények gazdát cseréltek

Fotó: Gábos Albin

A zsögödi kápolna építéstörténete visszanyúlik a 15. század végére, a 16. század elejére. Ebben az időszakban Zsögöd területén – források hiányában szintén csak találgatni lehet, de vannak erre vonatkozó nyomok –, a Czakó-családnak volt egy nagyobb birtoka. Ez volt a legjelentősebb nemesi család a mai Zsögöd területén, és feltételezhető, hogy a kápolna megrendelője, építtetője a Czakó-család lehetett. Ugyanebben az időszakban finanszírozták a szentléleki templomnak a bővítését, szárnyas oltárt, harangokat rendelnek – mivel Zsögöd akkoriban egyházilag Csíkszentlélekhez tartozott.

Habán edény •  Fotó: Gábos Albin

Habán edény

Fotó: Gábos Albin

A régész rámutatott, jelentős a zsögödi templomban levő, a 16. századra keltezhető szárnyas oltár, amelynek központi alakja a Madonna-szobor. A kiállításon látható, hogy a századok során hogyan restaurálták, festették, pótolták a szobrot, valamint a templom különböző középkori elemeit is bemutatják.

Asztali és konyhai kerámiák széleskörű változatát láthatjuk •  Fotó: Gábos Albin

Asztali és konyhai kerámiák széleskörű változatát láthatjuk

Fotó: Gábos Albin

Ízelítőt kaphat ugyanakkor a látogató a székely nemesi társadalom anyagi kultúrájából is a csíkzsögödi Mikó-udvarház bemutatása által. A Mikó-kúriánál 2017-ben végeztek egy kisebb régészeti kutatást. Az udvarház történetével kapcsolatban Darvas Lóránt elmondta, az első épületrész a 15. század végén, a 16. század elején épült, majd többször is átépítették a 17. és a 19. században, és a 20. században is toldtak hozzá.

Porcelán-közeli minőségű habán tál. Jellemző az az ólommáz használata és a kék-sárga-zöld színek alkalmazása •  Fotó: Gábos Albin

Porcelán-közeli minőségű habán tál. Jellemző az az ólommáz használata és a kék-sárga-zöld színek alkalmazása

Fotó: Gábos Albin

„Még mindig bizonytalanok a történelmi források, de arra utalnak, hogy a zsögödi Mikó-család a Czakó-családba való beházasodás révén jutott jelentősebb birtokokhoz. Az első udvarház a Czakó-családhoz köthető, és leány-negyedként osztódott a birtokrész, így került a Mikó-családhoz. Még nem tudtuk azonosítani, de a Mikó-udvarház közvetlen közelében kell lennie a feltételezhetően 15-16. században épült Pókay-udvarháznak is, amelyről történelmi források is vannak.”

17. századi latrinából előkerült üveglelet •  Fotó: Gábos Albin

17. századi latrinából előkerült üveglelet

Fotó: Gábos Albin

Ez a család szintén a Czakó-családba való beházasodás révén került Zsögödbe, Káposztásszentmiklósról. A Mikó-család a 20. század elejéig jelen volt Csík és Zsögöd történetében, a család jelentősebb alakjai: Mikó (III.) János (1655 k.–1715), ifj. zsögödi Mikó Antal (1804–1874) valamint Mikó Bálint (1840–1919).

Kiváló minőségű üvegekről, amelyek velencei üvegfúvókhoz köthetők •  Fotó: Gábos Albin

Kiváló minőségű üvegekről, amelyek velencei üvegfúvókhoz köthetők

Fotó: Gábos Albin

A régészeknek sikerült egy 17. századi latrina részletét is feltárniuk, amelyben gazdag kerámia- és üveglelet került elő. Ez azért jelentősek, mert ritkán kerülnek elő régészeti kutatásokból ilyen épen megmaradt üvegek. Ezek porumbáki és kománfalvi üveghuták, üvegcsűrök termékei, sőt valószínűsíthetőek, hogy egyes darabok még a korai időszakból származnak. Ezeket az üveghutákat Bethlen Gábor alapította az 1620-as években, és velencei üvegfúvókat telepített Erdélybe. Mivel kiváló minőségű üvegekről van szó, ezek az üvegek a velencei, muránói üvegfúvókhoz köthetők.

korábban írtuk

Téziscáfoló leletek: Árpád-kori falu maradványai Csíksomlyón
Téziscáfoló leletek: Árpád-kori falu maradványai Csíksomlyón

Csíkban a 13. század előtt nem voltak magyar települések, templomok, csak vad erdőségek, bennük hemzsegő vérmedvékkel. Ezt az évszázados történelemtudományi tézist cáfolják azok a friss leletek is, amelyeket helybéli régészek Csíksomlyó és Csobotfalva határán tártak fel.

Ugyanakkor előkerült egy habán orvosságos edény is 1682-es évszámmal. A habán edények azért jelentősek, mert szintén Bethlen Gábor gazdaságpolitikájához köthetően nagy habán kézműves központ létesült Alvincen. A habánokat ugyancsak az 1620-as években telepíti Felvidékről Alvincre, és ők azok, akik a 17. század folyamán meghatározzák az erdélyi kerámiaművesség fejlődését. A habánok anabaptista telepesek voltak, akik német lakta területekről, Csehország, majd Felvidék érintésével Erdélybe telepedtek.

A várostörténeti kiállítás ezen részén Darvas Lóránt kalauzolt •  Fotó: Péter Beáta

A várostörténeti kiállítás ezen részén Darvas Lóránt kalauzolt

Fotó: Péter Beáta

Nem csak a kerámia szempontjából jelentős a tevékenységük. Ezen orvosságos edény mellett a Mikó-vár területén előkerült habán tálkát is kiállítottuk. Ezek a tálak porcelán-közeli minőségűek, jellemző rájuk az ólommáz használata és a kék-sárga-zöld színek alkalmazása az edények díszítésében. Általuk terjedt el a híres reneszánsz virágminta általános használata – foglalta össze Darvas Lóránt a tudnivalókat a második terem ezen részében kiállított tárgyakról.

Sorozatunk korábbi részei

Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság

Vásáros utak kereszteződésében (3.): az Árpád-kori települések

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

Porumbáki és kománfalvi üvegcsűrök termékei •  Fotó: Gecse Noémi

Porumbáki és kománfalvi üvegcsűrök termékei

Fotó: Gecse Noémi

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.

Epres kevert süti – videó
Epres kevert süti – videó
2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”

Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
2026. június 28., vasárnap

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez

Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
2026. június 28., vasárnap

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk

A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
Hirdetés
2026. június 27., szombat

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
2026. június 25., csütörtök

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz

Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Tócsni – videó
Tócsni – videó
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés