A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán. A második terem három nagy időszakot ölel fel, a kiállításnak az Árpád-korra vonatkozó elemeiről sorozatunkban már olvashattak, ezúttal a 14–16. századról szóló részről beszélgettünk Darvas Lóránt régésszel.
2019. január 29., 15:002019. január 29., 15:00
Fotó: Gábos Albin
A régészeti kutatások során előkerült leletek tanúskodnak arról, hogy mi történt Csíkszereda adminisztratív területén a 14–16. században – többek között ezek is láthatók a Csíki Székely Múzeum hét teremben látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításán. A második terem három nagy időszakot ölel fel, a kiállításnak az Árpád-korra vonatkozó elemeiről sorozatunkban már olvashattak, ezúttal a 14–16. századról szóló részről beszélgettünk Darvas Lóránt régésszel.
2019. január 29., 15:002019. január 29., 15:00
Fotó: Gábos Albin
A városi művelődési ház mögött, mellett, a Kőrösi Csoma Sándor utcában tárták fel azt, a már felszínre épült, több osztatú 14. századi házat, amelynek makettjét a Nagy István Művészeti Középiskola diákjai készítették el a kiállításra. „Ezáltal próbáljuk bemutatni az Árpád-korból a 14. századba való átmenetet, ugyanis ekkortól »kerülnek« a korábban földbe mélyített házak a felszínre. Ez több gazdasági, társadalmi hátteret érzékeltet, ugyanis ahhoz, hogy kialakuljanak ezek a házak, az is hozzájárult többek között, hogy megjelentek a füstmentes szobák. Kályhák, kemencék épülnek, és megjelennek a telekrendszerek” – magyarázta Darvas Lóránt.
14. századi, felszínre épült több osztatú ház
Fotó: Gábos Albin
Egy tárlóban a Kőrösi Csoma Sándor utcában előkerült leleteket állították ki, az asztali és konyhai kerámiák széleskörű változatát láthatjuk. Megtudtuk, a bemutatni kívánt időszakban már megjelentek a típusedények, az egyforma nagyságú, peremszélességű edények, amelyek közül többet fenékbélyeggel láttak el.
Noha Szeredára vonatkozóan nincsenek ebből az időszakból adatok, a szakemberek feltételezik, hogy ha nem is Szereda volt az említett mezőváros, akkor is a közelben valahol egy vásáros helynek kellett működnie, ahol ezek az edények gazdát cseréltek.

Tizenkét évvel ezelőtt izgalmas leletegyüttesre bukkantak a régészek Csíkszeredában, egy, a színház mellett elkezdett parkolóépítés helyén. De pontosan mit találtak a szakemberek azon a helyen, ahol elsétálva ma is valamiféle romokat látunk? Ezt elevenítjük fel Darvas Lóránt régésszel.
A továbbiakban a város adminisztratív területén található két középkori kápolnát mutatják be: a somlyói Salvator kápolnát, és a Mikó-család kápolnáját, azaz a jelenlegi zsögödi plébániatemplomot. „Azért is találtuk fontosnak, hogy ezeket bemutassuk, mivel általában, ha a látogató turisták kimennek Somlyó-hegyére vagy lemennek Zsögödbe, nem biztos, hogy bejutnak ezekbe az épületekbe. A belsejüket nem látják, holott nagyon gazdag faberendezéssel rendelkeznek. Egyedinek tekinthető a Salvator-kápolnában az alakos ábrázolásos reneszánsz dongaboltozat, 17. századi karzat, az oltárok. A kápolnában 2003-ban végeztünk egy kisebb régészeti ásatást, ez alapján periodizálni is tudjuk az épületet. A legkorábbi része, úgy tűnik, hogy 14. századi, amelyet folyamatosan bővítettek, és a 19. században nyerte el mai formáját.”
Bizonyára vásáros hely volt a közelben, ahol ezek az edények gazdát cseréltek
Fotó: Gábos Albin
A zsögödi kápolna építéstörténete visszanyúlik a 15. század végére, a 16. század elejére. Ebben az időszakban Zsögöd területén – források hiányában szintén csak találgatni lehet, de vannak erre vonatkozó nyomok –, a Czakó-családnak volt egy nagyobb birtoka. Ez volt a legjelentősebb nemesi család a mai Zsögöd területén, és feltételezhető, hogy a kápolna megrendelője, építtetője a Czakó-család lehetett. Ugyanebben az időszakban finanszírozták a szentléleki templomnak a bővítését, szárnyas oltárt, harangokat rendelnek – mivel Zsögöd akkoriban egyházilag Csíkszentlélekhez tartozott.
Habán edény
Fotó: Gábos Albin
A régész rámutatott, jelentős a zsögödi templomban levő, a 16. századra keltezhető szárnyas oltár, amelynek központi alakja a Madonna-szobor. A kiállításon látható, hogy a századok során hogyan restaurálták, festették, pótolták a szobrot, valamint a templom különböző középkori elemeit is bemutatják.
Asztali és konyhai kerámiák széleskörű változatát láthatjuk
Fotó: Gábos Albin
Ízelítőt kaphat ugyanakkor a látogató a székely nemesi társadalom anyagi kultúrájából is a csíkzsögödi Mikó-udvarház bemutatása által. A Mikó-kúriánál 2017-ben végeztek egy kisebb régészeti kutatást. Az udvarház történetével kapcsolatban Darvas Lóránt elmondta, az első épületrész a 15. század végén, a 16. század elején épült, majd többször is átépítették a 17. és a 19. században, és a 20. században is toldtak hozzá.
Porcelán-közeli minőségű habán tál. Jellemző az az ólommáz használata és a kék-sárga-zöld színek alkalmazása
Fotó: Gábos Albin
„Még mindig bizonytalanok a történelmi források, de arra utalnak, hogy a zsögödi Mikó-család a Czakó-családba való beházasodás révén jutott jelentősebb birtokokhoz. Az első udvarház a Czakó-családhoz köthető, és leány-negyedként osztódott a birtokrész, így került a Mikó-családhoz. Még nem tudtuk azonosítani, de a Mikó-udvarház közvetlen közelében kell lennie a feltételezhetően 15-16. században épült Pókay-udvarháznak is, amelyről történelmi források is vannak.”
17. századi latrinából előkerült üveglelet
Fotó: Gábos Albin
Ez a család szintén a Czakó-családba való beházasodás révén került Zsögödbe, Káposztásszentmiklósról. A Mikó-család a 20. század elejéig jelen volt Csík és Zsögöd történetében, a család jelentősebb alakjai: Mikó (III.) János (1655 k.–1715), ifj. zsögödi Mikó Antal (1804–1874) valamint Mikó Bálint (1840–1919).
Kiváló minőségű üvegekről, amelyek velencei üvegfúvókhoz köthetők
Fotó: Gábos Albin
A régészeknek sikerült egy 17. századi latrina részletét is feltárniuk, amelyben gazdag kerámia- és üveglelet került elő. Ez azért jelentősek, mert ritkán kerülnek elő régészeti kutatásokból ilyen épen megmaradt üvegek. Ezek porumbáki és kománfalvi üveghuták, üvegcsűrök termékei, sőt valószínűsíthetőek, hogy egyes darabok még a korai időszakból származnak. Ezeket az üveghutákat Bethlen Gábor alapította az 1620-as években, és velencei üvegfúvókat telepített Erdélybe. Mivel kiváló minőségű üvegekről van szó, ezek az üvegek a velencei, muránói üvegfúvókhoz köthetők.

Csíkban a 13. század előtt nem voltak magyar települések, templomok, csak vad erdőségek, bennük hemzsegő vérmedvékkel. Ezt az évszázados történelemtudományi tézist cáfolják azok a friss leletek is, amelyeket helybéli régészek Csíksomlyó és Csobotfalva határán tártak fel.
Ugyanakkor előkerült egy habán orvosságos edény is 1682-es évszámmal. A habán edények azért jelentősek, mert szintén Bethlen Gábor gazdaságpolitikájához köthetően nagy habán kézműves központ létesült Alvincen. A habánokat ugyancsak az 1620-as években telepíti Felvidékről Alvincre, és ők azok, akik a 17. század folyamán meghatározzák az erdélyi kerámiaművesség fejlődését. A habánok anabaptista telepesek voltak, akik német lakta területekről, Csehország, majd Felvidék érintésével Erdélybe telepedtek.
A várostörténeti kiállítás ezen részén Darvas Lóránt kalauzolt
Fotó: Péter Beáta
Nem csak a kerámia szempontjából jelentős a tevékenységük. Ezen orvosságos edény mellett a Mikó-vár területén előkerült habán tálkát is kiállítottuk. Ezek a tálak porcelán-közeli minőségűek, jellemző rájuk az ólommáz használata és a kék-sárga-zöld színek alkalmazása az edények díszítésében. Általuk terjedt el a híres reneszánsz virágminta általános használata – foglalta össze Darvas Lóránt a tudnivalókat a második terem ezen részében kiállított tárgyakról.
Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?
Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság
Vásáros utak kereszteződésében (3.): az Árpád-kori települések
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Péter Beáta
Porumbáki és kománfalvi üvegcsűrök termékei
Fotó: Gecse Noémi
Fotó: Veres Nándor
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!