/ Stúdió

Ha van sorozatrajongó ismerősünk, akkor manapság megkerülhetetlen téma 2016 egyik semmiből jött nagy sorozatsikere, a Stranger Things. De mitől olyan különleges, és miért érdemes nézni?

Otthon maradt ruhák, szállítást lemondó sofőr, de mint a mesében, végül minden jól alakult. Korzikán forgatta első videoklipjét a csíkszeredai Szőcs Renáta – Siamia. A Star Academy győztese szerette volna, ha lengének és sejtelmesnek hat a dal és klip, amely a Soha nem felejtem el címet kapta.

A Movember – a férfiegészség népszerűsítésének hónapja – apropóján mi sem találóbb, mint a különféle bajuszokról beszélni. Ez az alaptémája Fábián Andor fiatal székelyudvarhelyi filmes dokumentumfilmjének is.

Vatta Pál, Gipsz Jakab, na meg Fecsi, Szörcsi, Kázmér, Lapóc és Hosszúfül is – ők azok, akik Dr. Lilivel az élen egy-egy mese által játékosan bevezetik a gyerekeket, hogy mi is történik velük, ha netán orvoshoz vagy kórházba kerülnek. Mindez pedig egy sürgősségi osztályon dolgozó asszisztensnő kreativitásának köszönhető.

Egyszer csak összecsomagolt, vonatra ült, és Kolozsváron találta magát. Érett felnőttként kijárta a filmkészítés magasfokú iskoláit, és a dokumentumfilm magányos műfaja mellett kötelezte el magát. Csibi László székelyudvarhelyi, jelenleg Kolozsváron élő rendező nem a szokványos utat járja.

Dalolva szép az élet, csak el ne dzsesszük! Ez a címe annak a tízállomásos turnénak, amellyel Falusi Mariann és Sárik Péter érkezik Erdélybe. De nem csak erről beszéltünk a „negyedrészt” Csíkban élő, ismert magyarországi dzsesszzongoraművésszel és zeneszerzővel.

Nem mítoszrombolónak szánta könyvét Fodor János történész, mégis úgy gondolja, hogy árnyalni fogja a képet a „városépítő polgármesterről”, vagyis közelebb hozza az olvasókat Bernády György reális személyiségéhez. Az olvasóink által is ismert Bernády-kutatót faggattuk.

Gondolták volna, hogy először ad helyet vallásos tematikájú kiállításnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota? Az ötszáz éves reformáció tiszteletére megnyitott tárlaton néztünk szét.

2003. október 27. volt az utolsó nap az életében. Műtermében várta a tanítványait. Azon a napon szomorkás modellt választott, és egyik tanítványa rajzába bele is javított. Ez volt az utolsó korrekciója az evilági rajzlapon.

A hokimeccsen korongot dobott be, az egyik kávézóban focimeccset nézett, a kettő között pedig óriási bulit csapott a csíkszeredai Ólommadár kultúrkocsmában Zana Zoltán, azaz Ganxta Zolee. Viharos egyéniségéhez méltóan kalandos történetté színesedett interjúnk. Elmeséljük.

Nem tud sokáig egyhelyben maradni, olyannyira, hogy ez az interjú is két részletben készült vele: félig Ivóban, majd Szarajevóban. A székelyudvarhelyi születésű Gálovits Zoltán újságíró is volt, jelenleg Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó művészeti vezetője.

Erdély több évszázados egyházi, zenei és nyelvi sokszínűségére reflektál a Luther Márton által elindított mozgalom ötszázadik évfordulójára az a mű, amely öt kortárs zeneszerző tollából született. Alkotóival beszéltünk a rendhagyó darab létrejöttének körülményeiről.

Egyre nagyobb teret nyernek napjainkban az úgynevezett online videotékák. Bár a szolgáltatás már nem újkeletű, térségünkben mégsem elterjedt, nálunk inkább a ingyenes torrentezés kultúrája honosodott meg. De mit kínálnak a már nálunk is elérhető online videotékák?

„Az iskola kényszer. Mindig az volt és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik.” Ezt a Kant idézetet olvashatjuk színházi prospektusként szolgáló kockás iskolai füzet hátulján a Klamm háborúja című előadásról.