/ Stúdió

Az énekesnek értenie kell a dalokat, azok mondanivalóját, tudnia kell, mekkora hatalom van a torkában és hogyan használja azt – állítja Fábián Annamária népdalénekes, aki nemrégiben Székelyudvarhelyen énekelt népdalokat az Abásfalvi cigányzenekar kíséretében. Az est sikerei napok múltán is látványosak.

Van, aki azt gondolja, halmozottan hátrányos helyzetű az, aki keresztény, értelmiségi, ráadásul még nő is. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az a tíz hölgy, akik a Nőszirom beszélgetőkötet szereplői.

Hivatása: mesemondó – mondhatjuk Zalka Csenge Virágról, aki bizony azzal keresi a kenyerét, hogy a nagyvilágba jár mesét mondani. S hogyan is alakult ez?  Igaz, egész pici korától meséltek a szülei és a nagyszülei élő szóban, de benne is volt egy ösztönös késztetés arra is, hogy továbbadjon egy jó sztorit.

Volt már korábban egy színházi fesztiválja Szatmárnémetinek, amit megszüntettek, most Tranzit Feszt néven élesztették újra. Villáminterjúnkban Bessenyei Gedő Istvánnal, a Harag György Társulat művészeti igazgatójával a fesztivál tanulságairól beszélgettünk.

Zakuszkát is elfogad majd, noha nem tudja mi az – hangzott el, amikor Dombóvári István élő videóban bejelentkezett a Facebook-oldalán, hogy a közelgő erdélyi dumaszínházas turnéról beszéljen. A magyarországi humorista a napokban öt erdélyi városban lép fel Bellus Istvánnal és András Előddel közösen.

Öt év után új kötettel rukkolt elő a székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér: nem terheli olvasóit, mondja, és az „átmeneti” könyveknek sem híve. Ezúttal azonban nem csak a legújabb, Mednevéző címet viselő kötetről, hanem a vadonhoz és nagyvadakhoz fűződő viszonyáról is faggattuk.

Megjelent az első erdélyi magyar folytatásos képregény, a Fantomatika első, októberi száma. Kíváncsian vettük kézbe, lapoztuk, csodálkoztunk rajta. Benyomásainkat pedig meg is írjuk.

Az előző években az együttélés, a határok, vagy éppen a káosz architektúrája volt a téma, ezúttal pedig a létformák témában alkothattak és vehetnek részt az ötödik Hargita Szalonon. De hogyan is jött létre a Hargitai Szalon, melyek az előzmények, és hogy mit kell figyelembe venni egy ilyen tárlat rendezésekor?

Búgó hangja, no meg a blogján közzétett fényképek alapján egy vampot vártam. Aztán előttem termett egy kis törékeny nő, széles mosollyal, őzbarna szemekkel, fejkendő alá rejtett, kopaszra nyírt kobakkal. Vizuális művész létére Szőke Beatrice világképe kissé átláthatatlan, hitvallása is alakulóban.

Sződligetről érkezett a kolozsvári színire, majd annak elvégzése után Temesvárra szerződött. Molnár Bence azon színművészek közé tartozik, akik nem Erdélyben születtek, mégis ide vonzotta őket a hely és az itteni színiegyetemek. Ő itt is ragadt. Elbeszélgettünk vele.

Fiatalok és Hargita megyeiek – ez is közös nevező abban a csapatban, amelyik egy Romániában teljesen új szemléletű magyar tankönyvet írt az ötödikeseknek. A szerzői ötös két tagjával beszéltünk, hogy megtudjuk: hogyan készült el ez a sokak által kiválónak talált alkotás.

Valami mellett, mintsem valami ellen akar felszólalni alkotásaival Simó Ibolya székelyudvarhelyi filmes. A újgazdag fiatalok nyomasztó világa után Monyo és Baba életét, valamint a varsági iskolások útját követte. A rendezővel most kezdődő forgatásáról, illetve legújabb filmötletéről is beszélgettünk .

A Magyar Állami Operaház 380 művésze és munkatársa vett részt a Kárpát-Haza Operatúrán, a Hunyadi opera címszerepét mégis egy dicsőszentmártoni szólista énekelte. Pataki Adorján amúgy egy „lirico-spinto” hang az operában, ahogy ő mondja, Verdi-párti hangja van, amelyet leggyakrabban a Kolozsvári Magyar Operában hallhatunk.

Szívesen olvasunk saját valóságunkról, hétköznapibb témákról a médiában, hiszen szükségünk van a könnyedebb hangvételre is, véli Botházi Mária újságíró, egyetemi tanár, a Nőileg magazin új főszerkesztője. Az új feladat kihívásairól, illetve az erdélyi női magazin létjogosultságá