
Tavaly januári bemutatója óta töretlen sikerrel játssza az előadást a kolozsvári színház
Fotó: Biró István
Remek előadás, boldog gyerekarcok, büszke szülők, ünneplő emberek, perceken át tartó taps – ezek jellemezték a Légy jó mindhalálig című musical kolozsvári bemutatóját. Október végén az előadást ismét műsorára tűzi a színház. Kritika.
2018. október 22., 15:442018. október 22., 15:44
2018. október 22., 16:022018. október 22., 16:02
Bár a Légy jó mindhalálig bemutatója tavaly januárban volt, azóta is töretlen sikerrel játssza a Kolozsvári Magyar Színház társulata Nyilas Misi történetét. Elég, ha a siker fokát azzal érzékeltetjük, hogy – és ez ritkán fordul elő Kolozsváron – a közönség minden alkalommal állva tapsolta meg az előadást. Nem mintha más produkció nem tetszene a publikumnak, de – eltérően például a román nézőktől – magyar nyelvterületen egyszerűen nem vált szokássá ily módon kifejezni a tetszést. Ám a 2017. január 14-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott Légy jó mindhalálig című musical végén – és az azt követő előadásokon – szinte magától adódott, hogy az emberek felállva tapsoljanak, így köszönve meg az előadók nagyszerű munkáját. Aki pedig évek óta arra panaszkodik, hogy érthetetlen előadásokkal, önmutogató rendezőkkel, kortárs darabokkal üldözi el közönségét a színház, szakadjon el ideig-óráig az egyre romló színvonalú tévéműsorok bámulásától, és menjen el – vagy térjen vissza – a színházba. Meg fog lepődni azon, amit tapasztal…
A Tiszacsécsén 1879-ben született Móricz Zsigmond a realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja. 1920-ban jelent meg a Légy jó mindhalálig, a kis debreceni kollégista, Nyilas Misi történetét tartalmazó műve. A kritika szerint
Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Ezt számos önéletrajzi vonatkozású adat is igazolja: apja ács, anyja papleány, öten voltak fiútestvérek, maga is volt felolvasó, egyik tanára tanítványt szerzett neki, iskolát változtat.” Móricz regényének mondanivalója mindenkihez szól. Haragudott is az író, amikor a kritika gyermeknek szóló regénynek írta le művét, hiszen a bibliai ihletettségű Légy jó mindhalálig intelem felnőtteknek ugyanúgy szól, mint Nyilas Misinek, Móricz hősének.
A Nyilas Misit játszó Ábrahám Gellértnek már két főszerepe is van
Fotó: Biró István
„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” – áll a Szentírásban, ennek mentén fejti ki mondanivalóját az író is. Egy helyen Móricz igen keserű vallomást tett: „igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, amikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ebből a felismerésből születettek remekművei – egyebek mellett Misi története is.
és ami nagyon emlékeztet napjaink társadalmi fonákságaira is: a jó (már-már naiv) embert előbb-utóbb átverik, kihasználják, eltapossák. Lehet az gyerek, felnőtt, a „falkának” nem számít. A kis Nyilas Misinek diáktársai felbontják otthonról kapott csomagját, egy felnőtt ellopja lottószelvényét, megalázzák, becsapják, hazugnak mondják. Mindazonáltal ki kell tartani az örök emberi igazságok mellett, mint amilyen az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előítéletek mellőzése – sugallja Móricz.
A Légy jó mindhalálig musicalváltozatának ősbemutatóját 1991. április 19-én tartották a debreceni Csokonai Színházban, ezzel ünnepelve a színház megalakulásának 150. évfordulóját. Zenéjét Kocsák Tibor, a librettót Miklós Tibor írta, az összekötő jelenetek Pinczés István munkái. Előadták már Békéscsabán, Veszprémben és Kaposváron is, Budapesten a Rock Színházban, de műsorra tűzték Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban is. Ugyanakkor film is készült a regényből, méghozzá kettő.
Az előadásban huszonkilenc 9 és 15 év közötti igen tehetséges gyerek lép fel
Fotó: Biró István
A Béres László által rendezett kolozsvári előadásban huszonkilenc 9 és 15 év közötti igen tehetséges gyerek lép fel, a Nyilas Misit alakító Ábrahám Gellért viszonylag rövid időn belül már a második főszerepét játssza a kincses város nagyszínpadán A kétbalkezes varázsló után. A megkerülhetetlen közhely az ő esetében nagyon sok valóságalappal rendelkezik: sokat fogunk még hallani róla, tehetsége, alakulgató művészi eszköztára, hangja, mozgása mind-mind feljogosítja arra az ifjú tehetséget, hogy majd szép eredményeket érjen el a színház világában. Feltéve, ha ezt a pályát választja. Alakításai alapján minden esetre a közönség, de a vele együtt fellépők is már most a szívükbe zárták Ábrahámot.
Nyereményjáték a belépőkért
Aki esetleg eddig nem látta az előadást, annak jó hír, hogy október 31-én este hét órától ismét műsorra tűzte a színház a musicalt. Ráadásul a Liget segítségével két dara kétszemélyes belépőt is lehet nyerni az előadásra, ehhez nem kell mást tenni, minthogy a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzés alá október 29-én, hétfőn 24 óráig hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a színházba. A nyertesek kilétéről október 30-án sorsolással döntünk. Játékra fel, és sok sikert!
Béres László, az előadás rendezője a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondta,
Béres meglátása szerint sem Nyilas Misi, sem az előadásban szereplő gyerekek nem kétségbeesettek, sőt, képesek határozottan kiállni az igazuk mellett. Azt üzenik a felnőtteknek: hagyjatok minket gyereknek lenni és élni! Ezt az életörömöt pedig a közreműködőknek tökéletesen sikerült lehozniuk a nézőtérre. Szülők, nagyszülők érezhették úgy, hogy ismét tagjai az iskolás brancsnak, a jó és a rossz történeteknek, a tanárok szigorának vagy éppenséggel elnézésének, egymás átverésének vagy az igazság kiderítésének. Bár Nyilas Misi további sorsa nem derül ki az előadásból – Móricz regényében is nyitva hagyja a kérdést –, a feloldozás mégiscsak megadatik: kiderül a gyerek igaza. Ha pedig még egy kicsit jók is tudunk maradni e fura világban, nyert ügyünk van. Tegyük hozzá, hogy Béres László rendezőnek különleges affinitása van a gyermekszereplőkkel létrehozott előadások iránt, és ezt már többször bizonyította többek között Kolozsváron is.
Az alkotók
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. A musical zenéjét Kocsák Tibor, a szöveget Miklós Tibor írta. Rendező: Béres László. Rendezőasszisztens: Veres Emőke. Hangszerelés: Kondrát Csaba. Az előadás létrehozásban közreműködött Csíki Csaba díszlettervező, Ledenják Andrea jelmeztervező, Jakab Melinda koreográfus, Horváth Zoltán korrepetitor.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!