
Tavaly januári bemutatója óta töretlen sikerrel játssza az előadást a kolozsvári színház
Fotó: Biró István
Remek előadás, boldog gyerekarcok, büszke szülők, ünneplő emberek, perceken át tartó taps – ezek jellemezték a Légy jó mindhalálig című musical kolozsvári bemutatóját. Október végén az előadást ismét műsorára tűzi a színház. Kritika.
2018. október 22., 15:442018. október 22., 15:44
2018. október 22., 16:022018. október 22., 16:02
Bár a Légy jó mindhalálig bemutatója tavaly januárban volt, azóta is töretlen sikerrel játssza a Kolozsvári Magyar Színház társulata Nyilas Misi történetét. Elég, ha a siker fokát azzal érzékeltetjük, hogy – és ez ritkán fordul elő Kolozsváron – a közönség minden alkalommal állva tapsolta meg az előadást. Nem mintha más produkció nem tetszene a publikumnak, de – eltérően például a román nézőktől – magyar nyelvterületen egyszerűen nem vált szokássá ily módon kifejezni a tetszést. Ám a 2017. január 14-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott Légy jó mindhalálig című musical végén – és az azt követő előadásokon – szinte magától adódott, hogy az emberek felállva tapsoljanak, így köszönve meg az előadók nagyszerű munkáját. Aki pedig évek óta arra panaszkodik, hogy érthetetlen előadásokkal, önmutogató rendezőkkel, kortárs darabokkal üldözi el közönségét a színház, szakadjon el ideig-óráig az egyre romló színvonalú tévéműsorok bámulásától, és menjen el – vagy térjen vissza – a színházba. Meg fog lepődni azon, amit tapasztal…
A Tiszacsécsén 1879-ben született Móricz Zsigmond a realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja. 1920-ban jelent meg a Légy jó mindhalálig, a kis debreceni kollégista, Nyilas Misi történetét tartalmazó műve. A kritika szerint
Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Ezt számos önéletrajzi vonatkozású adat is igazolja: apja ács, anyja papleány, öten voltak fiútestvérek, maga is volt felolvasó, egyik tanára tanítványt szerzett neki, iskolát változtat.” Móricz regényének mondanivalója mindenkihez szól. Haragudott is az író, amikor a kritika gyermeknek szóló regénynek írta le művét, hiszen a bibliai ihletettségű Légy jó mindhalálig intelem felnőtteknek ugyanúgy szól, mint Nyilas Misinek, Móricz hősének.
A Nyilas Misit játszó Ábrahám Gellértnek már két főszerepe is van
Fotó: Biró István
„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” – áll a Szentírásban, ennek mentén fejti ki mondanivalóját az író is. Egy helyen Móricz igen keserű vallomást tett: „igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, amikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ebből a felismerésből születettek remekművei – egyebek mellett Misi története is.
és ami nagyon emlékeztet napjaink társadalmi fonákságaira is: a jó (már-már naiv) embert előbb-utóbb átverik, kihasználják, eltapossák. Lehet az gyerek, felnőtt, a „falkának” nem számít. A kis Nyilas Misinek diáktársai felbontják otthonról kapott csomagját, egy felnőtt ellopja lottószelvényét, megalázzák, becsapják, hazugnak mondják. Mindazonáltal ki kell tartani az örök emberi igazságok mellett, mint amilyen az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előítéletek mellőzése – sugallja Móricz.
A Légy jó mindhalálig musicalváltozatának ősbemutatóját 1991. április 19-én tartották a debreceni Csokonai Színházban, ezzel ünnepelve a színház megalakulásának 150. évfordulóját. Zenéjét Kocsák Tibor, a librettót Miklós Tibor írta, az összekötő jelenetek Pinczés István munkái. Előadták már Békéscsabán, Veszprémben és Kaposváron is, Budapesten a Rock Színházban, de műsorra tűzték Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban is. Ugyanakkor film is készült a regényből, méghozzá kettő.
Az előadásban huszonkilenc 9 és 15 év közötti igen tehetséges gyerek lép fel
Fotó: Biró István
A Béres László által rendezett kolozsvári előadásban huszonkilenc 9 és 15 év közötti igen tehetséges gyerek lép fel, a Nyilas Misit alakító Ábrahám Gellért viszonylag rövid időn belül már a második főszerepét játssza a kincses város nagyszínpadán A kétbalkezes varázsló után. A megkerülhetetlen közhely az ő esetében nagyon sok valóságalappal rendelkezik: sokat fogunk még hallani róla, tehetsége, alakulgató művészi eszköztára, hangja, mozgása mind-mind feljogosítja arra az ifjú tehetséget, hogy majd szép eredményeket érjen el a színház világában. Feltéve, ha ezt a pályát választja. Alakításai alapján minden esetre a közönség, de a vele együtt fellépők is már most a szívükbe zárták Ábrahámot.
Nyereményjáték a belépőkért
Aki esetleg eddig nem látta az előadást, annak jó hír, hogy október 31-én este hét órától ismét műsorra tűzte a színház a musicalt. Ráadásul a Liget segítségével két dara kétszemélyes belépőt is lehet nyerni az előadásra, ehhez nem kell mást tenni, minthogy a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzés alá október 29-én, hétfőn 24 óráig hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a színházba. A nyertesek kilétéről október 30-án sorsolással döntünk. Játékra fel, és sok sikert!
Béres László, az előadás rendezője a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondta,
Béres meglátása szerint sem Nyilas Misi, sem az előadásban szereplő gyerekek nem kétségbeesettek, sőt, képesek határozottan kiállni az igazuk mellett. Azt üzenik a felnőtteknek: hagyjatok minket gyereknek lenni és élni! Ezt az életörömöt pedig a közreműködőknek tökéletesen sikerült lehozniuk a nézőtérre. Szülők, nagyszülők érezhették úgy, hogy ismét tagjai az iskolás brancsnak, a jó és a rossz történeteknek, a tanárok szigorának vagy éppenséggel elnézésének, egymás átverésének vagy az igazság kiderítésének. Bár Nyilas Misi további sorsa nem derül ki az előadásból – Móricz regényében is nyitva hagyja a kérdést –, a feloldozás mégiscsak megadatik: kiderül a gyerek igaza. Ha pedig még egy kicsit jók is tudunk maradni e fura világban, nyert ügyünk van. Tegyük hozzá, hogy Béres László rendezőnek különleges affinitása van a gyermekszereplőkkel létrehozott előadások iránt, és ezt már többször bizonyította többek között Kolozsváron is.
Az alkotók
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. A musical zenéjét Kocsák Tibor, a szöveget Miklós Tibor írta. Rendező: Béres László. Rendezőasszisztens: Veres Emőke. Hangszerelés: Kondrát Csaba. Az előadás létrehozásban közreműködött Csíki Csaba díszlettervező, Ledenják Andrea jelmeztervező, Jakab Melinda koreográfus, Horváth Zoltán korrepetitor.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!