Tanuljunk jóknak lenni – Nyilas Misi története a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Ezt számos önéletrajzi vonatkozású adat is igazolja: apja ács, anyja papleány, öten voltak fiútestvérek, maga is volt felolvasó, egyik tanára tanítványt szerzett neki, iskolát változtat.” Móricz regényének mondanivalója mindenkihez szól. Haragudott is az író, amikor a kritika gyermeknek szóló regénynek írta le művét, hiszen a bibliai ihletettségű Légy jó mindhalálig intelem felnőtteknek ugyanúgy szól, mint Nyilas Misinek, Móricz hősének.

és ami nagyon emlékeztet napjaink társadalmi fonákságaira is: a jó (már-már naiv) embert előbb-utóbb átverik, kihasználják, eltapossák. Lehet az gyerek, felnőtt, a „falkának” nem számít. A kis Nyilas Misinek diáktársai felbontják otthonról kapott csomagját, egy felnőtt ellopja lottószelvényét, megalázzák, becsapják, hazugnak mondják. Mindazonáltal ki kell tartani az örök emberi igazságok mellett, mint amilyen az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előítéletek mellőzése – sugallja Móricz.

Maradjunk gyerekek!

A Légy jó mindhalálig musicalváltozatának ősbemutatóját 1991. április 19-én tartották a debreceni Csokonai Színházban, ezzel ünnepelve a színház megalakulásának 150. évfordulóját. Zenéjét Kocsák Tibor, a librettót Miklós Tibor írta, az összekötő jelenetek Pinczés István munkái. Előadták már Békéscsabán, Veszprémben és Kaposváron is, Budapesten a Rock Színházban, de műsorra tűzték Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban is. Ugyanakkor film is készült a regényből, méghozzá kettő.

Béres László, az előadás rendezője a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondta,

Béres meglátása szerint sem Nyilas Misi, sem az előadásban szereplő gyerekek nem kétségbeesettek, sőt, képesek határozottan kiállni az igazuk mellett. Azt üzenik a felnőtteknek: hagyjatok minket gyereknek lenni és élni! Ezt az életörömöt pedig a közreműködőknek tökéletesen sikerült lehozniuk a nézőtérre. Szülők, nagyszülők érezhették úgy, hogy ismét tagjai az iskolás brancsnak, a jó és a rossz történeteknek, a tanárok szigorának vagy éppenséggel elnézésének, egymás átverésének vagy az igazság kiderítésének. Bár Nyilas Misi további sorsa nem derül ki az előadásból – Móricz regényében is nyitva hagyja a kérdést –, a feloldozás mégiscsak megadatik: kiderül a gyerek igaza. Ha pedig még egy kicsit jók is tudunk maradni e fura világban, nyert ügyünk van. Tegyük hozzá, hogy Béres László rendezőnek különleges affinitása van a gyermekszereplőkkel létrehozott előadások iránt, és ezt már többször bizonyította többek között Kolozsváron is.