
Az erősen fizikális előadás a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog
Fotó: Barabás Zsolt
Mit keres egy mozgásszínházban a tolókocsi, mit csinálnak a menyasszonyok a halotti toron, és hogyan lehet jelnyelven „énekelni” egy Karády-dalt? Ilyen és ehhez hasonló érdekes kérdéseket vet fel az M Stúdió To_R című előadása. A sajátos Frenák-mozgásrendszer és a jelnyelv elemeiből épülő koreográfiáról azt tartják, ilyent ritkán lát a közönség. A sepsiszentgyörgyi társulat most egy országos turné keretében viszi házról házra az előadást.
2018. október 08., 16:582018. október 08., 16:58
2018. október 08., 16:592018. október 08., 16:59
A mozgásszínháztól még mindig idegenkedik a közönség egy része, a 13. évadát megkezdő sepsiszentgyörgyi M Stúdió művészeti vezetője, Márton Imola szerint a kezdetektől egyfajta érzékenyítés zajlik, vagyis szoktatják a nézőt ehhez a típusú előadáshoz.
„2005-ben még nagyon idegen volt, amit az M Stúdió csinált, az elmúlt években kezdtek hozzászokni az emberek. Ez egy olyan színházi forma, amelyből többet kell látnia az embernek ahhoz, hogy elkezdje megérezni, megérteni. Gyakorlatilag egy érzékenyítési folyamat zajlik azóta, amióta megalakult az M Stúdió. Most már Sepsiszentgyörgyön is vannak stabil, visszajáró nézőink, de közben az is igaz mai napig, hogy nagyon nehezen lehet »eladni« ezt a műfajt.
– magyarázza a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat igyekszik mindig változatos repertoárt nyújtani, a műfajon belül is megújulni, s ebben jelent egy lépcsőfokot a To_R című előadás is, amelyben az a vágyuk valósult meg, hogy a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett francia-magyar koreográfussal, Frenák Pállal dolgozzanak együtt.
Frenák a nyolcvanas évektől kezdődően Párizsban és Budapesten él és dolgozik. Gyermekkorának meghatározó élménye, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így az anyanyelvként elsajátított jelnyelv művészeti munkájának szerves részét képezi. Frenák Pál a kortárs európai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Az M Stúdió és Frenák Pál Társulat koprodukciójában megvalósuló To_R című előadásról maga a koreográfus végig azt mondta, hogy egy összejövetelről szól, egy olyan torról, amelyről nem lehet eldönteni, hogy halotti tor vagy esküvő, s ebben a találkozásban az előadás a képzelt világ és a nyers realitás közötti bolyongásról, az elhallgatott és a kimondhatatlan minőségéről, a látszólagos őrület és a valóság viszonyáról beszél.
Kerekesszék és menyasszonyok is megjelennek az előadásban
Fotó: Barabás Zsolt
„Az M Stúdió szempontjából fontos ez az előadás, mert már régi tervünk volt, hogy Frenák Pállal dolgozzunk együtt. Az előadás különlegessége többek közt, hogy egy olyan mozgásnyelv jellemzi, ami egyébként eddig idegen volt a társulat számára, ez a tipikusan Frenák-nyelvezet, ami egyrészt kortárs tánc, de nagyon sok irányba mutat, a jelnyelvet használja általában az előadásaiban, meg ő organikus mozgásnak nevezi igazából. Nagyon erősen lírai előadás ez is, amely költői képekben fogalmaz” – mutat rá a művészeti vezető. A To_R című előadásban is megjelenik a jelnyelv, egyik jelenetben egy Karády Katalin-dalt jelelnek a színészek.
Az erősen fizikális előadásban, amely a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog, egy kerekésszekes szerepelő is van, ez a történetlánc pedig arról szól, hogy egy olyan ember, akinek a mozgásban nincs meg a szabadsága, hogyan tudja megtalálni a belső szabadságát, amelyben még száguldhozhat is, a szó minden értelmében.
Bár az M Stúdió színészei először találkoztak a Frenák-nyelvezettel, Márton Imola szerint gyorsan ráéreztek arra, hogyan tudnak szervesen együttlétezni ezzel a fajta nyelvezettel. Az előadást pedig a közönség részéről is befogadásra talált, bár jellemző, hogy egy
A munkafolyamat sikerét bizonyítja, hogy az M Stúdió újabb Frenák Pál rendezésre készül.
Nyerjenek belépőt!
Akinek sikerült felcsigázni az érdeklődését, az megnézheti a To_R című előadást legközelebb a marosvásárhelyi vendégjáték alkalmával: október 12-én, pénteken 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében játsszák az előadást, amelyre a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzés bejegyzéshez hozzászólnak, és beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a péntek esti marosvásárhelyi előadásra. A játék október 11-éig, csütörtökön déli 12 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!