
Az erősen fizikális előadás a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog
Fotó: Barabás Zsolt
Mit keres egy mozgásszínházban a tolókocsi, mit csinálnak a menyasszonyok a halotti toron, és hogyan lehet jelnyelven „énekelni” egy Karády-dalt? Ilyen és ehhez hasonló érdekes kérdéseket vet fel az M Stúdió To_R című előadása. A sajátos Frenák-mozgásrendszer és a jelnyelv elemeiből épülő koreográfiáról azt tartják, ilyent ritkán lát a közönség. A sepsiszentgyörgyi társulat most egy országos turné keretében viszi házról házra az előadást.
2018. október 08., 16:582018. október 08., 16:58
2018. október 08., 16:592018. október 08., 16:59
A mozgásszínháztól még mindig idegenkedik a közönség egy része, a 13. évadát megkezdő sepsiszentgyörgyi M Stúdió művészeti vezetője, Márton Imola szerint a kezdetektől egyfajta érzékenyítés zajlik, vagyis szoktatják a nézőt ehhez a típusú előadáshoz.
„2005-ben még nagyon idegen volt, amit az M Stúdió csinált, az elmúlt években kezdtek hozzászokni az emberek. Ez egy olyan színházi forma, amelyből többet kell látnia az embernek ahhoz, hogy elkezdje megérezni, megérteni. Gyakorlatilag egy érzékenyítési folyamat zajlik azóta, amióta megalakult az M Stúdió. Most már Sepsiszentgyörgyön is vannak stabil, visszajáró nézőink, de közben az is igaz mai napig, hogy nagyon nehezen lehet »eladni« ezt a műfajt.
– magyarázza a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat igyekszik mindig változatos repertoárt nyújtani, a műfajon belül is megújulni, s ebben jelent egy lépcsőfokot a To_R című előadás is, amelyben az a vágyuk valósult meg, hogy a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett francia-magyar koreográfussal, Frenák Pállal dolgozzanak együtt.
Frenák a nyolcvanas évektől kezdődően Párizsban és Budapesten él és dolgozik. Gyermekkorának meghatározó élménye, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így az anyanyelvként elsajátított jelnyelv művészeti munkájának szerves részét képezi. Frenák Pál a kortárs európai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Az M Stúdió és Frenák Pál Társulat koprodukciójában megvalósuló To_R című előadásról maga a koreográfus végig azt mondta, hogy egy összejövetelről szól, egy olyan torról, amelyről nem lehet eldönteni, hogy halotti tor vagy esküvő, s ebben a találkozásban az előadás a képzelt világ és a nyers realitás közötti bolyongásról, az elhallgatott és a kimondhatatlan minőségéről, a látszólagos őrület és a valóság viszonyáról beszél.
Kerekesszék és menyasszonyok is megjelennek az előadásban
Fotó: Barabás Zsolt
„Az M Stúdió szempontjából fontos ez az előadás, mert már régi tervünk volt, hogy Frenák Pállal dolgozzunk együtt. Az előadás különlegessége többek közt, hogy egy olyan mozgásnyelv jellemzi, ami egyébként eddig idegen volt a társulat számára, ez a tipikusan Frenák-nyelvezet, ami egyrészt kortárs tánc, de nagyon sok irányba mutat, a jelnyelvet használja általában az előadásaiban, meg ő organikus mozgásnak nevezi igazából. Nagyon erősen lírai előadás ez is, amely költői képekben fogalmaz” – mutat rá a művészeti vezető. A To_R című előadásban is megjelenik a jelnyelv, egyik jelenetben egy Karády Katalin-dalt jelelnek a színészek.
Az erősen fizikális előadásban, amely a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog, egy kerekésszekes szerepelő is van, ez a történetlánc pedig arról szól, hogy egy olyan ember, akinek a mozgásban nincs meg a szabadsága, hogyan tudja megtalálni a belső szabadságát, amelyben még száguldhozhat is, a szó minden értelmében.
Bár az M Stúdió színészei először találkoztak a Frenák-nyelvezettel, Márton Imola szerint gyorsan ráéreztek arra, hogyan tudnak szervesen együttlétezni ezzel a fajta nyelvezettel. Az előadást pedig a közönség részéről is befogadásra talált, bár jellemző, hogy egy
A munkafolyamat sikerét bizonyítja, hogy az M Stúdió újabb Frenák Pál rendezésre készül.
Nyerjenek belépőt!
Akinek sikerült felcsigázni az érdeklődését, az megnézheti a To_R című előadást legközelebb a marosvásárhelyi vendégjáték alkalmával: október 12-én, pénteken 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében játsszák az előadást, amelyre a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzés bejegyzéshez hozzászólnak, és beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a péntek esti marosvásárhelyi előadásra. A játék október 11-éig, csütörtökön déli 12 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!