
Az erősen fizikális előadás a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog
Fotó: Barabás Zsolt
Mit keres egy mozgásszínházban a tolókocsi, mit csinálnak a menyasszonyok a halotti toron, és hogyan lehet jelnyelven „énekelni” egy Karády-dalt? Ilyen és ehhez hasonló érdekes kérdéseket vet fel az M Stúdió To_R című előadása. A sajátos Frenák-mozgásrendszer és a jelnyelv elemeiből épülő koreográfiáról azt tartják, ilyent ritkán lát a közönség. A sepsiszentgyörgyi társulat most egy országos turné keretében viszi házról házra az előadást.
2018. október 08., 16:582018. október 08., 16:58
2018. október 08., 16:592018. október 08., 16:59
A mozgásszínháztól még mindig idegenkedik a közönség egy része, a 13. évadát megkezdő sepsiszentgyörgyi M Stúdió művészeti vezetője, Márton Imola szerint a kezdetektől egyfajta érzékenyítés zajlik, vagyis szoktatják a nézőt ehhez a típusú előadáshoz.
„2005-ben még nagyon idegen volt, amit az M Stúdió csinált, az elmúlt években kezdtek hozzászokni az emberek. Ez egy olyan színházi forma, amelyből többet kell látnia az embernek ahhoz, hogy elkezdje megérezni, megérteni. Gyakorlatilag egy érzékenyítési folyamat zajlik azóta, amióta megalakult az M Stúdió. Most már Sepsiszentgyörgyön is vannak stabil, visszajáró nézőink, de közben az is igaz mai napig, hogy nagyon nehezen lehet »eladni« ezt a műfajt.
– magyarázza a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat igyekszik mindig változatos repertoárt nyújtani, a műfajon belül is megújulni, s ebben jelent egy lépcsőfokot a To_R című előadás is, amelyben az a vágyuk valósult meg, hogy a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett francia-magyar koreográfussal, Frenák Pállal dolgozzanak együtt.
Frenák a nyolcvanas évektől kezdődően Párizsban és Budapesten él és dolgozik. Gyermekkorának meghatározó élménye, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így az anyanyelvként elsajátított jelnyelv művészeti munkájának szerves részét képezi. Frenák Pál a kortárs európai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Az M Stúdió és Frenák Pál Társulat koprodukciójában megvalósuló To_R című előadásról maga a koreográfus végig azt mondta, hogy egy összejövetelről szól, egy olyan torról, amelyről nem lehet eldönteni, hogy halotti tor vagy esküvő, s ebben a találkozásban az előadás a képzelt világ és a nyers realitás közötti bolyongásról, az elhallgatott és a kimondhatatlan minőségéről, a látszólagos őrület és a valóság viszonyáról beszél.
Kerekesszék és menyasszonyok is megjelennek az előadásban
Fotó: Barabás Zsolt
„Az M Stúdió szempontjából fontos ez az előadás, mert már régi tervünk volt, hogy Frenák Pállal dolgozzunk együtt. Az előadás különlegessége többek közt, hogy egy olyan mozgásnyelv jellemzi, ami egyébként eddig idegen volt a társulat számára, ez a tipikusan Frenák-nyelvezet, ami egyrészt kortárs tánc, de nagyon sok irányba mutat, a jelnyelvet használja általában az előadásaiban, meg ő organikus mozgásnak nevezi igazából. Nagyon erősen lírai előadás ez is, amely költői képekben fogalmaz” – mutat rá a művészeti vezető. A To_R című előadásban is megjelenik a jelnyelv, egyik jelenetben egy Karády Katalin-dalt jelelnek a színészek.
Az erősen fizikális előadásban, amely a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog, egy kerekésszekes szerepelő is van, ez a történetlánc pedig arról szól, hogy egy olyan ember, akinek a mozgásban nincs meg a szabadsága, hogyan tudja megtalálni a belső szabadságát, amelyben még száguldhozhat is, a szó minden értelmében.
Bár az M Stúdió színészei először találkoztak a Frenák-nyelvezettel, Márton Imola szerint gyorsan ráéreztek arra, hogyan tudnak szervesen együttlétezni ezzel a fajta nyelvezettel. Az előadást pedig a közönség részéről is befogadásra talált, bár jellemző, hogy egy
A munkafolyamat sikerét bizonyítja, hogy az M Stúdió újabb Frenák Pál rendezésre készül.
Nyerjenek belépőt!
Akinek sikerült felcsigázni az érdeklődését, az megnézheti a To_R című előadást legközelebb a marosvásárhelyi vendégjáték alkalmával: október 12-én, pénteken 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében játsszák az előadást, amelyre a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzés bejegyzéshez hozzászólnak, és beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a péntek esti marosvásárhelyi előadásra. A játék október 11-éig, csütörtökön déli 12 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!