
Az erősen fizikális előadás a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog
Fotó: Barabás Zsolt
Mit keres egy mozgásszínházban a tolókocsi, mit csinálnak a menyasszonyok a halotti toron, és hogyan lehet jelnyelven „énekelni” egy Karády-dalt? Ilyen és ehhez hasonló érdekes kérdéseket vet fel az M Stúdió To_R című előadása. A sajátos Frenák-mozgásrendszer és a jelnyelv elemeiből épülő koreográfiáról azt tartják, ilyent ritkán lát a közönség. A sepsiszentgyörgyi társulat most egy országos turné keretében viszi házról házra az előadást.
2018. október 08., 16:582018. október 08., 16:58
2018. október 08., 16:592018. október 08., 16:59
A mozgásszínháztól még mindig idegenkedik a közönség egy része, a 13. évadát megkezdő sepsiszentgyörgyi M Stúdió művészeti vezetője, Márton Imola szerint a kezdetektől egyfajta érzékenyítés zajlik, vagyis szoktatják a nézőt ehhez a típusú előadáshoz.
„2005-ben még nagyon idegen volt, amit az M Stúdió csinált, az elmúlt években kezdtek hozzászokni az emberek. Ez egy olyan színházi forma, amelyből többet kell látnia az embernek ahhoz, hogy elkezdje megérezni, megérteni. Gyakorlatilag egy érzékenyítési folyamat zajlik azóta, amióta megalakult az M Stúdió. Most már Sepsiszentgyörgyön is vannak stabil, visszajáró nézőink, de közben az is igaz mai napig, hogy nagyon nehezen lehet »eladni« ezt a műfajt.
– magyarázza a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat igyekszik mindig változatos repertoárt nyújtani, a műfajon belül is megújulni, s ebben jelent egy lépcsőfokot a To_R című előadás is, amelyben az a vágyuk valósult meg, hogy a számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett francia-magyar koreográfussal, Frenák Pállal dolgozzanak együtt.
Frenák a nyolcvanas évektől kezdődően Párizsban és Budapesten él és dolgozik. Gyermekkorának meghatározó élménye, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így az anyanyelvként elsajátított jelnyelv művészeti munkájának szerves részét képezi. Frenák Pál a kortárs európai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Az M Stúdió és Frenák Pál Társulat koprodukciójában megvalósuló To_R című előadásról maga a koreográfus végig azt mondta, hogy egy összejövetelről szól, egy olyan torról, amelyről nem lehet eldönteni, hogy halotti tor vagy esküvő, s ebben a találkozásban az előadás a képzelt világ és a nyers realitás közötti bolyongásról, az elhallgatott és a kimondhatatlan minőségéről, a látszólagos őrület és a valóság viszonyáról beszél.
Kerekesszék és menyasszonyok is megjelennek az előadásban
Fotó: Barabás Zsolt
„Az M Stúdió szempontjából fontos ez az előadás, mert már régi tervünk volt, hogy Frenák Pállal dolgozzunk együtt. Az előadás különlegessége többek közt, hogy egy olyan mozgásnyelv jellemzi, ami egyébként eddig idegen volt a társulat számára, ez a tipikusan Frenák-nyelvezet, ami egyrészt kortárs tánc, de nagyon sok irányba mutat, a jelnyelvet használja általában az előadásaiban, meg ő organikus mozgásnak nevezi igazából. Nagyon erősen lírai előadás ez is, amely költői képekben fogalmaz” – mutat rá a művészeti vezető. A To_R című előadásban is megjelenik a jelnyelv, egyik jelenetben egy Karády Katalin-dalt jelelnek a színészek.
Az erősen fizikális előadásban, amely a táncszínház és a mozgásszínház határán mozog, egy kerekésszekes szerepelő is van, ez a történetlánc pedig arról szól, hogy egy olyan ember, akinek a mozgásban nincs meg a szabadsága, hogyan tudja megtalálni a belső szabadságát, amelyben még száguldhozhat is, a szó minden értelmében.
Bár az M Stúdió színészei először találkoztak a Frenák-nyelvezettel, Márton Imola szerint gyorsan ráéreztek arra, hogyan tudnak szervesen együttlétezni ezzel a fajta nyelvezettel. Az előadást pedig a közönség részéről is befogadásra talált, bár jellemző, hogy egy
A munkafolyamat sikerét bizonyítja, hogy az M Stúdió újabb Frenák Pál rendezésre készül.
Nyerjenek belépőt!
Akinek sikerült felcsigázni az érdeklődését, az megnézheti a To_R című előadást legközelebb a marosvásárhelyi vendégjáték alkalmával: október 12-én, pénteken 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében játsszák az előadást, amelyre a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzés bejegyzéshez hozzászólnak, és beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a péntek esti marosvásárhelyi előadásra. A játék október 11-éig, csütörtökön déli 12 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!