Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

Az FC Voluntari két büntetőt belőtt, a Nagyszeben másodosztályos lesz (videóval)

22:33

Veszélyesnek ítélt, visszajáró medvét lőttek ki Székelyudvarhelyen

20:50

Csak a magyar tagozaton indul el a kebelei előkészítő osztály

20:34

Galaci drónbecsapódás: Románia kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Halálos szekérbaleset történt Székelyszentkirályon

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Alternatív történelemlecke: amikor egy cigány járt az űrben

Fotó: Vertigo Média

Bizonyára már sokan tudják, hogy az űrutazások alternatív történelmében nem Gagarin volt az első, aki a sztratoszférán túlról csodálhatta meg először a földet. A mindig is a csillagok közé vágyó cigány „történetét” Lengyel Balázs első nagyjátékfilmje meséli el. Kritika.

Tamás Attila

2018. szeptember 25., 14:422018. szeptember 25., 14:42

2018. szeptember 25., 20:202018. szeptember 25., 20:20

Virág elvtársnál jobban talán csak Karmazsin Jenő hitt a kommunizmusban. Többek között ez a gondolat fogalmazódott meg bennem Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjének, a Lajkó: Cigány az űrben megnézése után. És, hogy miért állítom párhuzamba Bacsó Péter Tanújának és Lengyel Balázs filmjének két karakterét? Talán azért, mert utóbbi egy erős utánérzése a korszakalkotó politikai szatírának, ami nem tud és nem is kell felnőjön az „elődjéhez”.

Fotó: Vertigo Média

Mindkét alkotás a kommunista rendszert parodizálja: a Tanú „belülről”, valós időben, míg Lajkó a jövő tisztes távolságából, ennélfogva pedig jóval gyengébben.

„Ha fel akarsz jutni az űrbe, előbb el kell érned a sztratoszférát. Ez csak egy módon lehetséges: a TSZ segítségével” – mondja Karmazsin Jenő elvtárs a megszállottan űrbe készülő permetező-pilótaként tevékenykedő Serbán Lajosnak (Lajkónak), de ugyanakkor nem érti, hogy miért lázad a nép, amikor pont a nép uralkodik. Ezek, az előzetesben is megmutatott poénos szkeccsek megmutatják, hogy mire számíthatunk a Lajkótól, azonban

néhány tényleg erős vicces helyzetet leszámítva kissé erőltetett lesz egy idő után a film burleszk-jellege.

Fotó: Vertigo Média

A történet szerint a cigánycsalád legkisebb sarja, a már zsenge korától folyton kísérletező Lajkó akaratán kívül, ambíciói oltárán áldozza fel édesanyját: magyarán vele együtt „küldi az űrbe” az udvar szélében álló fabudit. Ez pedig olyannyira traumatizálja őt, hogy célul tűzi, hogy egy szép nap feljut az űrbe és bocsánatot kér az idő előtt távozó szülőtől. Ebben a törekvésében talál partnerre a vérbeli kommunista, de ugyanakkor nagyon bárgyú és jószándékú Jenő bácsiban, aki eljuttatja őt Bajkonurba, arra a versenyre, ahol kiválasztják azt az embert, akit először juthat ki a világűrbe.

Hogy a történet még abszurdabb legyen, Lajkó apja, a sepsiszentgyörgyi Pállfy Tibor által megformált Serbán Flórián is bekerül a kalamajkába, hogy „cigányos” sziporkáival feldobja az amúgy nem túl bonyolult történetet. Lajkónak és kiválasztott társainak pedig nem más, mint Brezsnyev előtt kell bizonyítaniuk rátermettségüket, hogy a próbatételeket levezénylő, a világ számára még ismeretlen Gagarin előtt juthassanak ki az űrbe.

Fotó: Vertigo Média

Természetesen semmi nem az, aminek látszik, mint kiderül, nem a rátermettség a legfontosabb szempont, az előre nem látott helyzetek pedig mindent felülírnak.

A Lajkót legtöbbször faarccal nagyon jól játszó Keresztes Tamás nagyot alakít, mellette még a Jenő elvtársat alakító Gyabronka József szerez derűs pillanatokat, viszont Pállfy Tibor karakteréből többet is ki lehetett volna hozni, neki viszont inkább az erőltetett poénok jutnak. Ezek a kevésbé vicces jelenetek, amik főként a mellékkarakterek jutnak, sokat elvesznek a film szatíra-jellegéből és helyenként olcsó komédiává silányítják az alkotást,

a filmvégi fordulatoknak köszönhetően Lengyel Balázs első egészestés filmje már-már a saját maga paródiájába fordul át.

Fotó: Vertigo Média

A történelmi „kikacsintások” jóra sikerültek, kapunk utalást Magyarország orosz megszállására, az ’56-os forradalomra, Lajka kutyára (Lajka = Lajkó, értjük ugye?), viccesre fogott kommunista vallatásjelenetet, de a bőrkabátos „fogdmegek” sem hiányozhatnak ebből a miliőből, de a rendszerre „veszélyes” elemek és a kommunista paranoia sem maradnak ki ebből a kissé Magyar vándorra is hajazó, zanzásított alternatív történelemből.

Az űrbe vágyódó cigány története nem egy rossz néznivaló, azonban nem fog a kiemelkedő magyar alkotások közé tartozni, de arra pontosan jó, hogy megtöltse a mozitermeket és helyenként harsány kacagásokat váltson ki a nézőkből. A film maga viszont olyan, mint Lajkó kacagása az utolsó képsorokban: erőltetett.