
Fotó: Vertigo Média
Bizonyára már sokan tudják, hogy az űrutazások alternatív történelmében nem Gagarin volt az első, aki a sztratoszférán túlról csodálhatta meg először a földet. A mindig is a csillagok közé vágyó cigány „történetét” Lengyel Balázs első nagyjátékfilmje meséli el. Kritika.
2018. szeptember 25., 14:422018. szeptember 25., 14:42
2018. szeptember 25., 20:202018. szeptember 25., 20:20
Virág elvtársnál jobban talán csak Karmazsin Jenő hitt a kommunizmusban. Többek között ez a gondolat fogalmazódott meg bennem Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjének, a Lajkó: Cigány az űrben megnézése után. És, hogy miért állítom párhuzamba Bacsó Péter Tanújának és Lengyel Balázs filmjének két karakterét? Talán azért, mert utóbbi egy erős utánérzése a korszakalkotó politikai szatírának, ami nem tud és nem is kell felnőjön az „elődjéhez”.
Fotó: Vertigo Média
„Ha fel akarsz jutni az űrbe, előbb el kell érned a sztratoszférát. Ez csak egy módon lehetséges: a TSZ segítségével” – mondja Karmazsin Jenő elvtárs a megszállottan űrbe készülő permetező-pilótaként tevékenykedő Serbán Lajosnak (Lajkónak), de ugyanakkor nem érti, hogy miért lázad a nép, amikor pont a nép uralkodik. Ezek, az előzetesben is megmutatott poénos szkeccsek megmutatják, hogy mire számíthatunk a Lajkótól, azonban
Fotó: Vertigo Média
A történet szerint a cigánycsalád legkisebb sarja, a már zsenge korától folyton kísérletező Lajkó akaratán kívül, ambíciói oltárán áldozza fel édesanyját: magyarán vele együtt „küldi az űrbe” az udvar szélében álló fabudit. Ez pedig olyannyira traumatizálja őt, hogy célul tűzi, hogy egy szép nap feljut az űrbe és bocsánatot kér az idő előtt távozó szülőtől. Ebben a törekvésében talál partnerre a vérbeli kommunista, de ugyanakkor nagyon bárgyú és jószándékú Jenő bácsiban, aki eljuttatja őt Bajkonurba, arra a versenyre, ahol kiválasztják azt az embert, akit először juthat ki a világűrbe.
Hogy a történet még abszurdabb legyen, Lajkó apja, a sepsiszentgyörgyi Pállfy Tibor által megformált Serbán Flórián is bekerül a kalamajkába, hogy „cigányos” sziporkáival feldobja az amúgy nem túl bonyolult történetet. Lajkónak és kiválasztott társainak pedig nem más, mint Brezsnyev előtt kell bizonyítaniuk rátermettségüket, hogy a próbatételeket levezénylő, a világ számára még ismeretlen Gagarin előtt juthassanak ki az űrbe.
Fotó: Vertigo Média
A Lajkót legtöbbször faarccal nagyon jól játszó Keresztes Tamás nagyot alakít, mellette még a Jenő elvtársat alakító Gyabronka József szerez derűs pillanatokat, viszont Pállfy Tibor karakteréből többet is ki lehetett volna hozni, neki viszont inkább az erőltetett poénok jutnak. Ezek a kevésbé vicces jelenetek, amik főként a mellékkarakterek jutnak, sokat elvesznek a film szatíra-jellegéből és helyenként olcsó komédiává silányítják az alkotást,
Fotó: Vertigo Média
A történelmi „kikacsintások” jóra sikerültek, kapunk utalást Magyarország orosz megszállására, az ’56-os forradalomra, Lajka kutyára (Lajka = Lajkó, értjük ugye?), viccesre fogott kommunista vallatásjelenetet, de a bőrkabátos „fogdmegek” sem hiányozhatnak ebből a miliőből, de a rendszerre „veszélyes” elemek és a kommunista paranoia sem maradnak ki ebből a kissé Magyar vándorra is hajazó, zanzásított alternatív történelemből.
Az űrbe vágyódó cigány története nem egy rossz néznivaló, azonban nem fog a kiemelkedő magyar alkotások közé tartozni, de arra pontosan jó, hogy megtöltse a mozitermeket és helyenként harsány kacagásokat váltson ki a nézőkből. A film maga viszont olyan, mint Lajkó kacagása az utolsó képsorokban: erőltetett.
Fotó: Vertigo Média
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!