Hirdetés
Hirdetés

Ragnar és fiai: viking kalandok középszerűen

•  Fotó: Vikings/IMDb

Fotó: Vikings/IMDb

A szegény ember Trónok harca sorozataként szoktak hivatkozni rá – nem mintha a Game of Thrones egy elitista kiváltság lenne – csupán amiatt, hogy sem történetében, sem nagyságában nem ér fel a megkerülhetetlen és rengetegszer hivatkozási pontként említett nagyívű fantasy-sorozathoz. De nem is ez a célja. Vikingek sorozatkritika.

Tamás Attila

2019. április 03., 15:472019. április 03., 15:47

2019. április 03., 18:202019. április 03., 18:20

A History Channel 2013 óta futó saját gyártású sorozata nem akar több lenni egy teljesen korrekt, nagyon egyszerű történetvezetésű történelmi drámasorozatnál, amely fikcióból és valós történelmi tényekből egyaránt építkezik. Az inkább kitalált, mint tényleg létező Ragnar Lothbrok és a neki tulajdonított, valós történelmi szereplőkként számontartott fiainak sagáiból inspirálódó, ír-kanadai drámasorozat a 900-as években játszódik, cselekménye pedig az akkori skandináv-főváros, Kattegat körül forog, ahonnan a vikingek szó szerint kirajzottak világhódító útjaikra.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Hirdetés

A hatodik és egyben utolsó szezonja előtt álló sorozat az első évadaiban a nagyravágyó és uralkodója árnyékából kitörő Ragnar, felesége Lagertha, testvére Rollo és hű szövetségesük, Floki, a legendás hajóépítő felemelkedését mutatja be

az örök dicsőséghez és a halhatatlansághoz vezető, rendkívül göröngyös, ellenségekkel, árulásokkal, meghasonulásokkal kikövezett úton.

Ez az út pedig nem csak arra redukálódik, hogy a barbár vikingek hogyan harcoltak, fosztogattak és erőszakoltak, hanem hogy milyen kihívásokkal szembesültek, illetve hogyan hatott rájuk a többistenhitűség szöges ellentéte, a megbocsátásra és irgalomra épülő, emiatt számukra abszurd vallásnak tűnő kereszténység.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Mivel a sorozat nem csupán éveket, hanem évtizedeket mutat be a kora-középkor Észak és Nyugat-Európában zajló történéseiből, így nem meglepő, hogy hatalmas léptekkel haladnak a szereplők a történetfolyamban, amelyben

gyerekek születnek és nőnek fel, fiak és örökösök veszik át apjuktól az uralkodói titulust, ezek az utódok pedig folyton a felmenőik által rájuk hagyott örökséget viszik tovább, amely immár az ő vállaikra nehezedik.

A Vikingeknek a negyedik évadtól a Ragnar és fiai címet is lehetett volna adni, hiszen fontos szerepet kap Vasbordájú Björn, Hvitserk, Ubbe, Csonttalan Ivar és egy rövid ideig Kígyószemű Sigurd is, akik – és itt most a Wikipédián egy kattintásra levő spoiler következik – a Ragnar halálát követő bosszúhadjárat után apjuk örökébe próbálnak lépni.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Míg az első három évad tíz részben (az első évad kivételével, mert az 9 epizódból állt) mutatta be kedvenc vikingjeink történeteit, addig a negyedik évadtól a készítők úgy döntöttek, hogy húsz részesre duzzasztják a szezont, amit két etapban mutatnak be: az első tíz részt ősszel, a többit pedig tavasszal.

A több játékidő csak mennyiségi ugrásnak számított, hiszen a sorozat minőségén egyértelműen nem javított: elnyújtottabb, lassúbb lett a cselekményfolyam, unalmasabbá vált a történet, amely hosszabb időintervallumokat dolgoz fel. Az idő múlását főként a szakáll meghosszabbításával és a változatosabbnál változatosabb frizurák révén ábrázolták a kitűnő munkát végző maszkmesterek és sminkesek.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

A szakáll hosszúsága ugyanakkor az őrület mértékét is hivatott ábrázolni, hiszen minél nagyobb volt ennek a testszőrzetnek a hosszúsága, annál inkább uralkodott el a téboly a viselőjén.

De nem csak ez, hanem az eszelős tekintet is visszatérő dramaturgiai eszköze a sorozatnak, hiszen a nagyon egyszerű, már-már buta párbeszédeket a színészek játékával próbálják ellensúlyozni, ami többé-kevésbé sikerül is.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

(Apropó színészek: a Vikingek előszeretettel kasztingol pályájuk kezdetén levő, főként skandináv színészeket és modelleket, akiknek többsége az angolt erős akcentussal beszéli. Sokuknak nem igazán van alkalmuk megvillantani tehetségüket, mivel mellékszereplőként viszonylag kevés játékidőt kapnak, és színészi tehetségüket sem tudják a legjobban kibontakoztatni. Mindenesetre biztosan jól mutat az önéletrajzukban, hogy ha epizódszerepekben is, de szerepeltek a Vikingekben, és ha egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismertek, ez a sorozat ugródeszkaként is szolgálhat számukra, hiszen nagyobb produkciók készítői is felfigyelhetnek rájuk. Emellett pedig ennyi szép skandináv színésznőt még egy sorozat sem vonultatott fel ezidáig, akik szinte kivétel nélkül mind erős és határozott női karaktereket formálnak meg.)

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Itt jutottunk el a sorozat igazán gyenge pontjához: a nagyon egyszerű nyelvezethez és a hihetetlenül suta motivációkhoz: olyan egyszerűen árulják el egymást, és úgy szövetkeznek újból a szereplők, mintha csak a sült ürücombot fogyasztanák a tűz mellett, ennél komplexebb pedig nem igazán lesz a történet, ami tulajdonképpen csak újabb szereplők újabb, hasonló motivációkkal megalapozott cselekedetei révén ismétlődik.

A vikingek szövetségre lépnek, elárulják egymást, harcolnak, kibékülnek, majd újból elárulják egymást, és ez így megy, míg mindenki meg nem hal. Pont, mint a valóságban. És emiatt lesz középszerű ez a sorozat, mert

unalmasan böfögi vissza a fikcióval feldúsított történelmet, de semmilyen igazi csavart, semmilyen különlegességet nem ad hozzá.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Míg Ragnar hódításai, birodalmának belharcai, a karakter vívódásai kellőképpen érdekesnek bizonyultak, épp olyan unalmassá válik fiai bosszúhadjárata és rivalizálása a negyedik és ötödik évadban, Floki ötödik szezonos mellékszála pedig kész kínszenvedés: simán meglehetett volna a sorozat az első izlandi telepesek túldramatizált története nélkül is.

Amikben viszont verhetetlen a sorozat, az a korhű jelmezek, díszletek és a hihetetlenül jól megkoreografált csatajelenetek, amiből szezonról szezonra egyre grandiózusabbakat kapunk.

A csaták mennyiségére sem lehet panasz, hiszen a félévad- és az évadzárókat már nem is lehet kardozós, íjazós, sok szereplőt megmozgató összecsapások nélkül elképzelni, a színészek és dublőreik pedig maximálisan teljesítenek ezekben a jelenetekben.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Itt kanyarodhatunk vissza a Trónok harcához, hiszen ha ez a kiszámíthatatlan fordulatokkal, sokkoló karakterhalálokkal és nagyvászonra kívánkozó csatajeleneteivel nem lenne, akkor minden valószínűség szerint a Vikingek egy kissé suta, de grandiózus, párját ritkító tévésorozat lenne, így azonban elvész a középszerűség mocsarában, hiszen akaratlanul is hasonlítjuk a „nagy testvérhez”, amihez tényleg nem képes felérni.

Mindezek ellenére azonban mégis tud valamit, ha évadról évadra visszatérünk, hogy a skandináv népség újabb és újabb hódításaira kíváncsian indítsuk el képernyőnkön a Vikingek történetét. Ezt jövőre már utoljára tehetjük meg, amikor a két részre osztott hatodik évaddal kénytelenek leszünk örökre búcsút venni Ragnar fiaitól.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.

Egy hétköznap ízei
Egy hétköznap ízei
2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából

Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.

Lusta asszony rétese – videó
Lusta asszony rétese – videó
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Hirdetés
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.

Esterházy-rostélyos
Esterházy-rostélyos
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.

Mi legyen a karácsonyfával?
Mi legyen a karácsonyfával?
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,

Szondy-Adorján György: Alapszín
Szondy-Adorján György: Alapszín
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

Hirdetés