Hirdetés
Hirdetés

Ragnar és fiai: viking kalandok középszerűen

•  Fotó: Vikings/IMDb

Fotó: Vikings/IMDb

A szegény ember Trónok harca sorozataként szoktak hivatkozni rá – nem mintha a Game of Thrones egy elitista kiváltság lenne – csupán amiatt, hogy sem történetében, sem nagyságában nem ér fel a megkerülhetetlen és rengetegszer hivatkozási pontként említett nagyívű fantasy-sorozathoz. De nem is ez a célja. Vikingek sorozatkritika.

Tamás Attila

2019. április 03., 15:472019. április 03., 15:47

2019. április 03., 18:202019. április 03., 18:20

A History Channel 2013 óta futó saját gyártású sorozata nem akar több lenni egy teljesen korrekt, nagyon egyszerű történetvezetésű történelmi drámasorozatnál, amely fikcióból és valós történelmi tényekből egyaránt építkezik. Az inkább kitalált, mint tényleg létező Ragnar Lothbrok és a neki tulajdonított, valós történelmi szereplőkként számontartott fiainak sagáiból inspirálódó, ír-kanadai drámasorozat a 900-as években játszódik, cselekménye pedig az akkori skandináv-főváros, Kattegat körül forog, ahonnan a vikingek szó szerint kirajzottak világhódító útjaikra.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

A hatodik és egyben utolsó szezonja előtt álló sorozat az első évadaiban a nagyravágyó és uralkodója árnyékából kitörő Ragnar, felesége Lagertha, testvére Rollo és hű szövetségesük, Floki, a legendás hajóépítő felemelkedését mutatja be

Hirdetés

az örök dicsőséghez és a halhatatlansághoz vezető, rendkívül göröngyös, ellenségekkel, árulásokkal, meghasonulásokkal kikövezett úton.

Ez az út pedig nem csak arra redukálódik, hogy a barbár vikingek hogyan harcoltak, fosztogattak és erőszakoltak, hanem hogy milyen kihívásokkal szembesültek, illetve hogyan hatott rájuk a többistenhitűség szöges ellentéte, a megbocsátásra és irgalomra épülő, emiatt számukra abszurd vallásnak tűnő kereszténység.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Mivel a sorozat nem csupán éveket, hanem évtizedeket mutat be a kora-középkor Észak és Nyugat-Európában zajló történéseiből, így nem meglepő, hogy hatalmas léptekkel haladnak a szereplők a történetfolyamban, amelyben

gyerekek születnek és nőnek fel, fiak és örökösök veszik át apjuktól az uralkodói titulust, ezek az utódok pedig folyton a felmenőik által rájuk hagyott örökséget viszik tovább, amely immár az ő vállaikra nehezedik.

A Vikingeknek a negyedik évadtól a Ragnar és fiai címet is lehetett volna adni, hiszen fontos szerepet kap Vasbordájú Björn, Hvitserk, Ubbe, Csonttalan Ivar és egy rövid ideig Kígyószemű Sigurd is, akik – és itt most a Wikipédián egy kattintásra levő spoiler következik – a Ragnar halálát követő bosszúhadjárat után apjuk örökébe próbálnak lépni.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Míg az első három évad tíz részben (az első évad kivételével, mert az 9 epizódból állt) mutatta be kedvenc vikingjeink történeteit, addig a negyedik évadtól a készítők úgy döntöttek, hogy húsz részesre duzzasztják a szezont, amit két etapban mutatnak be: az első tíz részt ősszel, a többit pedig tavasszal.

A több játékidő csak mennyiségi ugrásnak számított, hiszen a sorozat minőségén egyértelműen nem javított: elnyújtottabb, lassúbb lett a cselekményfolyam, unalmasabbá vált a történet, amely hosszabb időintervallumokat dolgoz fel. Az idő múlását főként a szakáll meghosszabbításával és a változatosabbnál változatosabb frizurák révén ábrázolták a kitűnő munkát végző maszkmesterek és sminkesek.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

A szakáll hosszúsága ugyanakkor az őrület mértékét is hivatott ábrázolni, hiszen minél nagyobb volt ennek a testszőrzetnek a hosszúsága, annál inkább uralkodott el a téboly a viselőjén.

De nem csak ez, hanem az eszelős tekintet is visszatérő dramaturgiai eszköze a sorozatnak, hiszen a nagyon egyszerű, már-már buta párbeszédeket a színészek játékával próbálják ellensúlyozni, ami többé-kevésbé sikerül is.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

(Apropó színészek: a Vikingek előszeretettel kasztingol pályájuk kezdetén levő, főként skandináv színészeket és modelleket, akiknek többsége az angolt erős akcentussal beszéli. Sokuknak nem igazán van alkalmuk megvillantani tehetségüket, mivel mellékszereplőként viszonylag kevés játékidőt kapnak, és színészi tehetségüket sem tudják a legjobban kibontakoztatni. Mindenesetre biztosan jól mutat az önéletrajzukban, hogy ha epizódszerepekben is, de szerepeltek a Vikingekben, és ha egyáltalán nem, vagy csak kevéssé ismertek, ez a sorozat ugródeszkaként is szolgálhat számukra, hiszen nagyobb produkciók készítői is felfigyelhetnek rájuk. Emellett pedig ennyi szép skandináv színésznőt még egy sorozat sem vonultatott fel ezidáig, akik szinte kivétel nélkül mind erős és határozott női karaktereket formálnak meg.)

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Itt jutottunk el a sorozat igazán gyenge pontjához: a nagyon egyszerű nyelvezethez és a hihetetlenül suta motivációkhoz: olyan egyszerűen árulják el egymást, és úgy szövetkeznek újból a szereplők, mintha csak a sült ürücombot fogyasztanák a tűz mellett, ennél komplexebb pedig nem igazán lesz a történet, ami tulajdonképpen csak újabb szereplők újabb, hasonló motivációkkal megalapozott cselekedetei révén ismétlődik.

A vikingek szövetségre lépnek, elárulják egymást, harcolnak, kibékülnek, majd újból elárulják egymást, és ez így megy, míg mindenki meg nem hal. Pont, mint a valóságban. És emiatt lesz középszerű ez a sorozat, mert

unalmasan böfögi vissza a fikcióval feldúsított történelmet, de semmilyen igazi csavart, semmilyen különlegességet nem ad hozzá.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Míg Ragnar hódításai, birodalmának belharcai, a karakter vívódásai kellőképpen érdekesnek bizonyultak, épp olyan unalmassá válik fiai bosszúhadjárata és rivalizálása a negyedik és ötödik évadban, Floki ötödik szezonos mellékszála pedig kész kínszenvedés: simán meglehetett volna a sorozat az első izlandi telepesek túldramatizált története nélkül is.

Amikben viszont verhetetlen a sorozat, az a korhű jelmezek, díszletek és a hihetetlenül jól megkoreografált csatajelenetek, amiből szezonról szezonra egyre grandiózusabbakat kapunk.

A csaták mennyiségére sem lehet panasz, hiszen a félévad- és az évadzárókat már nem is lehet kardozós, íjazós, sok szereplőt megmozgató összecsapások nélkül elképzelni, a színészek és dublőreik pedig maximálisan teljesítenek ezekben a jelenetekben.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

Itt kanyarodhatunk vissza a Trónok harcához, hiszen ha ez a kiszámíthatatlan fordulatokkal, sokkoló karakterhalálokkal és nagyvászonra kívánkozó csatajeleneteivel nem lenne, akkor minden valószínűség szerint a Vikingek egy kissé suta, de grandiózus, párját ritkító tévésorozat lenne, így azonban elvész a középszerűség mocsarában, hiszen akaratlanul is hasonlítjuk a „nagy testvérhez”, amihez tényleg nem képes felérni.

Mindezek ellenére azonban mégis tud valamit, ha évadról évadra visszatérünk, hogy a skandináv népség újabb és újabb hódításaira kíváncsian indítsuk el képernyőnkön a Vikingek történetét. Ezt jövőre már utoljára tehetjük meg, amikor a két részre osztott hatodik évaddal kénytelenek leszünk örökre búcsút venni Ragnar fiaitól.

•  Fotó: Vikings/IMDb Galéria

Fotó: Vikings/IMDb

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 18., hétfő

Könnyű ételek a mindennapokra

Kevesebb mint egy óra alatt elkészíthető ez a négyfogásos napi menü, amely egyszerre laktató, változatos és egészséges.

Könnyű ételek a mindennapokra
Könnyű ételek a mindennapokra
2026. május 18., hétfő

Könnyű ételek a mindennapokra

Hirdetés
2026. május 17., vasárnap

Füstölt tehéntúrós csirkecomb avokádós salátával

Igazán különleges fogás: a karakteres ízű füstölt tehéntúróval készült csirkecombok remek kísérője az avokádós saláta.

Füstölt tehéntúrós csirkecomb avokádós salátával
2026. május 17., vasárnap

Múzeumi sztorik: pünkösdi üdvözlet a századfordulóról

A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.

Múzeumi sztorik: pünkösdi üdvözlet a századfordulóról
2026. május 16., szombat

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Hirdetés
2026. május 15., péntek

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága

Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
2026. május 14., csütörtök

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz

A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.

Egy alma mint kellék
Egy alma mint kellék
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Hirdetés
2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Hirdetés