Hirdetés
Hirdetés

Malevil: élet egy atomkatasztrófa után

•  Fotó: Tamás Attila

Fotó: Tamás Attila

Vaskossága miatt nem épp egy hívogató olvasmány, azonban megéri elkezdeni, hiszen onnantól kezdve nehéz lesz letenni. Hihetetlenül jól megírt disztópia, amelyben az ismert világ megsemmisül, egy maréknyi túlélő pedig ebben a fiktív valóságban próbál jövőt építeni. De sikerülni fog nekik? Malevil könyvajánló.

Tamás Attila

2019. március 19., 14:322019. március 19., 14:32

2019. március 20., 09:162019. március 20., 09:16

Játszott már el a kedves olvasó azzal a gondolattal, hogy mi történne a társadalommal egy atomkatasztrófa után? Pontosabban azzal, hogy milyen jövő várna egy ilyen kataklizma túlélőire? Egyáltalán társadalomnak lehetne nevezni a túlélők csoportját?

Hogyan élnék a mindennapjaikat, milyen kihívásokkal kellene szembenézniük azoknak, akik életben maradtak a világvége után?

Robert Merle francia író elgondolkodott, sőt alaposan tovább is gondolta ezt a helyzetet és annak lehetséges következményeit. Ebből született a vaskos, hihetetlenül olvasmányos, Malevil című regénye, amelyet 2018-ban kilencedjére adott ki magyarul az Európa Könyvkiadó Görög Lívia fordítása alapján. A könyvből film is készült 1981-ben, ez azonban Robert Merle szerint annyira eltorzította a regénye szellemét, hogy elhatárolódott tőle, így a film az író neve nélkül „szabadon a Malevil regény után” felirattal jelent meg, utalva az alapjául szolgáló forrásműre.

A regény főszereplője, Emmanuel Comte egy átlagos francia fiatalember aki gyerekkorában nem jön ki a legjobban a családjával, többször is elszökik otthonról, és egy régi vár, Malevil romjai között tanyázik. Titkát mindössze nagybátyja tudja, aki cinkosa lesz, és nem árulja el a fiú búvóhelyét senkinek. Szülei és nagybátyja tragikus halálát követően Emmanuelnek egyedül kell szembenéznie a felnövés kihívásaival. Iskolaigazgató, majd földbirtokos lesz a ’70-es évek Franciaországában, a gyerekkora menedékéül szolgáló Malevil pedig végül elsődleges otthonává lép elő, ahol takaros kis gazdaságot hoz létre, és itt éli világát – mindezt visszaemlékezéseiből tudjuk meg. Aztán egy napon sorsfordító dolog történik:

atombomba lángja perzseli fel a belátható világot, azonban Emmanuel, néhány barátja, valamint házvezetőnője és annak együgyű fia a vár védelmében, a borospincében túlélik az apokalipszist.

Innentől kezdődően egy igazi posztapokaliptikus történet szemlélőivé és részeseivé válunk, ami még jóval a zsáner népszerűvé válása előtt született.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A Malevil története egy ráérősen hömpölygő, az utolsó részletekig kidolgozott cselekmény- és történéssorozat, amely olyan túlélőkről szól, akik majdnem a semmiből kell megteremtsék a létezésük feltételeit. Nem fontos, és nem is derül ki az, hogy ki és hogyan okozta az atomrobbanást, a túlélőket pedig jobban foglalkoztatja a jövőjük, mint az ok-okozati faktorok kiderítése. Jogosan merül fel a kérdés:

lehet-e egyáltalán társadalomnak nevezni egy csoportosulást, amely az elpusztult világ maradványaiból éled újjá, pontosabban próbál újabb napokat megérni a megszokottól teljesen eltérő, kilátástalansággal övezett körülmények között, ahol néhány állat és pár maréknyi vetőmag biztosíthatja a túlélést?

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

Mivel Emmanuel szemszögén keresztül követjük a történéseket, érthető módon egy elfogult nézőpontot kapunk, amit egy másik szereplő, Thomas időnkénti jegyzetei árnyalnak. A memoárként megírt eseményfolyam a megváltóként is aposztrofálható főszereplő dilemmáit mutatja be: rá nehezedik a legnagyobb felelősség abban, hogy barátai számára megteremtse a túléléshez szükséges feltételeket. Nagyon alapvető dilemmák merülnek fel az események sorozatában: például

a nők szerepe az új, többségében férfiak alkotta mikroközösségben, illetve a monogámia kérdése egy olyan csoportosulásban, ahol a továbbélési esélyek nem éppen a legbiztatóbbak.

Semmi meglepő nincs abban, hogy ahol több ember van egymásra utalva, óhatatlanul megjelennek a konfliktusok és az emberi gyarlóság különböző megnyilvánulásai. Míg a Fulbert nevet viselő pap az egyház nevét és tekintélyét kihasználva, diktatórikus módszerekkel próbálja újjászervezni a túlélőket, Emmanuel ennél emberségesebb, demokratikus módszerekkel éri el, hogy a túlélési esélyek ne legyenek a nullával egyenlők.

A több mint hatszáz oldalas történetfolyam hihetetlenül részletgazdag, rengeteg aspektusát feltárva a posztapokaliptikus létnek, a vége azonban egy kissé összecsapottnak érződik, mintha az író egy idő után már nagyon be akarta volna fejezni a regényt, emiatt pedig kissé elnagyolt lett a cselekmény.

Bár a történet egy idő után rohamléptekkel igyekszik a befejezés irányába, ez azonban nem vesz el szinte semmit az értékéből.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

Az olvasó végig aggódhat Emmanuelért, Peyssouért, Meyssonnierért, Colinért, Thomasért, Menouért és a többiekért, és jogosan lesz kíváncsi arra, hogy milyen új világrend alakulhat ki egy, az emberiséget elpusztító tömegkatasztrófa után, illetve, hogy ennek szabályait és törvényeit hogy sikerül betarta(t)ni.

Érdemes tehát kézbe venni a veretes irodalmi nyelvezettel megírt Merle-regényt, amely az író több más művéhez hasonlóan

az emberiség alapvető dilemmáit boncolgatja egy fiktív valóságban.

Izgalmas, előre nem látható fordulatokban gazdag társadalomrajz, amelynek ha a végére érünk, hiányérzetünk lehet, hogy miért nem folytatódott még pár száz oldalon keresztül.

Malevil története egy teljes egészet alkot, amelyhez nem kell folytatás. Pont így jó, ahogy van, és csak remélhetjük, hogy soha senkinek nem jut eszébe újból megfilmesíteni, így a képzeletünkben élhet tovább ez az apokalipszis-történet.

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.

Fordított hagymás leveles tészta
Fordított hagymás leveles tészta
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

Hirdetés