Hirdetés
Hirdetés

Malevil: élet egy atomkatasztrófa után

•  Fotó: Tamás Attila

Fotó: Tamás Attila

Vaskossága miatt nem épp egy hívogató olvasmány, azonban megéri elkezdeni, hiszen onnantól kezdve nehéz lesz letenni. Hihetetlenül jól megírt disztópia, amelyben az ismert világ megsemmisül, egy maréknyi túlélő pedig ebben a fiktív valóságban próbál jövőt építeni. De sikerülni fog nekik? Malevil könyvajánló.

Tamás Attila

2019. március 19., 14:322019. március 19., 14:32

2019. március 20., 09:162019. március 20., 09:16

Játszott már el a kedves olvasó azzal a gondolattal, hogy mi történne a társadalommal egy atomkatasztrófa után? Pontosabban azzal, hogy milyen jövő várna egy ilyen kataklizma túlélőire? Egyáltalán társadalomnak lehetne nevezni a túlélők csoportját?

Hogyan élnék a mindennapjaikat, milyen kihívásokkal kellene szembenézniük azoknak, akik életben maradtak a világvége után?

Robert Merle francia író elgondolkodott, sőt alaposan tovább is gondolta ezt a helyzetet és annak lehetséges következményeit. Ebből született a vaskos, hihetetlenül olvasmányos, Malevil című regénye, amelyet 2018-ban kilencedjére adott ki magyarul az Európa Könyvkiadó Görög Lívia fordítása alapján. A könyvből film is készült 1981-ben, ez azonban Robert Merle szerint annyira eltorzította a regénye szellemét, hogy elhatárolódott tőle, így a film az író neve nélkül „szabadon a Malevil regény után” felirattal jelent meg, utalva az alapjául szolgáló forrásműre.

A regény főszereplője, Emmanuel Comte egy átlagos francia fiatalember aki gyerekkorában nem jön ki a legjobban a családjával, többször is elszökik otthonról, és egy régi vár, Malevil romjai között tanyázik. Titkát mindössze nagybátyja tudja, aki cinkosa lesz, és nem árulja el a fiú búvóhelyét senkinek. Szülei és nagybátyja tragikus halálát követően Emmanuelnek egyedül kell szembenéznie a felnövés kihívásaival. Iskolaigazgató, majd földbirtokos lesz a ’70-es évek Franciaországában, a gyerekkora menedékéül szolgáló Malevil pedig végül elsődleges otthonává lép elő, ahol takaros kis gazdaságot hoz létre, és itt éli világát – mindezt visszaemlékezéseiből tudjuk meg. Aztán egy napon sorsfordító dolog történik:

atombomba lángja perzseli fel a belátható világot, azonban Emmanuel, néhány barátja, valamint házvezetőnője és annak együgyű fia a vár védelmében, a borospincében túlélik az apokalipszist.

Innentől kezdődően egy igazi posztapokaliptikus történet szemlélőivé és részeseivé válunk, ami még jóval a zsáner népszerűvé válása előtt született.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

A Malevil története egy ráérősen hömpölygő, az utolsó részletekig kidolgozott cselekmény- és történéssorozat, amely olyan túlélőkről szól, akik majdnem a semmiből kell megteremtsék a létezésük feltételeit. Nem fontos, és nem is derül ki az, hogy ki és hogyan okozta az atomrobbanást, a túlélőket pedig jobban foglalkoztatja a jövőjük, mint az ok-okozati faktorok kiderítése. Jogosan merül fel a kérdés:

lehet-e egyáltalán társadalomnak nevezni egy csoportosulást, amely az elpusztult világ maradványaiból éled újjá, pontosabban próbál újabb napokat megérni a megszokottól teljesen eltérő, kilátástalansággal övezett körülmények között, ahol néhány állat és pár maréknyi vetőmag biztosíthatja a túlélést?

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

Mivel Emmanuel szemszögén keresztül követjük a történéseket, érthető módon egy elfogult nézőpontot kapunk, amit egy másik szereplő, Thomas időnkénti jegyzetei árnyalnak. A memoárként megírt eseményfolyam a megváltóként is aposztrofálható főszereplő dilemmáit mutatja be: rá nehezedik a legnagyobb felelősség abban, hogy barátai számára megteremtse a túléléshez szükséges feltételeket. Nagyon alapvető dilemmák merülnek fel az események sorozatában: például

a nők szerepe az új, többségében férfiak alkotta mikroközösségben, illetve a monogámia kérdése egy olyan csoportosulásban, ahol a továbbélési esélyek nem éppen a legbiztatóbbak.

Semmi meglepő nincs abban, hogy ahol több ember van egymásra utalva, óhatatlanul megjelennek a konfliktusok és az emberi gyarlóság különböző megnyilvánulásai. Míg a Fulbert nevet viselő pap az egyház nevét és tekintélyét kihasználva, diktatórikus módszerekkel próbálja újjászervezni a túlélőket, Emmanuel ennél emberségesebb, demokratikus módszerekkel éri el, hogy a túlélési esélyek ne legyenek a nullával egyenlők.

A több mint hatszáz oldalas történetfolyam hihetetlenül részletgazdag, rengeteg aspektusát feltárva a posztapokaliptikus létnek, a vége azonban egy kissé összecsapottnak érződik, mintha az író egy idő után már nagyon be akarta volna fejezni a regényt, emiatt pedig kissé elnagyolt lett a cselekmény.

Bár a történet egy idő után rohamléptekkel igyekszik a befejezés irányába, ez azonban nem vesz el szinte semmit az értékéből.

•  Fotó: Tamás Attila Galéria

Fotó: Tamás Attila

Az olvasó végig aggódhat Emmanuelért, Peyssouért, Meyssonnierért, Colinért, Thomasért, Menouért és a többiekért, és jogosan lesz kíváncsi arra, hogy milyen új világrend alakulhat ki egy, az emberiséget elpusztító tömegkatasztrófa után, illetve, hogy ennek szabályait és törvényeit hogy sikerül betarta(t)ni.

Érdemes tehát kézbe venni a veretes irodalmi nyelvezettel megírt Merle-regényt, amely az író több más művéhez hasonlóan

az emberiség alapvető dilemmáit boncolgatja egy fiktív valóságban.

Izgalmas, előre nem látható fordulatokban gazdag társadalomrajz, amelynek ha a végére érünk, hiányérzetünk lehet, hogy miért nem folytatódott még pár száz oldalon keresztül.

Malevil története egy teljes egészet alkot, amelyhez nem kell folytatás. Pont így jó, ahogy van, és csak remélhetjük, hogy soha senkinek nem jut eszébe újból megfilmesíteni, így a képzeletünkben élhet tovább ez az apokalipszis-történet.

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
2026. szeptember 05., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén

Hirdetés
2026. szeptember 02., szerda

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához

Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.

Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
2026. szeptember 01., kedd

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes

Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.

Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
2026. augusztus 28., péntek

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka

A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.

Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Hirdetés
2026. augusztus 28., péntek

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét

A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.

Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Hirdetés