Molière klasszikusa nem túl klasszikusan. Nyerj jegyet rá!
Măniuțiu olyan előadást képzelt el, amely a legjobb értelemben véve szórakoztat, energiával tölti fel a közönséget.
Fotó: Biró István
Az Úrhatnám polgár mulatságos története 350 évvel a keletkezése után is képes mosolyt csalni a nézők arcára – ezt ígéri a kolozsvári színház, amely az múlt évad utolsó bemutatójaként a Molière klasszikus komédiáját vitte színre, de nem túl klasszikusan. Kritika.
Nánó Csaba
2019. március 18., 14:052019. március 18., 14:05
Shakespeare mellett talán a francia zseni, Molière az a szerző, akinek mondanivalója ugyanúgy érvényes a mai ember számára, mint egykoron volt kortársaiknak a 17. század környékén. Sajnos darabjait – és általában vígjátékot –, mintha kevesebbszer játszanának színházaink, mint azokra igény lenne a közönség részéről. Pedig a kolozsvári előadás is azt bizonyítja, hogy az olykor kicsit elgondolkodtató vidámságra igen is szüksége van a publikumnak.
Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière Párizsban látta meg a napvilágot 1622. január 15-én egy kárpitos fiaként. A modern komédia megteremtője, viszonylag szerény származása ellenére is hatalmas műveltségre tett szert. A jezsuita kollégiumban a tudományok és a skolasztikus filozófia mellett latinul is megtanult, eredetiben olvasta Plautus és Terentius komédiáit. Állítólag jogot végzett, ám ezt sokan vitatják. Tény, hogy amikor az ifjú Poquelin tizennyolc éves lett, apja ráhagyományozta a Tapissier du Roi (udvari kárpitos) címet és az ezzel járó hivatalt, ez gyakori találkozásokat tett lehetővé számára királlyal. 1643-ban színházat alapított, ám ez hamarosan csődbe ment. Poquelin ekkor felvette a Molière nevet, vándorszínésznek állt – a többi már történelem. Úgy halt meg 1673. február 17-én, ahogyan minden vérbeli színész elképzeli: a Képzelt beteg előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meghalt. (A legenda szerint a színpadon hunyt el, bár ez nem látszik valószínűnek: halála előtt ugyanis két pap is visszautasította, hogy feladja neki az utolsó kenetet. Mire a harmadik a drámaíró lakására ért, már nem volt kinek…). Az Úrhatnám polgárt 1670-ben írta, udvari komédiaként született XIV. Lajos kérésére. Molière jóban volt a királlyal, ezért talán többet is megengedhetett magának – az utókor szerencséjére -, mint kortársai.
Molière mai környezetben
Mihai Măniuțiu a tavalyi bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: Molière műfaji meghatározásával összhangban
Măniuțiu olyan előadást képzelt el, amely a legjobb értelemben véve szórakoztat, energiával tölti fel a közönséget. Ehhez járul hozzá a koreográfia, Andrea Gavriliu munkája, amely a prózai részeket és a komikus-ironikus hangulatot erősíti az előadásban, és az előadás jellegzetes zenei világa is, amelyet Mihai Dobre, a Şuie Paparude együttes egyik alapító tagja jegyez.
Az Úrhatnám polgár mulatságos története 350 évvel a keletkezése után is képes mosolyt csalni a nézők arcára
Fotó: Biró István
A rendező – aki egyébként a kolozsvári román színház igazgatója is – Molière szövegét kortárs környezetbe helyezte, és feleségével, Anca Măniuțiu-val ennek megfelelően alakította a szöveget is: a darab fordításának egy adaptált változatát használták, és kihagyták az eredeti szöveg azon részeit, amelyek nem voltak a mai környezetbe helyezhetők.
Játssz a jegyekért!
Az előadás március 20-án este 7 órától ismét megtekinthető a kolozsvári színházban, erre az előadásra pedig két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el Molière klasszikus komédiájára szerda este. A játékban való részvétel határideje március 19., kedd 18 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
Mosolyt az arcokra
A történet dióhéjban: a szemtelenül gazdag Jourdain úr szinte bármit megengedhet magának. Mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből. Kulturálttá és rafinálttá szeretne válni, olyanná, amilyennek ő a társadalom felsőbb rétegeihez tartozókat elképzeli. Ennek érdekében szolgálót tart, zene-, tánc- és filozófiatanárok hadával veszi körül magát, hogy pénztárcáját nem kímélve behozza vélt és valós lemaradásait. Az útjába kerülő botcsinálta mesterek és tanárok pedig ki is használják szánalmas igyekezetét, és jócskán megszedik magukat Jourdain úr vagyonából.
A rendező – aki egyébként a kolozsvári román színház igazgatója is – Molière szövegét kortárs környezetbe helyezte
Fotó: Biró István
Jourdain úr családját és környezetét az őrületbe kergeti, ezért azok összefognak ellene, hogy megleckéztessék. Hajmeresztő ötletükkel el is vakítják a hiszékeny polgárt, aki ebben a színjátékban irreális vágyai beteljesülését látja. Van-e esélye a józan észnek az elvakult nagyravágyással szemben?
– írja a színház ismertetőjében.
Bár a magyar fordításirodalom egyik telitalálata Csiky Gergely címfordítása, az Úrhatnám polgár (ez a szó Csikynek is köszönhetően átkerült a köztudatba, a köznyelvbe, s a rangkórság-és felkapaszkodni vágyás fogalmává vált) a kolozsvári előadás Mészöly Dezső fordításának felhasználásával készült.
Fotó: Biró István
Az alkotók
Az előadás főszerepét Bács Miklós játssza. További szerepekben: Kató Emőke, Imre Éva, Bodolai Balázs, Váta Lóránd, Albert Csilla, Viola Gábor, Farkas Lóránd, Laczkó Vass Róbert, Sinkó Ferenc, Balla Szabolcs, Orbán Attila, Dimény Áron, Vindis Andrea és Csutak Réka látható.
Rendező: Mihai Măniuțiu. Szövegadaptáció: Anca Măniuțiu, Mihai Măniuțiu. Koreográfus: Andrea Gavriliu. Díszlettervező: Adrian Damian. Jelmeztervező: Luiza Enescu. Zene: Mihai Dobre. Dramaturg: Demeter Kata. Video designer: Cristian Pascariu, Dima Dimov. Rendezőasszisztens: Veres Emőke. Ügyelő: Zongor Réka
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
A fűszerek ízes világa
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
A fűszerek ízes világa
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Császármorzsa – videó
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Császármorzsa – videó
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Diósbejgli-bonbon – videó
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Diósbejgli-bonbon – videó
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!