
Sziget, ahonnan minden irányba nyílik a láthatár
Nem művész, nem is tartja annak magát Szőcs Zsuzsanna, de mindenféle alkotói tevékenység közel áll hozzá – vallja magáról. A gyergyószentmiklósi Tanulók Házánál dolgozó oktató célja, hogy ezt az alkotási késztetést átadja mindenkinek, aki erre nyitott. Ezért hívja fel időről időre szokatlan ötletekkel a köz figyelmét.
2019. március 12., 17:002019. március 12., 17:00
2019. március 12., 17:402019. március 12., 17:40
A gyergyószentmiklósi Tanulók Háza egyik szakköre kézműveskedésre oktatja az oda járó gyermekeket, fiatalokat, de a Szőcs Zsuzsanna irányításával itt zajló tevékenység jóval több annál, hogy ragasztgatnak, papírból készítenek különböző alkotásokat, vagy megismerkednek különböző rajzolási technikákkal. „Ez egy sziget, ahonnan minden irányban nyílt a látóhatár” – fogalmaz Zsuzsanna.
Leszögezi, nem művészeti szakoktatás zajlik nála, hiszen felkészültsége nem engedi ezt meg. Arra törekszik, hogy megmutatva néhány technikát, felkeltse a gyermekben az érdeklődést az alkotás iránt, és a gyermek rátaláljon arra, amit igazán közel érez magához, amit szívesen csinál, amiben képes kifejezni magát személyiségének megfelelően.
Még ha nincs is Gyergyóban művészeti középiskola, mégis van értelme a munkának
Kilencven gyermekkel foglalkozik másodikostól 12. osztályos korig, a mostani legnagyobbak hat éve járnak a szakkörbe rendszeresen.
De vannak kézzel foghatóbb szakmai elismerések is, különböző versenyeken szereztek előkelő helyezéseket, elismeréseket a szakkörben alkotó gyermekek.
Szőcs Zsuzsanna
Azonban ami szintén komoly eredmény: Szőcs Zsuzsanna az általa vezetett Pro Terra Alapítvány keretében már több éve szervez felkészítőket a művészeti középiskolákba készülő 7–8. osztályosok számára. „Évente 16 diákot tudunk fogadni a felkészítő foglalkozásokon, és számomra már az is elégtétel lenne, ha egy is bejut közülük a művészetibe. De ennél lényegesen jobb az arány. A foglalkozásokat követően általában hét-nyolcan felvételiznek valamelyik művészeti középiskolába, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába, Marosvásárhelyre (Gyergyószentmiklóson nincs művészeti középiskola – a szerkesztő megjegyzése), és általában egy-egy kivétellel mindegyikük be is jut.
Ezeken a képzéseken a Nagy István és a Palló Imre művészeti iskolák szaktanárai foglalkoznak a jelentkezőkkel, éppen azért, hogy a későbbi művészetiseknek már legyen egy képük arról, hogy milyen elvárással találkozhatnak majd a középiskolában, és mit várhatnak el maguktól” – összegzi a lényeget Szőcs Zsuzsa.
Amellett, hogy linómetszetet készítenek, rajzolnak, számos alkotási technikával megismerkednek Szőcs Zsuzsanna tanítványai, nem mindenkiből lesz képzőművész. Azonban az is fontos cél, hogy a gyermekek kreativitása gazdagodjon, és később az élet más helyzeteiben is legyenek ötleteik, alkotóként tudjanak megnyilvánulni. Alkalmanként tanítványait elviszi képzőművészeti tárlatokra is, amelyekről beszámolót kell fogalmazniuk, a „tetszett”, vagy „nem tetszett”, „szép” szavaknál bővebben kifejtve a benyomásaikat. Ez is gondolkodásra késztet, és arra, hogy odafigyeljenek a látottakra, művész stílusát, az alkalmazott technikát felismerve. Hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a művészetekhez.
Szőcs Zsuzsanna jelenleg éppen egy új alkotási módszer meghonosításán, népszerűsítésén dolgozik, amit ő képpoézisnek nevez. Lényege, hogy egy könyvet vegyen az alkotó a kezébe, amelyben olyan szavakat keressen, amelyek összefűzhetők új mondatokká, és az eredetitől eltérő üzenetet, gondolatot fejezzenek ki. Az illető könyvoldalon található minden más szöveget besatírozva, befestve és csak a kiválasztott szavakat megőrizve áll össze egy kép, azaz egy művészeti alkotás, és egyben egy új irodalmi mű is.
Új életre kelnek a könyvek
Az ötletet az a meglátás adja, hogy manapság sajnos a könyveket egyre kevesebben, egyre ritkábban veszik kézbe – főként az okostelefonos és az internet világában felnőtt generáció. Egy rendhagyó elképzelés és egyben egy mifelénk még ismeretlen irodalmi és művészeti ág meghonosítása azonban új értelmet adhat a köteteknek.
„Lehet, hogy lesznek, akik úgy vélik, meggyalázzuk a könyveket, de én úgy gondolom, ellenkezőleg: megmentjük őket, új értelmet, új funkciót adunk nekik, hiszen másként nagy valószínűséggel senki sem venné őket többé a kezébe” – fogalmaz Szőcs Zsuzsanna.
Felhívás a képpoézisre
A gyergyószentmiklósi székhelyű Pro Terra Alapítvány az Erdélyi Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködésben képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdet a képpoézis alkotások létrehozására középiskolások, illetve felnőttek számára. A pályaműnek tartalmaznia kell egy írott üzenetet (lehet egyetlen szóból álló, vagy keletkezhet újabb vers, üzenet stb.) és egy képi alkotást, melyek kapcsolatban állnak egymással. Az alkotók az így újragondolt oldalt tartalmazó könyvet kell beküldjék a Pro Terra Alapítvány Facebook-oldalán megtalálható címre, illetve bevihetik az ugyanott jelzett kolozsvári, csíkszeredai, illetve gyergyószentmiklósi könyvesboltokba is április 6-ig.
A Pro Terra Alapítvány Facebook-oldalán további részletek találhatók a képpoézisről és a pályázattal kapcsolatosan, de több már elkészült alkotás is látható ott, amelyek vizuálisan is megjelenítik az elképzelés lényegét. A beérkezett pályaművekből a Kájoni János Megyei Könyvtár szervez kiállítást.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!