Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.
Egyre gyakrabban jelennek meg olyan kezdeményezések a székelyudvarhelyi menhely részéről, amelyek a négylábú kisállatok felelős tartását népszerűsítik.
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.
Egy nagyszerű énekes és a vele teljes összhangban lévő zenészek együttműködéséből csak jó dolgok születhetnek – ennek remek példája Solyom Berni és a mellette álló fiatal csapat.
Torockón március 1-jén temetik el Farsang Dömét, a télűző vigadalomhoz a Duna-Ház MeseZenés családi produkcióval kapcsolódik be. A foglalkozást Kádár Zoltán János vezeti.
A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.
Már generációk óta székelyruhák varrásával foglalkozik egy csíkszeredai testvérpár, munkásságuk egybeforr a hagyománytisztelettel. Az elkészített ruhákat és életszemléletüket nagyban befolyásolták a tradicionális értékek.
Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.
Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.
A farsangi időszak hagyományai elődeink tapasztalatain alapulnak. Az ember ősidők óta fél a tél bezártságától és a sötétségétől, így a nemzedékről nemzedékre átadott megfigyelések máig életben tartják a tél búcsúztatására bevett jelmezes felvonulásokat.

Romániában a szakiskolai oktatás változatlanul a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva, az oktatási minisztérium nem biztosít megfelelő pénzforrásokat a gyakorlati oktatáshoz szükséges logisztikára.
Fázunk. Csendesen lépdelünk a temető ösvényén. Sokan vagyunk, sokan. Eddig ő jött hozzánk, most mi kísérjük el őt. Közösséggé formálódunk – általa. Mert ő kiemelt figyelemmel fordult a közösség minden tagja felé.
Dalokat írt és adott ki, egy gyergyói zenekarral működött együtt, majd csík- és marosszéki tehetséges fiatal zenészekhez csatlakozva fesztiválokon lépett fel az elmúlt években a 2022-es magyarországi X-Faktor győztese, Solyom Berni.
A budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonban mutatták be Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író a Holdanya unokája és az Apja fia című könyveit. A szerzőt Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész kérdezte.
„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.
A Csíki Mozi honlapján naprakészen és átláthatóan böngészhetünk a soron következő filmek között, és a jegyvásárlás is egyszerűbb lett. A kínálatot pedig klasszikus alkotásokkal is bővítenék.
Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?
A precíziós mezőgazdaság esetében már számítógépek határozzák meg, hogy a gazdák mennyi műtrágyát szórjanak ki, és hogyan kíméljék a környezetet.