/ Stúdió

Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?

A precíziós mezőgazdaság esetében már számítógépek határozzák meg, hogy a gazdák mennyi műtrágyát szórjanak ki, és hogyan kíméljék a környezetet.

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.

Felmenőink közül dédapáinknak és nagyapáinknak is nagy valószínűséggel egyaránt volt lova, ha kicsit is érdeklődtek a vidéki élet iránt. A négylábúak iránti szeretet belénk van kódolva, a lovakat a szülőfölddel és a gazdasággal hozzuk összefüggésbe.

Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk.

Kiemelkedő zenei tudással rendelkező fiatalok laza, könnyed, bulis formában adnak elő feldolgozásokat – így lehet összefoglalni a magával ragadó stílusú Fuse Band együttest.

Rövid, sűrített, képszerű és hangsúlyosan lírai versek, mélyhegedűvel és zebrapintyekkel – Mélyhegedű címmel jelent meg nemrégiben Balázs K. Attila verseskötete. De hogyan válnak ezek a tömör szabadversek dallá, milyen rétegeket fejt fel a zene?

Olyan érzés síelni, mintha újra látnék! – fogalmazta meg az egyik fiatal a síelés élményét a látássérültek sítáborában Hargitafürdőn.

A Henter-kúria őrei már régi motorosok: nem az idei az első alkalom, hogy részt vesznek az Örökségünk őrei versenyen. Előzőleg kisfilmet készítettek a diákok, amelyben bemutatták a Henter-kúriát, idén viszont a közelmúlt felidézését célozták meg.

Mindannyian átéltük már azt, hogy milyen a gyász, és mindannyian voltunk már szerelmesek. Ez lehet a kulcsa annak, hogy ilyen sokan tudnak azonosulni ezzel a filmmel – véli Törőcsik Franciska, a Hogyan tudnék élni nélküled? című film Esztere.

Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.

Korondon a taplógombák kincset érnek. Kevés olyan család maradt a településen, amely még életben tartja a taplászat mesterségét. Nem titkolt céljuk megmenteni, mi több a modern élet igényeire szabni a gomba széles felhasználási és értékesítési módjait.

Miért ne csinálnánk fúvós hangszereken játszó tagokkal egy zenekart? – a kérdés 2021-ben merült fel néhány csíkszéki fiatalban, az ötletet pedig hamar megvalósítás követte.

Óvnunk kell a régi házakat, hiszen azok a múltról tanúskodnak, az identitásunkat erősítik. Ennek vonatkozásában a Népi épített örökségünk gyerekszemmel rajzkiállítás is a kulturális értékek fontosságára hívja fel a figyelmet.