/ Stúdió

A tájképtől egészen az absztrakt műfajokig láthatunk válogatást a Barabás Miklós Céh január 30-án nyílt csíkszeredai kiállításán. A tárlat harminc Hargita megyei képzőművész több mint száz alkotásából áll, Nagy Imrétől a kortárs generációk munkájáig.

Imádnak kísérletezni, kitapasztalni, hogy mi áll jól nekik, és milyen műfajban tudnak hitelesen alkotni – mesélte a DreamFlow zenekar énekesnője lapcsaládunknak novemberben, miután az együttes megnyerte a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázat fődíját.

Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait? A csíkszeredai Gere Nóra Éva kötetét mutatták be Budapesten.

Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.

A hagyományos eljárásokkal készült művektől egészen a modern korra jellemző technikák, művészeti kifejezőeszközök által alkotott darabokig: több mint háromszáz négyzetméteren állítanak ki a Barabás Miklós Céh Hargita megyei tagjai Csíkszeredában.

Bármelyik otthonnak a díszére lehetnek azok a szebbnél szebb tálak, bögrék, lábasok és időtálló vázák, amelyeket a helyiek a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban található kis műhelyben készítenek.

Új utak keresése, a cirkusz iránti vonzódás, az élménypedagógia és a művészetek világa – ilyen sokrétű Dézsi Szilárd színházrendező élete, aki egy éve dolgozik a budapesti Fővárosi Nagycirkuszban. De hogyan vezetett az út a Figurától a cirkuszig?

Gyerekkora óta érdeklődik a takácsmesterség iránt a csíkszeredai Antal Eszter.

Szerények és vérprofik: a DreamFlow számos díjjal, elismeréssel gyarapodott az elmúlt években, interjúnkban mégsem erről, hanem a zenekar kezdeteiről, a kísérletezésekről, tavaly nyári koncertekről, bulikról, „célegyenesben” lévő nagylemezről beszéltek.

Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?

Életével és művészetével összetéveszthetetlen alakja volt a város kulturális életének – hangzott el január 21-én a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol kiállítással emlékeztek a tíz éve elhunyt Karácsony Ernő festőművészre.

Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő és Lázár Csilla a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.

A nő lehet erős a hobbijában, a karrierjében vagy a magánéletében, de sokszor nehéz megtalálni a szerepek közötti egyensúlyt.

A csíkszentimrei Gergely Zsolt fürjeket nevel, s amikor a legtöbb a munka, ő akkor is a legnagyobb odafigyeléssel gondoskodik a szárnyasokról.