
Fotó: Borbély Fanni
A Szívverés a magasban című tárlat a Kossuth-díjas előadóművész, Berecz András új arcát mutatja meg a közönségnek. A fotókiállítás a Kárpát-medence harangjainak világába vezeti a látogatót – oda, ahol a magyarság történelme egyszerre szólal meg.
2025. június 16., 18:042025. június 16., 18:04
2025. június 16., 19:202025. június 16., 19:20
Van valami különös, egyszerre méltóságteljes és meghitt abban, amikor harang szól. Mintha nemcsak az időt mérné, hanem emlékeket is idézne, történelmet suttogna. Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása épp ezt a belső rezonanciát keresi: harangokban megőrzött pillanatokat, amelyek összekötik a Kárpát-medence magyar közösségeit – a hangot, amely egy nemzet szívéig ér.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat bejárható térképként tárja elénk Erdély, Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és Muravidék templomtornyait – s velük együtt a magyarság élő örökségét.
Berecz András szavaival:
A képeken nemcsak tornyok és harangok jelennek meg, hanem csendek, fények, emelkedések, földre simuló emlékek. Egy belső táj, amely a szemlélődőt is elcsendesíti.
A csíkszeredai kiállítás megnyitóján maga Berecz András is megszólalt – nem mesemondóként, hanem a harangok emlékezetének őrzőjeként. A kiállítás a Csíki Székely Múzeumban 2025. június 5-től július 30-ig látogatható, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között, ingyenesen. A tárlat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
szóljon hozzá!