
Fotó: Borbély Fanni
A Szívverés a magasban című tárlat a Kossuth-díjas előadóművész, Berecz András új arcát mutatja meg a közönségnek. A fotókiállítás a Kárpát-medence harangjainak világába vezeti a látogatót – oda, ahol a magyarság történelme egyszerre szólal meg.
2025. június 16., 18:042025. június 16., 18:04
2025. június 16., 19:202025. június 16., 19:20
Van valami különös, egyszerre méltóságteljes és meghitt abban, amikor harang szól. Mintha nemcsak az időt mérné, hanem emlékeket is idézne, történelmet suttogna. Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása épp ezt a belső rezonanciát keresi: harangokban megőrzött pillanatokat, amelyek összekötik a Kárpát-medence magyar közösségeit – a hangot, amely egy nemzet szívéig ér.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat bejárható térképként tárja elénk Erdély, Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és Muravidék templomtornyait – s velük együtt a magyarság élő örökségét.
Berecz András szavaival:
A képeken nemcsak tornyok és harangok jelennek meg, hanem csendek, fények, emelkedések, földre simuló emlékek. Egy belső táj, amely a szemlélődőt is elcsendesíti.
A csíkszeredai kiállítás megnyitóján maga Berecz András is megszólalt – nem mesemondóként, hanem a harangok emlékezetének őrzőjeként. A kiállítás a Csíki Székely Múzeumban 2025. június 5-től július 30-ig látogatható, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között, ingyenesen. A tárlat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!