Fenyőkút lankáin, Korond közelében Tófalvi Zita és családja egy különleges gazdaságot működtet. 2016-ban indított vállalkozásuk ma már közel ötvenféle terméket kínál, mindezt a környék gyógynövényeiből és gyümölcseiből.
Az úszás nemcsak hasznos, egészségmegőrző és -erősítő, illetve életmentő készség, hanem a lelki fejlődést is támogatja. Ideális, ha a „mélyvízzel” való ismerkedés már csecsemőkorban elkezdődik.
Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.
Hatodik alkalommal telt meg tánccal Csíkszereda: a Táncvilágnap látványos utcai kavalkádot hozott. Az előadások, műhelyek és közösségi akciók idén is bebizonyították, hogy a tánc nem csupán művészet, hanem híd ember és ember, múlt és jövő között.
Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.
A videójátékok hajnalán még senki sem gondolta, hogy ezek egyszer történetmesélő médiumok lesznek. Ahogy azt sem, hogy az egyik legjobb Pókember-sztorit majd videójáték formában kapjuk meg.
A mozdulatoknak is van hangja. Néha halkabb, mint a kimondott szó, de ha figyelünk, mélyebben hatol belénk. Megtekintettük a Struggle for Connection című mozgásszínházi előadást.
Gáll Tímea Csíkmadarason talált rá arra az életformára, amelyből megszületett Kölcsönkért kovász című könyve – egy különleges kötet, amely túllép a hagyományos szakácskönyv keretein. A receptek mögött történetek húzódnak.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Néhol ironikus és fanyar humorral átszőtt, máshol zavarba ejtően őszinte hangvételű, illetve kedves szerelmes dalok is szerepelnek a kolozsvári A Csajod együttes új, január végén megjelent, Ennyi című nagylemezén.
A magyar filmművészet több mint egy évszázada része a kultúránknak. Erre emlékezve, április 30-án ünnepeljük a magyar film napját, ösztönözve a nézőket: nézzenek magyar filmet!

A december a hajnali roráték csendes, lélekemelő időszakát is elhozza.
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése.
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata. Fehér Gizella Mária népi iparművésszel arról is beszélgettünk, hogy mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, az emberekről, a világ különös rendjéről.
Zenéjük merész, a dalok szövege szókimondó, stílusok eklektikus és energikus – a kolozsvári A Csajod üde frissességet hozott és folyamatosan hoz az erdélyi magyar zenei palettára. A bandának a közelmúltban jelent meg az új, Ennyi című albuma.
A húsvéti ünnepkör egyik legszebb hagyománya a tojásírás, amely a megújulás, az élet és a közösségi élmények szimbóluma. Salamon Éva tojásíró mesél a díszített tojások mögötti jelentésekről, a régi motívumok eredetéről.