
Egy este, amikor az idő körforgása vált főszereplővé
Fotó: Nagy Lilla
Versek, fotók, tudomány és zene szőtte egybe az Üveggyöngyvarázs második napját: az évszakok és a csillagos égbolt története kelt életre Munzlinger Attila képein, Nagy Péter előadásában és a Csíki Kamarazenekar Vivaldi-koncertjén.
2025. augusztus 17., 14:582025. augusztus 17., 14:58
2025. augusztus 17., 15:002025. augusztus 17., 15:00
A csíkszeredai Üveggyöngyvarázs tudományos fesztivál második kiadásának második napján a Mikó-vár udvarán minden az évszakokról, az égboltról és a természet örök körforgásáról szólt. A szombati napot versekkel nyitották Dálnoky Csilla színművész előadásában: költők soraiban kelt életre a tavasz újjászületése, a nyár ragyogása, az ősz színes búcsúja és a tél hófödte tisztasága. Ezek a rövid, mégis erőteljes képek mintha átvezették volna a közönséget az idő kapuján, egyenesen a fotók világába.
Fotó: Tánczos Eszter
A falakon Pataki Hajnal és Munzlinger Attila képei sorakoztak. Virágba borult erdők, nyári naplementék, őszi erdők aranyló szőnyege, téli éjszakák mély csöndje tárult a szem elé. De a tárlat igazi különlegességét a csillagos ég felvételei adták: a Tejút szinte tapintható íve, a Hattyú csillagkép keresztje, a Jupiter holdjainak tánca, vagy éppen a sarki fény titokzatos, zöld és vörös fátyla.
A közönség együtt utazott a fotók, előadások és dallamok világában
Fotó: Tánczos Eszter
Munzlinger Attila maga vezette végig a közönséget a képek között, és nemcsak a technikai kulisszatitkokba engedett betekintést, hanem történeteket is hozott. Elmesélte, hogyan várt órákig a fagyos hegytetőn, hogy elcsípje a tiszta égboltot, vagy miként sikerült megörökítenie a sarki fényt, amelynek megjelenésére Erdélyben szinte soha nincs esély.
– jegyezte meg a fotós, amikor az egyik különösen színpompás égi jelenséget mutatta. A hallgatóság így nemcsak képeket látott, hanem szinte együtt utazott a fotográfussal a csillagos ég alá.

Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
A képek után Nagy Péter előadása mélyítette el a témát. Szavai révén a közönség az évszakok mögött húzódó kozmikus rendet ismerhette meg. „Az évszakok nem csupán hangulatok vagy időjárási változások – az egész Föld mozgásának és dőlésének következményei” – magyarázta. Beszélt a tavaszpont jelentőségéről, amelyhez hajdanán a kalendáriumokat igazították, és amely meghatározta a földművelők, pásztorok életét. Kitért arra is, hogyan jött létre a Hold egy ősi ütközés nyomán, és miként lassította le a Föld forgását, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásában az élet kibontakozhasson.
Az évszakok varázsa – a természet változásai képekben, zenében és szavakban
Fotó: Nagy Lilla
Előadásában a tudomány és a történelem is találkozott: megtudhattuk, hogy az ókori népek más-más évkezdetet ünnepeltek, s hogy a naptárreformok mögött mindig ott húzódott a kérdés: hogyan igazítsuk az emberi időszámítást a természet időrendjéhez?
– fogalmazott az előadó, aki közvetlen, élvezetes stílusával a tudományt is közel hozta a hallgatósághoz.
Csillagos égbolt és emberi történetek találkoztak az Üveggyöngyvarázson
Fotó: Nagy Lilla
Az est zárásaként a zene vette át a főszerepet. A Csíki Kamarazenekar és Denis Shapovalov világhírű csellóművész Vivaldi A négy évszak című klasszikus darabját szólaltatta meg. A dallamokban ott volt a tavaszi madárdal, a nyári viharok erőteljes dübörgése, az őszi szüret vidám ritmusa és a tél fagyos, mégis felemelő csöndje.
A koncert azonban nem maradt meg a klasszikus keretek között: egy váratlan Nirvana-feldolgozás is felcsendült, amely játékos, mégis bátor gesztus volt. A közönség mosollyal fogadta a rockzenei kitérőt, amely új fénytörésbe helyezte az estet: bebizonyította, hogy a zene – akárcsak az évszakok – képes átlépni a határokat és új formákat ölteni.
Fotó: Tánczos Eszter
Így kerekedett teljessé a második nap: versek, fényképek, tudomány és zene fonódott össze, mind ugyanarról mesélve – az idő körforgásáról, a természet változásáról, és arról, hogy az ember mindig keresi helyét ebben a nagy kozmikus rendben. Az Üveggyöngyvarázs ezzel valóban beteljesítette nevét: lélekközelbe hozta az évszakok varázsát.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!