Egy festmény, amelyen egy hajszál száradt a festékbe. Egy kartondarab, amelyet valaki kidobott. Egy alkotó, aki gyerekkorában motorbicikliket rajzolt, most pedig fénnyel tölti meg a városi látképek, puszták és vasmadarak világát.
2025. augusztus 01., 15:222025. augusztus 01., 15:22
2025. augusztus 01., 15:232025. augusztus 01., 15:23
Fotó: Borbély Fanni
Egy festmény, amelyen egy hajszál száradt a festékbe. Egy kartondarab, amelyet valaki kidobott. Egy alkotó, aki gyerekkorában motorbicikliket rajzolt, most pedig fénnyel tölti meg a városi látképek, puszták és vasmadarak világát.
2025. augusztus 01., 15:222025. augusztus 01., 15:22
2025. augusztus 01., 15:232025. augusztus 01., 15:23
Fotó: Borbély Fanni
Kecskés Róbert kiállítása nem csupán képek sora, hanem egy meditatív meghívás: merjünk megállni, nézni, és párbeszédbe lépni a képekkel. A csíkszeredai megnyitón a látogatók egy valóban sokszínű világba nyerhettek betekintést, ahol festékfoltok, tűéles vonalak és kartonlapokra álmodott világok meséltek a múltról, a vágyakozásról és a fény felé való mozdulásról. A Désen született, de Székelyföldön felnőtt Kecskés Róbert nemcsak alkotóként van jelen a város kulturális életében, hanem tanárként is: három iskola diákjaival ismerteti meg a vizuális művészetek nyelvét. Ezt a nyelvet viszont nemcsak tanítja, hanem újra és újra lefordítja a saját élményein keresztül.
Fotó: Borbély Fanni
A megnyitón először édesanyja, Kecskés Erzsébet emlékezett vissza fia kíváncsi természetére. Arra a kisgyerekre, aki még azelőtt választ adott a kérdéseire, mielőtt bárki felelhetett volna. Tengeralattjárók, motorbiciklik: ezek már óvodásként is megjelentek rajzain. Innen indul a történet, amely aztán gyártelepeken át pusztai tájakba vezet, és végül a fényhordozás korszakába érkezik.
Fotó: Borbély Fanni
A kiállított alkotások között ott vannak az elhagyott gyárépületek rozsdás sziluettjei, a távolból kivehető pacás figurák, hajók, csónakok, tornyok, és apró, titkos jelek, mint egy rejtvényekkel teli napló.
A festmények közelről az alkotót mutatják meg, távolabbról a néző saját emlékeit.
Fotó: Borbély Fanni
Kecskés Róbert vallja: ha a világ sötét, akkor hozni kell bele valami szépet. A kiállítás ennek az ars poeticának a lenyomata. Nem véletlen, hogy gyakran újrahasznosított anyagokra, például kartonra fest, a kidobott, haszontalanná vált dolgok új értelmet nyernek kezei között. A technika is sokféle: rétegezett festés, vegyes technikák, felkent foltok, beleszáradt hajszálak, ezek mind a pillanat lenyomatai. Művészete egyszerre impulzív és tudatos, spontán és szimbolikus.
Fotó: Borbély Fanni
A képek egy több mint tízéves alkotói időszak lenyomatai, és nem egy stílusban, hanem egy belső úton vezetik végig a látogatót. A kezdeti sötétebb korszakból indulva, a gyárépületek és puszták világán át, eljutunk a fényt hordozó korszakig, ahol már nem a keresés, hanem az ajándékozás gesztusa dominál.
Legyen az festés, versírás, zene, tanítás vagy akár autóvezetés, ahogy a művész fogalmazott: „a mai világban ez egy mankó”.
Fotó: Borbély Fanni
A Skicc Egyesület is fontos szerepet játszik Kecskés életében. Egyik mentora, a már elhunyt Pál József tanácsát azóta is őrzi: ha a világ szürke, akkor te legyél benne a szín. Ez az iránytű vezeti, akár amikor Dunaújvárosban fest, akár egy iskolai osztályteremben adja át a tudását.
A kiállítás augusztus 27-ig látogatható, minden hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között. Érdemes időt szánni rá, nemcsak a képek miatt, hanem a bennük rejlő történetek, párbeszédek és azon ünnepi pillanat miatt, amit egy-egy festményen keresztül megélhetünk.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!