Egy festmény, amelyen egy hajszál száradt a festékbe. Egy kartondarab, amelyet valaki kidobott. Egy alkotó, aki gyerekkorában motorbicikliket rajzolt, most pedig fénnyel tölti meg a városi látképek, puszták és vasmadarak világát.
2025. augusztus 01., 15:222025. augusztus 01., 15:22
2025. augusztus 01., 15:232025. augusztus 01., 15:23
Fotó: Borbély Fanni
Egy festmény, amelyen egy hajszál száradt a festékbe. Egy kartondarab, amelyet valaki kidobott. Egy alkotó, aki gyerekkorában motorbicikliket rajzolt, most pedig fénnyel tölti meg a városi látképek, puszták és vasmadarak világát.
2025. augusztus 01., 15:222025. augusztus 01., 15:22
2025. augusztus 01., 15:232025. augusztus 01., 15:23
Kecskés Róbert kiállítása nem csupán képek sora, hanem egy meditatív meghívás: merjünk megállni, nézni, és párbeszédbe lépni a képekkel. A csíkszeredai megnyitón a látogatók egy valóban sokszínű világba nyerhettek betekintést, ahol festékfoltok, tűéles vonalak és kartonlapokra álmodott világok meséltek a múltról, a vágyakozásról és a fény felé való mozdulásról. A Désen született, de Székelyföldön felnőtt Kecskés Róbert nemcsak alkotóként van jelen a város kulturális életében, hanem tanárként is: három iskola diákjaival ismerteti meg a vizuális művészetek nyelvét. Ezt a nyelvet viszont nemcsak tanítja, hanem újra és újra lefordítja a saját élményein keresztül.
Fotó: Borbély Fanni
A megnyitón először édesanyja, Kecskés Erzsébet emlékezett vissza fia kíváncsi természetére. Arra a kisgyerekre, aki még azelőtt választ adott a kérdéseire, mielőtt bárki felelhetett volna. Tengeralattjárók, motorbiciklik: ezek már óvodásként is megjelentek rajzain. Innen indul a történet, amely aztán gyártelepeken át pusztai tájakba vezet, és végül a fényhordozás korszakába érkezik.
Fotó: Borbély Fanni
A kiállított alkotások között ott vannak az elhagyott gyárépületek rozsdás sziluettjei, a távolból kivehető pacás figurák, hajók, csónakok, tornyok, és apró, titkos jelek, mint egy rejtvényekkel teli napló.
A festmények közelről az alkotót mutatják meg, távolabbról a néző saját emlékeit.
Fotó: Borbély Fanni
Kecskés Róbert vallja: ha a világ sötét, akkor hozni kell bele valami szépet. A kiállítás ennek az ars poeticának a lenyomata. Nem véletlen, hogy gyakran újrahasznosított anyagokra, például kartonra fest, a kidobott, haszontalanná vált dolgok új értelmet nyernek kezei között. A technika is sokféle: rétegezett festés, vegyes technikák, felkent foltok, beleszáradt hajszálak, ezek mind a pillanat lenyomatai. Művészete egyszerre impulzív és tudatos, spontán és szimbolikus.
Fotó: Borbély Fanni
A képek egy több mint tízéves alkotói időszak lenyomatai, és nem egy stílusban, hanem egy belső úton vezetik végig a látogatót. A kezdeti sötétebb korszakból indulva, a gyárépületek és puszták világán át, eljutunk a fényt hordozó korszakig, ahol már nem a keresés, hanem az ajándékozás gesztusa dominál.
Legyen az festés, versírás, zene, tanítás vagy akár autóvezetés, ahogy a művész fogalmazott: „a mai világban ez egy mankó”.
Fotó: Borbély Fanni
A Skicc Egyesület is fontos szerepet játszik Kecskés életében. Egyik mentora, a már elhunyt Pál József tanácsát azóta is őrzi: ha a világ szürke, akkor te legyél benne a szín. Ez az iránytű vezeti, akár amikor Dunaújvárosban fest, akár egy iskolai osztályteremben adja át a tudását.
A kiállítás augusztus 27-ig látogatható, minden hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között. Érdemes időt szánni rá, nemcsak a képek miatt, hanem a bennük rejlő történetek, párbeszédek és azon ünnepi pillanat miatt, amit egy-egy festményen keresztül megélhetünk.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
A hó olvadásával lehetőségünk adódik, hogy vadon termő korai fűszernövényeket gyűjtsünk. Megismerkedünk az érdes vadhagymával, valamint az erdei gyömbérgyökérrel, melynek különleges aromáival sokféle ételt és italt fűszerezhetünk.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
szóljon hozzá!