Magnómotorból és gitárhúrból barkácsolt géppel kezdte, ma profiként dolgozik Sepsiszentgyörgyön Huszár Farkas Gábor, becenevén Szikra. A tetoválóművész munkái között egyedi, divatos és igazán merész minták is szerepelnek.
2025. augusztus 18., 15:542025. augusztus 18., 15:54
2025. augusztus 18., 15:542025. augusztus 18., 15:54
A tetoválóművész karrierje – ami mostanra életformává is vált – egy házi gyártású géppel kezdődött. Azóta eltelt több mint húsz év, ma már professzionális eszközökkel dolgozik, és az alkotás öröme viszi előre.
A tetoválás számára nemcsak munka, hanem hivatás, szenvedély.
– vallja Huszár Farkas Gábor, akinek komfortzónája a tetoválószalon, és aki szerint az elmúlt évtizedekben pozitív irányba haladt a tetoválások megítélése. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön tevékenykedik, de több külföldi nagyváros stúdiójában megfordult már, versenyekre járt.
Sokoldalúnak tartja magát, olyan szakember, aki mindenféle stílusban dolgozik, mert mindenre igény van.
Mások személyes történetet, emléket varratnak a bőrükre. Bármilyen is legyen, a tetoválóművész szerint az a fontos, hogy a vendég elégedetten, boldogan viselje a mintát.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!