Milyen az élet Prágában egy erdélyi fiatal számára? Hogyan lehet feldolgozni és túllendülni a gyerekkori traumákon? Miként lehet beépíteni egy verseskötetbe a környezetünk tapasztalatait? A csíkszeredai Gere Nóra Éva kötetét mutatták be Budapesten.
Mi az a sarkazó kulcs? Az erdőlő bakancs? A mosztos? A capina? És a pityókázó járom? Ezek Tánczos Vilmos csíkszentkirályi örökölt tárgyai, amelyek habár régiek, még „nem haltak meg”, hiszen pontosan meg tudjuk nevezni azokat.
A hagyományos eljárásokkal készült művektől egészen a modern korra jellemző technikák, művészeti kifejezőeszközök által alkotott darabokig: több mint háromszáz négyzetméteren állítanak ki a Barabás Miklós Céh Hargita megyei tagjai Csíkszeredában.
Bármelyik otthonnak a díszére lehetnek azok a szebbnél szebb tálak, bögrék, lábasok és időtálló vázák, amelyeket a helyiek a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban található kis műhelyben készítenek.
Új utak keresése, a cirkusz iránti vonzódás, az élménypedagógia és a művészetek világa – ilyen sokrétű Dézsi Szilárd színházrendező élete, aki egy éve dolgozik a budapesti Fővárosi Nagycirkuszban. De hogyan vezetett az út a Figurától a cirkuszig?
Gyerekkora óta érdeklődik a takácsmesterség iránt a csíkszeredai Antal Eszter.
Az erdélyi tudós társaság neves alakjait szólaltatja meg legújabb könyvében Tánczos Vilmos. A történések színe és visszája című interjúkötetet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be, a szerzővel Mirk Szidónia-Kata szerkesztő beszélgetett.
Szerények és vérprofik: a DreamFlow számos díjjal, elismeréssel gyarapodott az elmúlt években, interjúnkban mégsem erről, hanem a zenekar kezdeteiről, a kísérletezésekről, tavaly nyári koncertekről, bulikról, „célegyenesben” lévő nagylemezről beszéltek.
Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?
Életével és művészetével összetéveszthetetlen alakja volt a város kulturális életének – hangzott el január 21-én a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol kiállítással emlékeztek a tíz éve elhunyt Karácsony Ernő festőművészre.
Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő és Lázár Csilla a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.

Két székely aranyérem a teqball-vb-n, fordulatokkal teli hétvége az Erste Ligában, hullámzó teljesítmény a focibajnokságokban és tanulságos események a kézilabdavébén. Itt a Helyzetbe hozunk! legújabb része.
A nő lehet erős a hobbijában, a karrierjében vagy a magánéletében, de sokszor nehéz megtalálni a szerepek közötti egyensúlyt.
A csíkszentimrei Gergely Zsolt fürjeket nevel, s amikor a legtöbb a munka, ő akkor is a legnagyobb odafigyeléssel gondoskodik a szárnyasokról.
Fegyelem a játékban: ekképpen jellemezhetnénk Fazakas Ildikó INTRO című, Csíkszeredában nyílt kiállítását. A grafikus ugyanis alkotásaiban játszik a térrel, a textúrákkal, a technikákkal, és mindezt sajátos művészi módján teszi.
Néhány hónap múlva indul az erdélyi fesztiválszezon, és az már most borítékolható, hogy a közel három éve alapított Majd Kiderül együttessel is számos helyszínen találkozhatunk.
Több éve már annak, hogy Gergely Zsolt megálmodta, majd kivitelezte a Fordított Házikót Parajdon. A bel- és külföldi turisták körében is népszerű látványosság nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek egyik kedvenc szórakozása Hargita megyében.
Találkozási alkalmat és együttgondolkodási lehetőséget kínál a Magyar Színházak Szövetsége által szervezett színházi seregszemle, a MAFESZT, amelyet január 16-21. között tartanak. A vándorfesztivál házigazdája ezúttal a nagyváradi Szigligeti Színház.
Amikor egészséges táplálkozásról beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez egy időigényes és költséges folyamat, viszont ezt okosan is lehet csinálni – véli Pirlea Alessandra dietetikus.