A mozdulatoknak is van hangja. Néha halkabb, mint a kimondott szó, de ha figyelünk, mélyebben hatol belénk. Megtekintettük a Struggle for Connection című mozgásszínházi előadást.
Gáll Tímea Csíkmadarason talált rá arra az életformára, amelyből megszületett Kölcsönkért kovász című könyve – egy különleges kötet, amely túllép a hagyományos szakácskönyv keretein. A receptek mögött történetek húzódnak.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Néhol ironikus és fanyar humorral átszőtt, máshol zavarba ejtően őszinte hangvételű, illetve kedves szerelmes dalok is szerepelnek a kolozsvári A Csajod együttes új, január végén megjelent, Ennyi című nagylemezén.
A magyar filmművészet több mint egy évszázada része a kultúránknak. Erre emlékezve, április 30-án ünnepeljük a magyar film napját, ösztönözve a nézőket: nézzenek magyar filmet!
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében.
Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.
A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése.
A húsvéti tojás nem pusztán egy díszített tárgy, hanem egy ősi tudás lenyomata. Fehér Gizella Mária népi iparművésszel arról is beszélgettünk, hogy mit mesélnek a húsvéti tojások az életről, az emberekről, a világ különös rendjéről.
Zenéjük merész, a dalok szövege szókimondó, stílusok eklektikus és energikus – a kolozsvári A Csajod üde frissességet hozott és folyamatosan hoz az erdélyi magyar zenei palettára. A bandának a közelmúltban jelent meg az új, Ennyi című albuma.

A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői.
A húsvéti ünnepkör egyik legszebb hagyománya a tojásírás, amely a megújulás, az élet és a közösségi élmények szimbóluma. Salamon Éva tojásíró mesél a díszített tojások mögötti jelentésekről, a régi motívumok eredetéről.
Az Etnospot a Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisaként Székelyföld szívében kínál interaktív, kulturális élményeket. A központ a jövő generációi számára teszi elérhetővé a néprajzi ismereteket és örökséget.
Mit mondana Nemes Nagy Ágnes József Attilának? És Ady Endre? Hervay Gizella? Radnóti Miklós? Pilinszky János? Na és a ChatGPT? És habár ők nem szólhatnak hozzá, André Ferenc a szájukba adta a szavakat, költői kísérletet téve a mimézisre.
Egy borkóstolóval egybekötött vacsora különleges ízpárosításokat, részleteiben átgondolt, aromáiban és vizuálisan is gyönyörködtető élményt adhat.
Képes a közösségi média egy ismerős környezetben teret adni az olvasók számára a versek olvasására? Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus, a Nő a tükörben oldal megálmodója platformját éppen erre használja: összekapcsolja az embereket a költészettel.
Tizenéveseket toboroztak Dél-Erdély szerte 1944-ben, szám szerint hatvannyolcat. Túszként tartották őket fogva. Ilyen volt Szén Lenke is, akinek vallomásai B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetének alapjául szolgáltak.
Kézdivásárhely közkedvelt zenekara, az Ego Sum tulajdonképpen egy panellakás teraszán alakult másfél évtizede. Az együttes tagjai az alter-gitárpop zenén alapuló hangzásvilágba folyamatosan csempészték be az újhullámos blues alapú garázsrockot.