Tizenévesektől anyák napjára – szívből, őszintén

Lőrinc Sára: Emlék

Májusi meleg nap volt. Apának munkája volt, de nekünk épp szabadnap, így kint voltunk az udvaron. A fű szép zöld volt, a virágok illatoztak. Anya a földet ásta és mi is segítettünk neki. Mi egyengettük el az ágyást és ültettük el a növényeket. Közben én még felástam egy kis részt a kert mellett, ahova virágokat ültettem. Mikor már a föld fel volt ásva, a növények el voltak ültetve, és mi a tornácon ültünk, végignéztem a munkánkon. Azt mondják a női munka nem látszik, ez (bár csak részben csinálták nők) gyönyörűen látszott, a kertünk nagy változásokon ment keresztül.

Tamás Zalán: Anyák napjára

Május negyedikén azt csicseregték a madarak,
Az anyáknak, az anyáknap napja van.
Megérdemlik ezt a napot,
Mert anyának lenni nehéz egy dolog.

Ilyenkor a gyerekek legyenek kedvesek,
Ha édesanyjuk valamit kér, egyből odaszökkennek.
Hagyják egyet pihenni, a porszívózást be lehet egyszer vállalni.
Mert anyának lenni nehéz egy dolog.

Töltsetek édesanyátokkal sok időt, míg lehet,
Használjátok ki ezt a kis anyák napját, gyerekek.
Egy kérésem van felétek,
Adjatok hálát édesanyátoknak míg lehet.

Nekem az édesanyámról, ha rágondolok, a langyos, puha ölelése jut eszembe. És az, hogy mindenben segít, számíthatok rá, ha valami rossz történik, egyből a megoldáson gondolkodik. Elmondhatok bármit, őszinte tudok vele lenni, az érzéseimet ki tudom mutatni neki. Ha szomorúság vagy fájdalom ér, előtte merek sírni, szégyenérzet nélkül.

Kis Katalin: Az első emlékem

A nap
arany párát lehelt hajára, és bennem
a világ először kelt életre. Szívem,
apró madár, próbál kiszabadulni
bordáim sűrű, égő rácsain.

A hold
ezüst fényében úszó nephritgömb –
úgy bukott elő két szeme. Fönt
árnyékot hintett ringó kezedre,
s időtlenné váltam ölelésedbe.

A csillagok
szétfoszlottak, elcsendesedtek. Csak ő,
csak a csend kísért végtelen öleléssel:
a lélek, mely belső fényekből szőtt,
végtelen, ragyogó szőnyeg. Levegőt!

A fény...
az első fény, mely áttörte szemeim
szürke sötét lepleit. S álmaim
vörös fényében tündöklő látvány:
lelkemben ékesülő édesanyám.