/ Stúdió

Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.

A kéményseprés nem úri szakma, de nagyon szükséges – állítja a sepsibükszádi Antalka Árpád, aki Székelyföld-szerte gondoskodik az otthonok biztonságáról.

Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.

Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.

Egyre gyakrabban jelennek meg olyan kezdeményezések a székelyudvarhelyi menhely részéről, amelyek a négylábú kisállatok felelős tartását népszerűsítik.

Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.

Egy nagyszerű énekes és a vele teljes összhangban lévő zenészek együttműködéséből csak jó dolgok születhetnek – ennek remek példája Solyom Berni és a mellette álló fiatal csapat.

Torockón március 1-jén temetik el Farsang Dömét, a télűző vigadalomhoz a Duna-Ház MeseZenés családi produkcióval kapcsolódik be. A foglalkozást Kádár Zoltán János vezeti.

A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.

Már generációk óta székelyruhák varrásával foglalkozik egy csíkszeredai testvérpár, munkásságuk egybeforr a hagyománytisztelettel. Az elkészített ruhákat és életszemléletüket nagyban befolyásolták a tradicionális értékek.

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.

Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.

A farsangi időszak hagyományai elődeink tapasztalatain alapulnak. Az ember ősidők óta fél a tél bezártságától és a sötétségétől, így a nemzedékről nemzedékre átadott megfigyelések máig életben tartják a tél búcsúztatására bevett jelmezes felvonulásokat.

Fázunk. Csendesen lépdelünk a temető ösvényén. Sokan vagyunk, sokan. Eddig ő jött hozzánk, most mi kísérjük el őt. Közösséggé formálódunk – általa. Mert ő kiemelt figyelemmel fordult a közösség minden tagja felé.