
Harold Cohen az Aaron nevű programmal alkotott generatív képe
Fotó: Nagy Lilla
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
2025. április 22., 15:392025. április 22., 15:39
A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak a techszférát izgatja, hanem beköltözött a műtermekbe, stúdiókba, sőt – a viták középpontjába is. A Csíkszeredában tartott Csíki várórák előadássorozat idei záróeseményén Hátszegi Zsolt animátor gondolatébresztő előadása pontosan erre a kérdésre próbált választ keresni: mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával a művészet világában?
Hátszegi Zsolt az előadás elején a közönséget kérdezte: arra kérte a hallgatóságot, idézze fel az első érzést, amikor először találkozott a mesterséges intelligencia kifejezéssel. Félelem? Kíváncsiság? Aggodalom? Vagy csak egy futurisztikus hóbort, ami pár éven belül eltűnik? Innen indult el Hátszegi egy izgalmas utazásra az algoritmusok és ecsetek határán.
A mesterséges intelligencia már képes élethű képeket készíteni, csak megfelelő parancsot kell írni neki
Fotó: Nagy Lilla
Felmerült az is, hogy hol kezdődik az alkotás, és ki a valódi alkotó: a fejlesztő, a promptoló felhasználó vagy a MI maga? Az előadásban előkerült egy látványos példa is: egy videóklip, amely mondhatni egy egészen új esztétikát képvisel, tele meglepetéssel, vizuális játékokkal – valahogy úgy, ahogy egy ADHD-s figyelem ugrál a fókuszpontok között.
A klip ugyanis egyértelműen, kicsit sem burkoltan tartalmaz MI által generált elemeket, emiatt olyan dolgok válnak látványilag lehetségessé, amelyek eddig nem lettek volna azok – például az épület oldalán sétálni.
És persze nem maradt el a jogi szürkezóna boncolgatása sem, vagyis a szerzői jogi viták – mint a Ghibli stúdió és a ChatGPT közötti konfliktus – éles kérdéseket vetnek fel. Kié az ötlet, ha mindenki adataiból táplálkozik a gépezet? Azt ugyanis nem szabad elfejeteni, hogy habár a MI nem felejt, nem tud önállóan gondolkodni, csak abból dolgozik, amit valaha megtanítottak neki.
Az ADHD című klip, amiben szintén MI generálta elemek jelennek meg
Fotó: Nagy Lilla
A közönségből is érkezett fontos észrevétel: lehet bármilyen látványos az MI által generált mű, ha nincs benne érzelem, lelki töltet, akkor hiányzik belőle valami nagyon emberi, mondhatjuk úgy is, hogy a hiba. A hiba ugyanis az egyik legemberibb dolog, hozzátartozik a szépérzékünkhöz is. Az előadó ezt azzal egészítette ki, hogy a mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni azzal a világgal, amit nem lehet fogalmakkal körülírni, a „fogalmon túli világgal”.
A végkövetkeztetés nem volt lezárása a témának, inkább inspiráló és bíztató hozzáállást nyújtott, miszerint a MI nem ellenség, hanem eszköz. Mint egy ecset. De az ecset önmagában nem fest – kell hozzá egy kéz, és még inkább: egy vízió. És ez még mindig a mi dolgunk.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!