A mesterséges intelligencia és a művészet világa
Harold Cohen az Aaron nevű programmal alkotott generatív képe
Fotó: Nagy Lilla
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
Nagy Lilla
2025. április 22., 15:392025. április 22., 15:39
A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak a techszférát izgatja, hanem beköltözött a műtermekbe, stúdiókba, sőt – a viták középpontjába is. A Csíkszeredában tartott Csíki várórák előadássorozat idei záróeseményén Hátszegi Zsolt animátor gondolatébresztő előadása pontosan erre a kérdésre próbált választ keresni: mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával a művészet világában?
Hátszegi Zsolt az előadás elején a közönséget kérdezte: arra kérte a hallgatóságot, idézze fel az első érzést, amikor először találkozott a mesterséges intelligencia kifejezéssel. Félelem? Kíváncsiság? Aggodalom? Vagy csak egy futurisztikus hóbort, ami pár éven belül eltűnik? Innen indult el Hátszegi egy izgalmas utazásra az algoritmusok és ecsetek határán.
A mesterséges intelligencia már képes élethű képeket készíteni, csak megfelelő parancsot kell írni neki
Fotó: Nagy Lilla
A történeti kitérő érdekes párhuzamokat hozott, hogy vajon a fotográfia, vagy épp a piramisépítés idején is hasonlóan idegenkedve néztek az új lehetőségekre? Vagy csak most ijedtünk meg attól, hogy egy gép is képes „alkotni”? Hátszegi példaként említette Harold Cohent, aki már a múlt század második felében létrehozta az Aaron nevű rendszert – egy algoritmust, amely műalkotásokat „festett”. Akkoriban ez még művészi kísérlet volt, ma viszont szinte bárki hozzáférhet hasonló eszközökhöz. A kérdés:
Felmerült az is, hogy hol kezdődik az alkotás, és ki a valódi alkotó: a fejlesztő, a promptoló felhasználó vagy a MI maga? Az előadásban előkerült egy látványos példa is: egy videóklip, amely mondhatni egy egészen új esztétikát képvisel, tele meglepetéssel, vizuális játékokkal – valahogy úgy, ahogy egy ADHD-s figyelem ugrál a fókuszpontok között.
A klip ugyanis egyértelműen, kicsit sem burkoltan tartalmaz MI által generált elemeket, emiatt olyan dolgok válnak látványilag lehetségessé, amelyek eddig nem lettek volna azok – például az épület oldalán sétálni.
És persze nem maradt el a jogi szürkezóna boncolgatása sem, vagyis a szerzői jogi viták – mint a Ghibli stúdió és a ChatGPT közötti konfliktus – éles kérdéseket vetnek fel. Kié az ötlet, ha mindenki adataiból táplálkozik a gépezet? Azt ugyanis nem szabad elfejeteni, hogy habár a MI nem felejt, nem tud önállóan gondolkodni, csak abból dolgozik, amit valaha megtanítottak neki.
Az ADHD című klip, amiben szintén MI generálta elemek jelennek meg
Fotó: Nagy Lilla
A közönségből is érkezett fontos észrevétel: lehet bármilyen látványos az MI által generált mű, ha nincs benne érzelem, lelki töltet, akkor hiányzik belőle valami nagyon emberi, mondhatjuk úgy is, hogy a hiba. A hiba ugyanis az egyik legemberibb dolog, hozzátartozik a szépérzékünkhöz is. Az előadó ezt azzal egészítette ki, hogy a mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni azzal a világgal, amit nem lehet fogalmakkal körülírni, a „fogalmon túli világgal”.
A végkövetkeztetés nem volt lezárása a témának, inkább inspiráló és bíztató hozzáállást nyújtott, miszerint a MI nem ellenség, hanem eszköz. Mint egy ecset. De az ecset önmagában nem fest – kell hozzá egy kéz, és még inkább: egy vízió. És ez még mindig a mi dolgunk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Húsz év történetekkel megtöltött terekben
Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.
Húsz év történetekkel megtöltött terekben
Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.
Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.
Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.
Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.
„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.
Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!