
Harold Cohen az Aaron nevű programmal alkotott generatív képe
Fotó: Nagy Lilla
A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?
2025. április 22., 15:392025. április 22., 15:39
A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak a techszférát izgatja, hanem beköltözött a műtermekbe, stúdiókba, sőt – a viták középpontjába is. A Csíkszeredában tartott Csíki várórák előadássorozat idei záróeseményén Hátszegi Zsolt animátor gondolatébresztő előadása pontosan erre a kérdésre próbált választ keresni: mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával a művészet világában?
Hátszegi Zsolt az előadás elején a közönséget kérdezte: arra kérte a hallgatóságot, idézze fel az első érzést, amikor először találkozott a mesterséges intelligencia kifejezéssel. Félelem? Kíváncsiság? Aggodalom? Vagy csak egy futurisztikus hóbort, ami pár éven belül eltűnik? Innen indult el Hátszegi egy izgalmas utazásra az algoritmusok és ecsetek határán.
A mesterséges intelligencia már képes élethű képeket készíteni, csak megfelelő parancsot kell írni neki
Fotó: Nagy Lilla
Felmerült az is, hogy hol kezdődik az alkotás, és ki a valódi alkotó: a fejlesztő, a promptoló felhasználó vagy a MI maga? Az előadásban előkerült egy látványos példa is: egy videóklip, amely mondhatni egy egészen új esztétikát képvisel, tele meglepetéssel, vizuális játékokkal – valahogy úgy, ahogy egy ADHD-s figyelem ugrál a fókuszpontok között.
A klip ugyanis egyértelműen, kicsit sem burkoltan tartalmaz MI által generált elemeket, emiatt olyan dolgok válnak látványilag lehetségessé, amelyek eddig nem lettek volna azok – például az épület oldalán sétálni.
És persze nem maradt el a jogi szürkezóna boncolgatása sem, vagyis a szerzői jogi viták – mint a Ghibli stúdió és a ChatGPT közötti konfliktus – éles kérdéseket vetnek fel. Kié az ötlet, ha mindenki adataiból táplálkozik a gépezet? Azt ugyanis nem szabad elfejeteni, hogy habár a MI nem felejt, nem tud önállóan gondolkodni, csak abból dolgozik, amit valaha megtanítottak neki.
Az ADHD című klip, amiben szintén MI generálta elemek jelennek meg
Fotó: Nagy Lilla
A közönségből is érkezett fontos észrevétel: lehet bármilyen látványos az MI által generált mű, ha nincs benne érzelem, lelki töltet, akkor hiányzik belőle valami nagyon emberi, mondhatjuk úgy is, hogy a hiba. A hiba ugyanis az egyik legemberibb dolog, hozzátartozik a szépérzékünkhöz is. Az előadó ezt azzal egészítette ki, hogy a mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni azzal a világgal, amit nem lehet fogalmakkal körülírni, a „fogalmon túli világgal”.
A végkövetkeztetés nem volt lezárása a témának, inkább inspiráló és bíztató hozzáállást nyújtott, miszerint a MI nem ellenség, hanem eszköz. Mint egy ecset. De az ecset önmagában nem fest – kell hozzá egy kéz, és még inkább: egy vízió. És ez még mindig a mi dolgunk.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!