
Fotó: Borbély Fanni
Ha május eleje, akkor Csíkszeredában könyvvásár – immár a tizedik. Egy évtized alatt a Csíkszeredai Könyvvásár nemcsak rendezvénnyé, hanem hagyománnyá nőtte ki magát: olyan közös ünneppé, ahol az olvasás élménye közösséggé formálja az odalátogatókat.
2025. május 07., 18:282025. május 07., 18:28
2025. november 12., 16:592025. november 12., 16:59
Holnap reggel újra megnyitja kapuit az Erőss Zsolt Arénában az a tér, ahol könyvek, szerzők, olvasók és történetek találkoznak. Idén ráadásul kerek évfordulót ünneplünk: tíz éve annak, hogy először hívták össze a könyvszerető közönséget egy helyre Csíkszeredában. Azóta ez a vásár többről szól, mint kiadványok böngészéséről: felfedezésről, találkozásokról, közös élményekről.
Javában zajlanak az előkészületek a holnapi nyitásra
Fotó: Borbély Fanni
A jubileumhoz méltóan idén különösen gazdag a programkínálat: több mint hetven esemény, harminc stand, és több mint ötven kiadó várja a látogatókat – kicsiket és nagyokat egyaránt. A legkisebbeknek a Szöcskedomb mesevilága és gyerekfoglalkozások, koncertek nyújtanak maradandó élményt, míg a felnőttek többek között olyan neves alkotókkal találkozhatnak, mint Tompa Andrea, Bodor Ádám, Balla Zsófia, Lövétei Lázár László, Király László, Schäffer Erzsébet, Boldizsár Ildikó, Kulka János vagy Márton László. Bemutatják az Erdélyi Szép Szó 2025 antológiát, beszélgetésen lehet részt venni a Helikon és a Székelyföld folyóirat szerzőivel – hogy csak néhány programpontot említsünk.
A jubileumi év egyik kiemelt eseménye Oláh-Gál Elvira Az apák nemzedéke című kötetének a bemutatója, amely a Dr. Pál Gábor politikus életét és korát mutatja be – egy levéltári kutatás eredményeként született, gondolatébresztő könyv, amely minden korosztály számára fontos kérdéseket vet fel.

Tízéves lett a Csíkszeredai Könyvvásár – egy évtized alatt pedig hagyománnyá, közösségi ünneppé érett, ahol a könyvek, a szerzők és az olvasók találkoznak. És íme néhány idei meghívott: Tompa Andrea, Bodor Ádám, Kulka János, Márton László.
Akárcsak az előző években, a Petőfi Kulturális Ügynökség ezúttal is izgalmas programokkal érkezik a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Sanctum Juhász Anna irodalmár közreműködésével három különleges programponttal is jelentkezik, de elhozzák a Radnóti Miklós életrajzi kiállítását, Farkas Wellmann Endre rendhagyó irodalomórát tart, míg a Magyar Kultúra magazin szervezésében Bonczidai Éva főszerkesztő
Túlélőként könyvet írt az ott tapasztaltakról, A kígyó önmagába mar címmel.
Fotó: Borbély Fanni
A Csíkszeredai Könyvvásár holnap kezdődik – de már ma elkezdhetünk ráhangolódni. Hiszen nem csupán programokról van szó: ez egy közös történet, amelybe minden olvasó beleírhatja magát. Mi biztosan ott leszünk.
A részletes program a vásár honlapján és Facebook-oldalán található.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
szóljon hozzá!