Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.
A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.
Csipkebetét, gyöngyözött részletek, virágos minták, egyenes vonal, egyszerűségben rejlő nagyszerűség – mindez jellemző a csíkszeredai Delikates Couture új, Nemora nevű ruhakollekciójára, amelyben menyasszonyi ruhákat és alkalmi ruhákat egyaránt találunk. Mindkét esetben fő szempont a kényelem.
Zongoraszó hallatszik ki a csíkszentléleki közbirtokosság épületéből, amikor megérkezünk a településre: Boros Misi játszik Chopint. Kamasz legényke lett belőle, de ugyanolyan mosolygós, mint amikor 11 éves kisfiúként a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató verseny 6–13 éves korcsoportjának győztese lett.
Miért húzzák előbb a bal lábukra a korcsolyát, vagy miért kerül fel előbb a bal könyökvédő, mint a jobb? Milyen rituálék zajlanak egy-egy mérkőzés előtt? Babona vagy csupán megszokás? Öltözői szokások a Csíkszeredai Sportklub jégkorongozóinál.
Van, aki veszélyesnek, mások hatalmas lehetőségnek tartják a gyerekek színpadi szereplését, főleg, ha nem egy iskolai ünnepélyről, hanem egy kőszínházról beszélünk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban egyre gyakrabban kerülnek olyan darabok színre, amelyekben gyerekek, vagy gyerekek is játszanak. Ez pedig nem véletlen.
Mi történik szeretteink elvesztésekor, segít-e a közösség, mi a gyászfolyamat és melyek a szakaszai, illetve mit tehetünk, ha egy barátunk gyászol? Többek között ezekről is beszélgettünk Ilyés Zsolt lelkigondozói oktatóval, plébánossal halottak napját megelőzően.
Bár nem feltétlenül utcára való, meghökkentő, színes, ráadásul mondanivalója is van. Röviden így jellemezhetnénk Ferencz Borbála fiatal divattervező új férfikollekcióját, amellyel a romániai Elle divatmagazin figyelmét is felkeltette, ugyanis jelölték a Best Young Designer címre.
A rendtartó székely faluban a temetkezés mint lelkiismereti cselekvéssor nem csupán a gyászolók, az egész közösség ügye volt. Homoródújfalu lakosai összetartásról, szervezettségről tesznek tanúbizonyságot, hogy az életvesztés utáni tennivalók sokaságában a hátramaradtakat tehermentesítsék.
Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van. Bár nem ugyanaz az ünnep, van köze egymáshoz: időben is, lényegében is. A világítás szokása azonban ennél is érdekesebb. Az ünnepek jelentésének letisztázására Szénégető István katolikus lelkipásztort kértük fel.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy régi hagyománya lenne annak, hogy halottak napja előestéjén tüzes kerekeket gördítenek le a gyergyói Gac-oldalon. Annak jártunk utána, hogy tulajdonképpen honnan is indul a tüzeskerék-eregetés szokása.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Vonatozzunk Kománfalvára! Hogy hova? Akarom mondani, Comăneștire. Talán gyerekkorom óta motoszkál bennem ez a kósza ötlet, most végre megvalósítottam. Mit mondjak: kalandosra sikeredett.
„Én sok ideig azt hittem, sosem lehetek zaklatás, bántalmazás áldozata. Olyan sokáig nem beszéltünk erről, hogy életünk részévé vált. A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott” – így gondolja Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus.
A generációk közötti konfliktus valószínűleg egyidős az emberrel, napjainkban azonban sokkal nehezebben kezelhető. Egy dolog biztos, a „mi időnkben más volt” jellegű minősítgetésekkel a problémát nem lehet megoldani.
A magyarországi fiúk a kontinens legnagyobb ivói, de a magyar kamaszlányok is harmadikak Európában, ami a berúgásokat illeti – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tinédzserek alkoholfogyasztását felmérő nemrégi jelentéséből. Bár mi nem állunk olyan „előkelő” helyen a ranglistán, a helyzet itt is aggasztó.
Nem is szép itt a kórházban! Nem is érzem jól magam! Hagyjanak békén! Nem akarok kezelést! Azonnal menjünk haza! Vegyék ki ezt a pillangót! Ne takarják be ezt a pillangót! Fááááj! Fááááááj!
A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.
Változik-e egy nő gardróbja, ha közéletbe, politikába kerül? Kötelező-e a magassarkú a parlamentben? Könnyebb vagy nehezebb nőként öltözködni a politikai porondon? Három politikusnőt faggattunk.