
Télen sem tétlenkedünk - mondja Burista Csilla, a csíkszeredai kertészet vezetője
Fotó: Veres Nándor
Bár odakint még foga van a télnek, csípnek a januári mínuszok, van olyan hely Székelyföldön, ahol akár azt is mondhatnám, hogy ott a tavasz illata a levegőben. A kertészetnél jártunk, meglestük, mi történik a melegházban.
2019. január 31., 15:002019. január 31., 15:00
Noha kint még hó borítja a csemetekertet, az 1800 négyzetméteres, a nyolcvanas években épült csíkszeredai üvegházban már lázas munka folyik, csöppet sem tétlenkednek a városi kertészet munkatársai. „Már régen hozzáláttunk a háttérmunkához, hogy tavasszal legyen mit elültetni” – mondja Burista Csilla főkertész, amint végigvezet.
Néhány asszony éppen krizantémokat dugványoz, van, aki a fréziákat gyomlálja, mások pedig a kannavirág gumóját tisztítják. Minden egyes gumót, dugványt, gyökeret egyenként kell kézbe venni, tisztítani, lecsípni a leveleket, előkészíteni. „Ahhoz például, hogy a kannavirágot virágos állapotban tudjuk kiültetni, már ilyenkor cserépbe kell kerüljenek. A férfiak rostálják a földet, behordják, és itt megtöltjük a cserepeket. De ezt megelőzően persze már megtisztítottuk, fertőtlenítettük ezeket az edényeket, a munkaeszközöket” – magyarázza a főkertész.
A tavaszvárás tehát az évelő növények előkészítésével indul, alapos tisztítás után földbe kerülnek, hogy idejük legyen kihajtani. Aztán következnek az ősszel behozott virágdísznövények anyatövei, amelyekről dugványokat készítenek, a későbbiekben például ezek ékesítik többek között a városháza előtti hatalmas földvázát. A melegházban a hosszú virágos asztalok, polcok és ágyások mellett két darab, tizennyolc méter hosszú agyagkatlan kapott helyet, ezekre helyezik majd a dugványokkal megrakott ládákat. Itt hamarabb gyökeret eresztenek.
A várost nemsokára ékesítő muskátlik az üvegházban telelnek
Fotó: Veres Nándor
A sétálóutcát ékesítő muskátlik most még téli álmukat alusszák a melegházban, de nem sokáig. „Eddig nem is nagyon öntöztük őket, csak teletettük, most már viszont kiszedjük az edényekből , mindegyikben három tő van. Megpucoljuk a gyökereket, eltávolítjuk a száraz, beteg leveleket, új földbe ültetjük, amibe száraz táp is kerül, hogy egész nyáron legyen mi táplálja őket. Ezekből is készítünk dugványokat, amit tudunk, felhasználunk, itt csak a beteg növényeket dobjuk el” – mutatja Burista Csilla. Legalább tízfajta levéldísznövény van, amelyekről folyamatosan dugványt szednek – derül ki.
Február közepén látnak hozzá a magvetésekhez, ez a palántanevelés első lépése, az egynyári növények az elsők a sorban. Na de ehhez is kell némi nyugalom, hiszen a magokat át kell vizsgálni, ha a helyzet megköveteli, frissíteni kell az állományt. Hogy miért nem tanácsos idegesen hozzálátni?
Na ebből az apróságból lesz először egy mohás jellegű növény, és az alig pár centis palántákkal kezdünk dolgozni. Ahhoz, hogy virágzó növény legyen, legalább ötször-hatszor át kell ültetni a dugványt. Sok a pepecsmunka” – adja meg a választ a főkertész. Az üvegházban egyébként öt fok körüli hőmérséklet van, az ennél melegebb már nem tenne jót az itt telelő növényeknek.
Dugványoznak az asszonyok, hogy majd legyen mit kiültetni
Fotó: Veres Nándor
Egyesével kell a földbe tűzdelni a dugványokat
Fotó: Veres Nándor
Aztán amint elolvad a hó és az időjárás is engedi, a kertészet munkatársai hozzálátnak a városbeli ágyások megtisztításához. „Mielőtt a tulipánok kihajtanának, hogy bennük se tegyünk kárt, kicsit megjárjuk magunkat” – jegyzi meg a főkertész. Ősszel egyébként több mint harmincezer virághagyma került ki az ágyásokba.
Bizony érdekességekkel is találkozunk a csíkszeredai kertészet üvegházában. Jól érzik itt magukat a datolyapálmák, páfrányok, a hatalmas méretű fikuszok, kaktuszok. De van itt babérfa, és még a maracuja is beérik. „Egy nagyáruházban vásároltuk a gyümölcsöt, a magot elültettük, és immár szüretelhetjük is, mert beérik” – jegyzi meg nevetve Burista Csilla.
A fréziákat már gyomlálják
Fotó: Veres Nándor
Mint mondja, innen-onnan kerültek be a melegházban a különböző, terebélyes növények, és ha már hozzájuk jutottak, ők ki nem dobják.
Ez a cél. Olyan virágokat ültetni egymás szomszédságában, hogy mindig nyíljon az ágyásban valamelyik. A virágültetés mellett persze a faültetés is tervben van. Pótolják a kiszáradt, kitörött fákat.
A kannavirág gumóit megtisztítják, hamarosan a földbe kerülnek
Fotó: Veres Nándor
„Arra próbáltam törekedni, hogy ne egzotikumokat, hanem tájba illő díszfákat ültessünk. Persze a határokat mi is próbáljuk feszegetni, sikerülget is. Így vannak már a városban szivarfák, platánok, díszalmafák, galagonya, de még magnólia is. A mi munkánk olyan jellegű, hogy van, aki szereti, van, aki nem. Igyekszünk megfelelni. A tapasztalat az mutatja, hogy ha gondozottak, szépen nyílnak a virágok, akkor kevesebb a pusztítás is” – mondja Burista Csilla.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!