Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
A hagyományos és modern ötvözete a konyhába
Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
Hímzett textíliák, festett bútor és csempe, csuhéból készült lámpaernyő, üvegből, textilből, gyapjúból, agyagból, fából készült alkotásokon keresztül igyekezett bemutatni a legutóbbi képzésen résztvevő tizenkét kézműves, hogy egy modern konyhának is szép díszítőelemei lehetnek a népi motívumok. Ezúttal ugyanis a konyha került a középpontba, mivel minden évben egy adott tematika mellett zajlik a képzés.
„Különböző szakterületekről érkeztek a résztvevők. Az volt a jelentkezés feltétele, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező legyen az illető, és ennek megfelelően a tárgyak köre is szerteágazó. A képzés arra nyújt segítséget, hogy ötleteket kapjanak, megbeszéljék a tevékenységet, teendőket. A közös alkotótevékenység részeként legutóbb egy hímző- , illetve egy kerámiaműhelybe látogattunk el. Ezúttal domináns volt a páva motívum, megjelenik kötényen, tányéron, festett poharakon, csempén. Volt itt bútorfestő, üvegfestő, szövő, hímző, csuhéfonó, kerámiakészítő, nemezelő, csipkekészítő, és mindenki hozzátette a saját munkáját ehhez.
– magyarázta Salló Szilárd, a program felelőse.
Régi használati tárgyak újragondolva: sulyokból készült fakanáltartó
Első évben hat kézműves jelentkezett, akik Bartos Tünde bútorfestő irányításával elméleti és gyakorlati órákon, valamint homoródmenti szakmai tanulmányúton vettek részt. A zárókiállításra egy kisebb társalkodóteret rendeztek be: az alkotásokon felfedezhetőek voltak a homoródmenti templomok festett kazettáinak motívumai, illetve az udvarhelyszéki varrottasok díszítőelemei. 2016-ban már kilencen jelentkezek, a kiállítás tematikája ezúttal a gyerekszoba volt. Az elkészült faragott és festett bútorok, textíliák, tárgyak és gyermekjátékok a Csík vidéki csíkos rokolyákat idézték. A következő évben a karácsonyra való készülődés jegyében zajlott a képzés 16 személy részvételével, akik a díszek mellett az ünnepi asztal kellékeit is elkészítették. A központi elem ezúttal a gránátalma volt.
A népi motívumok mai használatban című katalógus a 2015 és 2018 között megvalósult képzésekből nyújt ízelítőt a műhelymunkák, tanulmányutak, illetve kiállítások áttekintésével, nagy hangsúlyt helyezve a programban résztvevő kézművesek bemutatására és munkáira. A kiadványban 19 kézműves több mint száz munkája jelenik meg, az alkotóra és az alkotásokra vonatkozó adatok kíséretében.
A képzések során gyakran elhangzott, hogy a népi motívumok felhasználása felelősségteljes munka – a kézművesek részéről tudást és tapasztalatot feltételez – hangsúlyozta a programfelelős.
A legutóbbi képzésen a páva volt a központi motívum
„Az életmód megváltozásával igényeink is megváltoztak. Lakókörnyezetünk komfortosabbá tételéhez új típusú tárgyakra, használati eszközökre, lakásdekorációs elemekre van szükségünk. A sorozatgyártású termékek elárasztják világunkat, azonban a természetes alapanyagokhoz való ragaszkodás továbbra is megmarad. A szép iránti igényünk a tárgyak formájában, díszítettségében mutatkozik meg.”
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!