Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
A hagyományos és modern ötvözete a konyhába
Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
Hímzett textíliák, festett bútor és csempe, csuhéból készült lámpaernyő, üvegből, textilből, gyapjúból, agyagból, fából készült alkotásokon keresztül igyekezett bemutatni a legutóbbi képzésen résztvevő tizenkét kézműves, hogy egy modern konyhának is szép díszítőelemei lehetnek a népi motívumok. Ezúttal ugyanis a konyha került a középpontba, mivel minden évben egy adott tematika mellett zajlik a képzés.
„Különböző szakterületekről érkeztek a résztvevők. Az volt a jelentkezés feltétele, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező legyen az illető, és ennek megfelelően a tárgyak köre is szerteágazó. A képzés arra nyújt segítséget, hogy ötleteket kapjanak, megbeszéljék a tevékenységet, teendőket. A közös alkotótevékenység részeként legutóbb egy hímző- , illetve egy kerámiaműhelybe látogattunk el. Ezúttal domináns volt a páva motívum, megjelenik kötényen, tányéron, festett poharakon, csempén. Volt itt bútorfestő, üvegfestő, szövő, hímző, csuhéfonó, kerámiakészítő, nemezelő, csipkekészítő, és mindenki hozzátette a saját munkáját ehhez.
– magyarázta Salló Szilárd, a program felelőse.
Régi használati tárgyak újragondolva: sulyokból készült fakanáltartó
Első évben hat kézműves jelentkezett, akik Bartos Tünde bútorfestő irányításával elméleti és gyakorlati órákon, valamint homoródmenti szakmai tanulmányúton vettek részt. A zárókiállításra egy kisebb társalkodóteret rendeztek be: az alkotásokon felfedezhetőek voltak a homoródmenti templomok festett kazettáinak motívumai, illetve az udvarhelyszéki varrottasok díszítőelemei. 2016-ban már kilencen jelentkezek, a kiállítás tematikája ezúttal a gyerekszoba volt. Az elkészült faragott és festett bútorok, textíliák, tárgyak és gyermekjátékok a Csík vidéki csíkos rokolyákat idézték. A következő évben a karácsonyra való készülődés jegyében zajlott a képzés 16 személy részvételével, akik a díszek mellett az ünnepi asztal kellékeit is elkészítették. A központi elem ezúttal a gránátalma volt.
A népi motívumok mai használatban című katalógus a 2015 és 2018 között megvalósult képzésekből nyújt ízelítőt a műhelymunkák, tanulmányutak, illetve kiállítások áttekintésével, nagy hangsúlyt helyezve a programban résztvevő kézművesek bemutatására és munkáira. A kiadványban 19 kézműves több mint száz munkája jelenik meg, az alkotóra és az alkotásokra vonatkozó adatok kíséretében.
A képzések során gyakran elhangzott, hogy a népi motívumok felhasználása felelősségteljes munka – a kézművesek részéről tudást és tapasztalatot feltételez – hangsúlyozta a programfelelős.
A legutóbbi képzésen a páva volt a központi motívum
„Az életmód megváltozásával igényeink is megváltoztak. Lakókörnyezetünk komfortosabbá tételéhez új típusú tárgyakra, használati eszközökre, lakásdekorációs elemekre van szükségünk. A sorozatgyártású termékek elárasztják világunkat, azonban a természetes alapanyagokhoz való ragaszkodás továbbra is megmarad. A szép iránti igényünk a tárgyak formájában, díszítettségében mutatkozik meg.”
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
szóljon hozzá!