Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
A hagyományos és modern ötvözete a konyhába
Hogyan lehet ötvözni a hagyományos népi motívumokat a modern berendezési, használati tárgyakkal? – erre a kérdésre keresték a választ a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársai, amikor négy évvel ezelőtt székelyföldi kézművesek számára hirdettek meg felnőttképzési programot. Azóta már a negyedik képzés is lezajlott, a „válaszokat” kiállításokon és egy katalógusban is bemutatták.
2019. január 30., 15:002019. január 30., 15:00
Hímzett textíliák, festett bútor és csempe, csuhéból készült lámpaernyő, üvegből, textilből, gyapjúból, agyagból, fából készült alkotásokon keresztül igyekezett bemutatni a legutóbbi képzésen résztvevő tizenkét kézműves, hogy egy modern konyhának is szép díszítőelemei lehetnek a népi motívumok. Ezúttal ugyanis a konyha került a középpontba, mivel minden évben egy adott tematika mellett zajlik a képzés.
„Különböző szakterületekről érkeztek a résztvevők. Az volt a jelentkezés feltétele, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező legyen az illető, és ennek megfelelően a tárgyak köre is szerteágazó. A képzés arra nyújt segítséget, hogy ötleteket kapjanak, megbeszéljék a tevékenységet, teendőket. A közös alkotótevékenység részeként legutóbb egy hímző- , illetve egy kerámiaműhelybe látogattunk el. Ezúttal domináns volt a páva motívum, megjelenik kötényen, tányéron, festett poharakon, csempén. Volt itt bútorfestő, üvegfestő, szövő, hímző, csuhéfonó, kerámiakészítő, nemezelő, csipkekészítő, és mindenki hozzátette a saját munkáját ehhez.
– magyarázta Salló Szilárd, a program felelőse.
Régi használati tárgyak újragondolva: sulyokból készült fakanáltartó
Első évben hat kézműves jelentkezett, akik Bartos Tünde bútorfestő irányításával elméleti és gyakorlati órákon, valamint homoródmenti szakmai tanulmányúton vettek részt. A zárókiállításra egy kisebb társalkodóteret rendeztek be: az alkotásokon felfedezhetőek voltak a homoródmenti templomok festett kazettáinak motívumai, illetve az udvarhelyszéki varrottasok díszítőelemei. 2016-ban már kilencen jelentkezek, a kiállítás tematikája ezúttal a gyerekszoba volt. Az elkészült faragott és festett bútorok, textíliák, tárgyak és gyermekjátékok a Csík vidéki csíkos rokolyákat idézték. A következő évben a karácsonyra való készülődés jegyében zajlott a képzés 16 személy részvételével, akik a díszek mellett az ünnepi asztal kellékeit is elkészítették. A központi elem ezúttal a gránátalma volt.
A népi motívumok mai használatban című katalógus a 2015 és 2018 között megvalósult képzésekből nyújt ízelítőt a műhelymunkák, tanulmányutak, illetve kiállítások áttekintésével, nagy hangsúlyt helyezve a programban résztvevő kézművesek bemutatására és munkáira. A kiadványban 19 kézműves több mint száz munkája jelenik meg, az alkotóra és az alkotásokra vonatkozó adatok kíséretében.
A képzések során gyakran elhangzott, hogy a népi motívumok felhasználása felelősségteljes munka – a kézművesek részéről tudást és tapasztalatot feltételez – hangsúlyozta a programfelelős.
A legutóbbi képzésen a páva volt a központi motívum
„Az életmód megváltozásával igényeink is megváltoztak. Lakókörnyezetünk komfortosabbá tételéhez új típusú tárgyakra, használati eszközökre, lakásdekorációs elemekre van szükségünk. A sorozatgyártású termékek elárasztják világunkat, azonban a természetes alapanyagokhoz való ragaszkodás továbbra is megmarad. A szép iránti igényünk a tárgyak formájában, díszítettségében mutatkozik meg.”
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!