
Nagy Koppány Zsolt
Fotó: Magyari Lukács
Háromállomásos könyvbemutató turné keretében mutatják be Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író legújabb kötetét: A remegő kezű órásmesterrel (és szerzőjével) Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában találkozhatnak az olvasók.
2024. november 19., 16:442024. november 19., 16:44
2025. november 12., 17:382025. november 12., 17:38
Nagy Koppány Zsolt A remegő kezű órásmester című kötete (Orpheusz Kiadó – Guttenberg Pál Népfőiskola, 2024) humoreszkeket, tárcákat, recenziókat, esszéket és kritikákat tartalmaz, három ciklusba rendezve. Az első (Savanyú kockacukor) rész az írás, olvasás, szerkesztés témakörével foglalkozik, a második (Cementfátyol) áll talán legközelebb a szerző korábbi, 2021-ben Apucifoci címmel megjelent és jelentős olvasói népszerűségnek örvendő humoreszkkötetének írásaihoz, míg a harmadik (Simogató ostorcsapás) ciklus recenziókat, esszéket és kritikákat foglal magában.
Fotó: Forrás: Nagy Koppány Zsolt

Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.
Sepsiszentgyörgyön november 20-án 19 órától a Zeneházban tartják az író-olvasó találkozót, a Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és az Árkosi Kulturális Központ szervezésében. A szerzővel Muszka Sándor és Szebeni Zsuzsa beszélget, házigazda Kopacz Attila.
Székelyudvarhelyen november 21-én,17 órára várják a közönséget a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermébe, ahol az írót Kudelász Nóbel kérdezi majd a könyv témáiról, háttértörténeteiről és inspirációiról.
Csíkszeredában november 22-én 17 órától a Székelyföld Galériában (a Székelyföld folyóirat szerkesztősége) lesz a könyvbemutató, a kötetet Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője ismerteti, és faggatja a szerzőt.
„Figyelmeztetés! A könyv közel 650 oldal és majdnem 1 kilogramm (ami éppen 1000 gramm – ezt még a filológusok is tudják), így azt tanácsoljuk, mindenki hozzon magával még egy (nagyon erős!) olvasót” – üzeni Nagy Koppány Zsolt.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.
kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
szóljon hozzá!