
Az est után közönségtalálkozón beszélgethetnek a nézők az alkotókkal
Fotó: forrás: Csíki Játékszín
A költészet és a zene finom szövete fonódik össze a Mondjad, Atikám! estjén, ahol Vecsei H. Miklós és Balla Gergely közösen idézik meg József Attila világát — most az erdélyi közönség előtt.
2025. október 21., 12:072025. október 21., 12:07
2025. október 21., 12:302025. október 21., 12:30
Nyolc éve fut töretlen sikerrel a Vígszínház műsorán Vecsei H. Miklós rendhagyó, személyes hangvételű József Attila-estje, a Mondjad, Atikám!. A közel háromszázadik előadásához közeledő produkció most átkel a határon: október végén Erdély több városában is bemutatják, ezúttal különleges formában, a Platon Karataev frontemberével, Balla Gergely zenész-költővel közösen színpadra állítva.
A versek mögött kirajzolódik a költő alakja, emberi vívódása, törékenysége és szépsége, úgy, hogy közben a jelen is megidéződik. A gitárdallamok és a verssorok hol egymásba kapaszkodnak, hol magányosan csengenek majd tovább.
Az előadás után minden helyszínen közönségtalálkozót is szerveznek, ahol a nézők személyesen is beszélgethetnek az alkotókkal, bepillantva az előadás születésének történetébe is.
Október 23.: Szatmárnémeti, Északi Színház
Október 24.: Kolozsvár, Állami Magyar Színház
Október 25.: Marosvásárhely, Maros Együttes
Október 26.: Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház
Október 27.: Csíkszereda, Csíkszeredai Művelődési Ház
Október 28.: Székelyudvarhely, II. Unitárius templom
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
szóljon hozzá!