
Király László és Lövétei Lázár László
Fotó: Borbély Fanni
„Ez utolsó kötetnek is jó – de remélem, nem ez lesz az utolsó.” A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron Lövétei Lázár László beszélgetett Király Lászlóval új könyvükről, A legkönnyebb igazat mondani című, sóváradi emlékezésekből építkező kötetről.
2025. május 09., 12:122025. május 09., 12:12
2025. november 12., 17:012025. november 12., 17:01
„Édesanyámhoz jöttek tanácsokért, ezeket pedig én is hallottam” – válaszolta Király László Kossuth-díjas költő arra a kérdésre, hogy milyen útravalót kapott otthonról. A kötetbe édesapja története nem került bele, a beszélgetésen viszont felidézte, hogyan lett a nagy családból származó fiúból, akit szabóinasnak szántak, tanító, miután a plébános felismerte benne a tehetséget, s beíratta a nagyenyedi kollégiumba.
A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezve a verseket. Király László visszaemlékezéseit, elmés mondásait Lövétei Lázár László vetette papírra, és 2023-ban, Laci bácsi 80. születésnapjára jelent meg.
Az emlékek mellett a versek is terítékre kerültek. Az Ókor, a világosság teremtése című költeményt maga Király László olvasta fel. Lövétei Lázár László szerint ez a vers játékosan és mégis komolyan, emberi mélységgel beszél a férfimunka és női gyengédség egyensúlyáról, párhuzamba állítva a „dohányszagú” férfisorsot a női gyengédséggel. A vers végén sorakozó kérdések – Hol vagyunk? Hol vagytok? Hová lettünk? – nemcsak a múltat, de a jelent is vallatóra fogják.
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során az is kiderült, hogyan alakult ki a hetvenes években egy erős irodalmi társaság, amelynek tagjai – versíró fiatalok – egyenesen az írószövetség székházába mentek, hogy megmutassák, mire képesek. A felolvasások gyorsan népszerűvé váltak: „Hat emberből lett nyolcvan, nem fértek el a helyiségben” – emlékezett vissza Király. Ez a fajta érdeklődés, főleg abban az időben, hamar felkeltette az állami szervek figyelmét is – egy egyetemi irodalomórán is nehéz volt ötnél több embert összeboronálni.
Amikor a munkamódszerről kérdezte Lövétei Lázár László, Király László mosolyogva így válaszolt: „Fogalmam sincs, mit csinálok.”
A gondolatokat ilyenkor ki kell zárni, csak a munka marad – „Mint Márai”.
Fotó: Borbély Fanni
Bár a kötet vallomásos hangvételű, Király László elutasítja az érzelmes búcsúzást: „Fölösleges arról beszélni, hányadik kötetnek szántam. Ez utolsó kötetnek is jó, de remélem, nem ez lesz az utolsó.” A közönség, az olvasó pedig nyilvánvalóan ugyanígy reméli.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
szóljon hozzá!