
Király László és Lövétei Lázár László
Fotó: Borbély Fanni
„Ez utolsó kötetnek is jó – de remélem, nem ez lesz az utolsó.” A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron Lövétei Lázár László beszélgetett Király Lászlóval új könyvükről, A legkönnyebb igazat mondani című, sóváradi emlékezésekből építkező kötetről.
2025. május 09., 12:122025. május 09., 12:12
2025. november 12., 17:012025. november 12., 17:01
„Édesanyámhoz jöttek tanácsokért, ezeket pedig én is hallottam” – válaszolta Király László Kossuth-díjas költő arra a kérdésre, hogy milyen útravalót kapott otthonról. A kötetbe édesapja története nem került bele, a beszélgetésen viszont felidézte, hogyan lett a nagy családból származó fiúból, akit szabóinasnak szántak, tanító, miután a plébános felismerte benne a tehetséget, s beíratta a nagyenyedi kollégiumba.
A koronavírus-járvány miatti bezártság idején, 2021 tavaszán Király László diktafonra mondta teljes költői életművét. A versek rögzítése közben Király Zoltánnak az az ötlete támadt, hogy jó lenne egy hosszú beszélgetés is a költővel, kontextusba helyezve a verseket. Király László visszaemlékezéseit, elmés mondásait Lövétei Lázár László vetette papírra, és 2023-ban, Laci bácsi 80. születésnapjára jelent meg.
Az emlékek mellett a versek is terítékre kerültek. Az Ókor, a világosság teremtése című költeményt maga Király László olvasta fel. Lövétei Lázár László szerint ez a vers játékosan és mégis komolyan, emberi mélységgel beszél a férfimunka és női gyengédség egyensúlyáról, párhuzamba állítva a „dohányszagú” férfisorsot a női gyengédséggel. A vers végén sorakozó kérdések – Hol vagyunk? Hol vagytok? Hová lettünk? – nemcsak a múltat, de a jelent is vallatóra fogják.
Fotó: Borbély Fanni
A beszélgetés során az is kiderült, hogyan alakult ki a hetvenes években egy erős irodalmi társaság, amelynek tagjai – versíró fiatalok – egyenesen az írószövetség székházába mentek, hogy megmutassák, mire képesek. A felolvasások gyorsan népszerűvé váltak: „Hat emberből lett nyolcvan, nem fértek el a helyiségben” – emlékezett vissza Király. Ez a fajta érdeklődés, főleg abban az időben, hamar felkeltette az állami szervek figyelmét is – egy egyetemi irodalomórán is nehéz volt ötnél több embert összeboronálni.
Amikor a munkamódszerről kérdezte Lövétei Lázár László, Király László mosolyogva így válaszolt: „Fogalmam sincs, mit csinálok.”
A gondolatokat ilyenkor ki kell zárni, csak a munka marad – „Mint Márai”.
Fotó: Borbély Fanni
Bár a kötet vallomásos hangvételű, Király László elutasítja az érzelmes búcsúzást: „Fölösleges arról beszélni, hányadik kötetnek szántam. Ez utolsó kötetnek is jó, de remélem, nem ez lesz az utolsó.” A közönség, az olvasó pedig nyilvánvalóan ugyanígy reméli.
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
szóljon hozzá!