
Boldizsár Ildikó és Forró-Erős Gyöngyi
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Mi tesz valakit igazán felnőtté? A válasz nem az életkorban rejlik – derült ki a Boldizsár Ildikóval való beszélgetésen, amelyen a mesék beavató erejéről, a felnőtté válás próbatételeiről esett szó. A szerző célja: visszaadni a meséket a felnőtteknek.
2025. május 09., 19:022025. május 09., 19:02
2025. november 12., 17:022025. november 12., 17:02
Mitől felnőtt a felnőtt? – merült fel a kérdés a 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján egy beszélgetésen, ahol Boldizsár Ildikó mesekutatóval, íróval beszélgetett Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember. Hiszen a felnőtté válás nem köthető sem életkorhoz, sem egy konkrét eseményhez. A közönség soraiban ülő kamaszok szerint a felnőttlét több felelősséggel jár, kevesebb szabadidővel, és a felnőttek hibáit kevésbé nézik el. Sok fiatal ezért nem is vágyik a felnőttségre. A beszélgetés során azonban kiderült: a felnőttek is felelősek azért, hogy nem avatják be a következő generációt a felnőtté válás folyamatába, a nagybetűs életbe.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Régen a mesék tanulságai segítették a fiatalokat felkészülni az élet megpróbáltatásaira. Ma viszont gyakori az a hozzáállás, hogy „a mese gyerekeknek való”. Boldizsár Ildikó ezen szeretne változtatni. „Vissza szeretném adni a meséket a felnőtteknek” – fogalmazott.
Mivel azonban nem közvetlen módon fogalmaznak, gyakran átsiklunk a jelentésük fölött. Boldizsár Ildikó a beszélgetés során számos olyan szimbólumot ismertetett, amelyek a felnőtté válás különböző állomásait jelenítik meg.
A mesékben az útra kelés motívuma a hős beavatási útját jelzi. Ez az a pillanat, amikor elindul a saját életútján, hogy választ kapjon a nagy kérdésre: „Ki vagyok én?”. A hamuban sült pogácsa egy másik gyakori szimbólum, amit mindenki – így vagy úgy – megkap otthonról. Van, akinek puha, másnak száraz vagy íztelen, de mindenkinek a sajátját kell elfogadnia és magával vinnie.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az úton elkerülhetetlenül eljutunk a sűrű, sötét erdőbe, ahol eltévedünk, bolyongunk, és találkozunk azokkal, akik próbára tesznek minket. Itt kell megmutatnunk, hogy készen állunk-e a folytatásra. Bátorságpróbák, megmérettetések várnak ránk – de a jó hír, hogy segítők is akadnak, akik átsegítenek minket a sötétségen. Elengedhetetlen eleme az útnak a társ megtalálása, a barátság felfedezése – egyik sem könnyű feladat. Ezek azok a pillanatok, amikor a legnagyobb szívfájdalmak érnek minket, de ezekből tanuljuk meg a legfontosabb leckéket is.
És ott a beavatási kérdés, amely a mesékben gyakran szó szerint hangzik el: „Hol jársz itt, ahol még a madár sem jár?” A való életben ezt inkább átvitt értelemben kell értelmeznünk. Boldizsár Ildikó szerint, amikor erre a kérdésre válaszolni tudunk, akkor vagyunk igazán felnőttek. Lehet, hogy először még rosszul felelünk, de ez nem baj – a mesehősöknek is gyakran csak harmadjára sikerül.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A most megjelent kötet 32 mesét tartalmaz, mindegyikhez piktogramok társulnak, amelyek a mesehősök tulajdonságait jelölik. A könyv végén pedig egy „felnőttségmutató” található, amely segít eligazodni abban, hogy éppen milyen élethelyzethez kapcsolódó mesére van szükségünk – legyen szó a külsőségekről való leválásról, egy mesterség elsajátításáról vagy a könnyedség megtalálásáról.
A beszélgetés végén Boldizsár Ildikó bátorítani szerette volna a fiatalokat: megéri felnőtté válni. „Felnőttként ki tudjuk mondani, hogy mi a jó nekünk. Felnőttként a kezünkben van a döntés.”
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
szóljon hozzá!