
Boldizsár Ildikó és Forró-Erős Gyöngyi
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Mi tesz valakit igazán felnőtté? A válasz nem az életkorban rejlik – derült ki a Boldizsár Ildikóval való beszélgetésen, amelyen a mesék beavató erejéről, a felnőtté válás próbatételeiről esett szó. A szerző célja: visszaadni a meséket a felnőtteknek.
2025. május 09., 19:022025. május 09., 19:02
2025. november 12., 17:022025. november 12., 17:02
Mitől felnőtt a felnőtt? – merült fel a kérdés a 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján egy beszélgetésen, ahol Boldizsár Ildikó mesekutatóval, íróval beszélgetett Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember. Hiszen a felnőtté válás nem köthető sem életkorhoz, sem egy konkrét eseményhez. A közönség soraiban ülő kamaszok szerint a felnőttlét több felelősséggel jár, kevesebb szabadidővel, és a felnőttek hibáit kevésbé nézik el. Sok fiatal ezért nem is vágyik a felnőttségre. A beszélgetés során azonban kiderült: a felnőttek is felelősek azért, hogy nem avatják be a következő generációt a felnőtté válás folyamatába, a nagybetűs életbe.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Régen a mesék tanulságai segítették a fiatalokat felkészülni az élet megpróbáltatásaira. Ma viszont gyakori az a hozzáállás, hogy „a mese gyerekeknek való”. Boldizsár Ildikó ezen szeretne változtatni. „Vissza szeretném adni a meséket a felnőtteknek” – fogalmazott.
Mivel azonban nem közvetlen módon fogalmaznak, gyakran átsiklunk a jelentésük fölött. Boldizsár Ildikó a beszélgetés során számos olyan szimbólumot ismertetett, amelyek a felnőtté válás különböző állomásait jelenítik meg.
A mesékben az útra kelés motívuma a hős beavatási útját jelzi. Ez az a pillanat, amikor elindul a saját életútján, hogy választ kapjon a nagy kérdésre: „Ki vagyok én?”. A hamuban sült pogácsa egy másik gyakori szimbólum, amit mindenki – így vagy úgy – megkap otthonról. Van, akinek puha, másnak száraz vagy íztelen, de mindenkinek a sajátját kell elfogadnia és magával vinnie.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az úton elkerülhetetlenül eljutunk a sűrű, sötét erdőbe, ahol eltévedünk, bolyongunk, és találkozunk azokkal, akik próbára tesznek minket. Itt kell megmutatnunk, hogy készen állunk-e a folytatásra. Bátorságpróbák, megmérettetések várnak ránk – de a jó hír, hogy segítők is akadnak, akik átsegítenek minket a sötétségen. Elengedhetetlen eleme az útnak a társ megtalálása, a barátság felfedezése – egyik sem könnyű feladat. Ezek azok a pillanatok, amikor a legnagyobb szívfájdalmak érnek minket, de ezekből tanuljuk meg a legfontosabb leckéket is.
És ott a beavatási kérdés, amely a mesékben gyakran szó szerint hangzik el: „Hol jársz itt, ahol még a madár sem jár?” A való életben ezt inkább átvitt értelemben kell értelmeznünk. Boldizsár Ildikó szerint, amikor erre a kérdésre válaszolni tudunk, akkor vagyunk igazán felnőttek. Lehet, hogy először még rosszul felelünk, de ez nem baj – a mesehősöknek is gyakran csak harmadjára sikerül.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A most megjelent kötet 32 mesét tartalmaz, mindegyikhez piktogramok társulnak, amelyek a mesehősök tulajdonságait jelölik. A könyv végén pedig egy „felnőttségmutató” található, amely segít eligazodni abban, hogy éppen milyen élethelyzethez kapcsolódó mesére van szükségünk – legyen szó a külsőségekről való leválásról, egy mesterség elsajátításáról vagy a könnyedség megtalálásáról.
A beszélgetés végén Boldizsár Ildikó bátorítani szerette volna a fiatalokat: megéri felnőtté válni. „Felnőttként ki tudjuk mondani, hogy mi a jó nekünk. Felnőttként a kezünkben van a döntés.”
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
szóljon hozzá!