
Boldizsár Ildikó és Forró-Erős Gyöngyi
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Mi tesz valakit igazán felnőtté? A válasz nem az életkorban rejlik – derült ki a Boldizsár Ildikóval való beszélgetésen, amelyen a mesék beavató erejéről, a felnőtté válás próbatételeiről esett szó. A szerző célja: visszaadni a meséket a felnőtteknek.
2025. május 09., 19:022025. május 09., 19:02
2025. november 12., 17:022025. november 12., 17:02
Mitől felnőtt a felnőtt? – merült fel a kérdés a 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján egy beszélgetésen, ahol Boldizsár Ildikó mesekutatóval, íróval beszélgetett Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember. Hiszen a felnőtté válás nem köthető sem életkorhoz, sem egy konkrét eseményhez. A közönség soraiban ülő kamaszok szerint a felnőttlét több felelősséggel jár, kevesebb szabadidővel, és a felnőttek hibáit kevésbé nézik el. Sok fiatal ezért nem is vágyik a felnőttségre. A beszélgetés során azonban kiderült: a felnőttek is felelősek azért, hogy nem avatják be a következő generációt a felnőtté válás folyamatába, a nagybetűs életbe.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Régen a mesék tanulságai segítették a fiatalokat felkészülni az élet megpróbáltatásaira. Ma viszont gyakori az a hozzáállás, hogy „a mese gyerekeknek való”. Boldizsár Ildikó ezen szeretne változtatni. „Vissza szeretném adni a meséket a felnőtteknek” – fogalmazott.
Mivel azonban nem közvetlen módon fogalmaznak, gyakran átsiklunk a jelentésük fölött. Boldizsár Ildikó a beszélgetés során számos olyan szimbólumot ismertetett, amelyek a felnőtté válás különböző állomásait jelenítik meg.
A mesékben az útra kelés motívuma a hős beavatási útját jelzi. Ez az a pillanat, amikor elindul a saját életútján, hogy választ kapjon a nagy kérdésre: „Ki vagyok én?”. A hamuban sült pogácsa egy másik gyakori szimbólum, amit mindenki – így vagy úgy – megkap otthonról. Van, akinek puha, másnak száraz vagy íztelen, de mindenkinek a sajátját kell elfogadnia és magával vinnie.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az úton elkerülhetetlenül eljutunk a sűrű, sötét erdőbe, ahol eltévedünk, bolyongunk, és találkozunk azokkal, akik próbára tesznek minket. Itt kell megmutatnunk, hogy készen állunk-e a folytatásra. Bátorságpróbák, megmérettetések várnak ránk – de a jó hír, hogy segítők is akadnak, akik átsegítenek minket a sötétségen. Elengedhetetlen eleme az útnak a társ megtalálása, a barátság felfedezése – egyik sem könnyű feladat. Ezek azok a pillanatok, amikor a legnagyobb szívfájdalmak érnek minket, de ezekből tanuljuk meg a legfontosabb leckéket is.
És ott a beavatási kérdés, amely a mesékben gyakran szó szerint hangzik el: „Hol jársz itt, ahol még a madár sem jár?” A való életben ezt inkább átvitt értelemben kell értelmeznünk. Boldizsár Ildikó szerint, amikor erre a kérdésre válaszolni tudunk, akkor vagyunk igazán felnőttek. Lehet, hogy először még rosszul felelünk, de ez nem baj – a mesehősöknek is gyakran csak harmadjára sikerül.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A most megjelent kötet 32 mesét tartalmaz, mindegyikhez piktogramok társulnak, amelyek a mesehősök tulajdonságait jelölik. A könyv végén pedig egy „felnőttségmutató” található, amely segít eligazodni abban, hogy éppen milyen élethelyzethez kapcsolódó mesére van szükségünk – legyen szó a külsőségekről való leválásról, egy mesterség elsajátításáról vagy a könnyedség megtalálásáról.
A beszélgetés végén Boldizsár Ildikó bátorítani szerette volna a fiatalokat: megéri felnőtté válni. „Felnőttként ki tudjuk mondani, hogy mi a jó nekünk. Felnőttként a kezünkben van a döntés.”
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Antal Béláné minden reggel megöntözte a gyönyörű virágait. Irigykedtek is a szomszédasszonyok.
kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
szóljon hozzá!