Hirdetés
Hirdetés

Balla Zsófia és Markó Béla párbeszéde generációkról, utakról

Balla Zsófia, Markó Béla, 75+1, Csíkszeredai Könyvvásár

Balla Zsófi és Markó Béla, két régi költőismerős beszélgetett a Csíkszeredai Könyvvásáron

Fotó: Borbély Fanni

Egy rendhagyó pódiumbeszélgetés a Csíkszeredai Könyvvásár második napján: Balla Zsófia és Markó Béla, két összeszokott, de mindig megújuló hang beszélgetett költészetről, generációról, otthonról – és arról, amit embernek lenni jelent.

Nagy Lilla

2025. május 10., 10:292025. május 10., 10:29

2025. november 12., 17:042025. november 12., 17:04

Két régi ismerős, két meghatározó költő egy asztalnál. A Csíkszeredai Könyvvásár második napján Balla Zsófia, a 75+1 éves erdélyi költőnő és Markó Béla beszélgetett – régi generációs társakként, mély tisztelettel, finom iróniával, és azzal az intellektuális szenvedéllyel, ami egész pályájukat jellemzi.

Balla Zsófia, Markó Béla, 75+1, Csíkszeredai Könyvvásár Galéria

Markó Béla bevallotta, kevés költőre volt irigy fiatalkorában, de Balla Zsófia köztük volt

Fotó: Borbély Fanni

Nem könnyű megnevezni azt a nemzedéket, amelyhez tartoznak – talán nem is kell. Ők maguk a „harmadik Forrás-nemzedékként” hivatkoznak rá: azokként, akik már nem követték a második generáció kollektív, egységes hangját, hanem kifelé figyeltek, világirodalmi tájékozódással, személyesebb, belsőbb tónussal. Balla Zsófia költészete is így indult – fiatalon, különutasan. Tizenöt évesen már tárgyverseket írt: „mit érez a plafon, a padló?” – kérdezte, miközben kortársai még a népdalok nyelvét utánozták.

Hirdetés
Balla Zsófia, Markó Béla, 75+1, Csíkszeredai Könyvvásár Galéria

Balla Zsófia szerint minden generáció újat akar alkotni, tanulva az előző hibáiból

Fotó: Borbély Fanni

Markó Béla szerint nem is a fejlődés az, ami igazán jellemzi őt: „teljes fegyverzettel pattant ki”. Nem volt szüksége kísérletezésre, már az első verseiben ott volt a hang, amely azóta is övé. Nem véletlenül vallotta be: kevés kortársára volt igazán irigy, de Balla Zsófia ezek közé tartozott. Egyébként is, mint mondta, Balla „eleve egy hármas kisebbség tagja”: romániai magyar, zsidó, és nő.

A beszélgetés során újra és újra visszatértek az identitás kérdésére.

Nem véletlenül, hiszen – ahogy Markó fogalmazott – Balla költészete erről szól: a modern identitásról, a választás jogáról. „Miért kéne egyneművé válni?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Erdély maga is egy kevert világ, ahol az embernek joga van megválasztani hazáját, otthonérzetét. „Egy dolgunk van: embernek lenni.”

Balla Zsófia, Markó Béla, 75+1, Csíkszeredai Könyvvásár Galéria

Balla Zsófia költészetét átfogja az identitás témája

Fotó: Borbély Fanni

Balla Zsófia sosem volt a könnyű utak embere. Maradt, amikor sokan elmentek, és csak akkor költözött Budapestre, amikor már szabadon lehetett járni Erdély és Magyarország között.

A transzilvanizmus így nem ideológia nála, hanem természetes gyökérzet: szóhasználatában, mentalitásában, látásmódjában.

A zene is végigkísérte pályáját – zeneiskolába járt, bár ma már azt mondja: „nem kínoz a ritmus”, mégsem tartja magát formaművésznek. Inkább érzékeny hallású költő, akit a világ rezdülései, a tárgyak sorsa, a történelmi és személyes sebek egyaránt versre indítanak. Esszéiben a lágerélményekről ír, költészetében pedig arról a különös hazáról, amit a segítő szándék és az okos kritika jelenthet egy írónak.

Balla Zsófia, Markó Béla, 75+1, Csíkszeredai Könyvvásár Galéria

Az erdélyi költőnő már fiatalon, 15 évesen a német irodalom mintájára alkotott

Fotó: Borbély Fanni

És hogy mit jelent ma költőnek lenni? Talán azt, amit ő mondott: minden generáció újat akar. Nem tagadni, hanem tanulni az előző hibáiból. A beszélgetés végére pedig az is világossá vált: Balla Zsófia versei nemcsak szavakat, de viszonyokat is formálnak – generációk, hazák, identitások között. És ezek a viszonyok, ha jól figyelünk, bennünk is tovább élnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Hirdetés
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.

Muszka Sándor: Három
Muszka Sándor: Három
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.

Matrózok tenger nélkül
Matrózok tenger nélkül
2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Hirdetés
2026. január 14., szerda

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán

A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.

Fábián Tibor: Kicsinyke fények táncolnak a szoba falán
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,

Szondy-Adorján György: Alapszín
Szondy-Adorján György: Alapszín
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Hirdetés