
Bíró János karnagy vezényletével: a hangokból ima, az imából ünnep születik
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
„Az éneklés olyan, mint a vetés” – vallja Bíró János, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusának karnagya. A 25 éve működő énekkar hétről hétre közösséget épít, és bizonyítja, hogy az ének nemcsak hang, hanem hála, öröm és a lélek nyelve.
2025. október 22., 14:512025. október 22., 14:51
Negyed évszázad. Ennyi ideje csendül fel hétről hétre a Csíksomlyói Kegytemplomban a kórus hangja, hol ünnepi áhítatban, hol vidám próbákon, de mindig ugyanazzal a szeretettel, amelyből ez a közösség született. A 25 éves jubileum apropóján Bíró János karnagy mesélt a kezdetekről, a kórus életéről, és arról, miért hiszi, hogy az éneklés a lélek egyik legfontosabb nyelve.
A Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa jubileumi koncertjét október 26-án tartják
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
„Azt kell tudni, hogy ezelőtt is volt kórus” – kezdi Bíró János. „Akkoriban évente csak kétszer, karácsonykor és húsvétkor énekeltek.” Amikor 25 évvel ezelőtt a jelenlegi kórus megszületett, a karnagy már egy korábbi, borzsovai kórus tapasztalataiból merített. „Ott is hetente találkoztunk, és innen jött az ötlet, hogy itt is legyen rendszeres próbánk.
A heti találkozók azonban nemcsak a zene miatt váltak fontossá. „A közösség miatt is. Ha az ember hetente találkozik, énekel, beszélget, akkor abból igazi csapat lesz. És ez a liturgián is meglátszik: szebb, mélyebb lesz tőle minden.”
Az éneklés olyan, mint a vetés – negyed évszázadnyi zenei termés és közös munka
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
A kórus negyedszázados története alatt mintegy ezerkétszáz kórusművet tanultak meg. Ez a szám önmagában is lenyűgöző, de a mögötte húzódó munka talán még inkább. „Hetente egy próba, és mellette az ünnepi fellépések. Adventben például tíz alkalom is lehet egy hónapban. Még a hivatásos énekesek sem lépnek fel ennyiszer” – osztotta meg a karnagy.
A tagság is változott az évek során, de a mag megmaradt. „Most is vannak olyanok, akik 25 éve kezdtek velem. Vannak, akik gyermekként énekeltek a gyerekkórusban, és most a felnőtt kórus tagjai. Persze, ahogy az élet megy tovább, van, aki elkerül, van, aki visszatér. De a lényeg, hogy a közösség mindig él.”
A templomban – ahol a hangolás is áhítattal kezdődik
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
Ha a karnagy kedvenc emlékeit kérdezzük, nehéz egyet kiemelnie.
A kórus járt már Magyarországon is, többek között a Mátyás-templomban is énekeltek. De a legnagyobb élményt nem a híres helyszínek adták. „Volt egy kis templom Forráskúton. Oda nem járnak különösebben kórusok vagy zenekarok, és amikor mi ott énekeltünk, olyan szeretettel és érdeklődéssel fogadtak minket, hogy az talán a legmeghatározóbb élményem lett. Az ember ilyenkor érzi, hogy kis helyekre is el kell menni, mert éhezik a zene után a lélek.”
Fiatalok és régiek együtt: a kórus igazi családként működik már 25 éve
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
A 25 éves jubileumi koncert nemcsak egy visszatekintés lesz, hanem hálaadás is. „Elsősorban Istennek és a ferenceseknek mondunk köszönetet, akik teljes mellszélességgel támogatják a kórus munkáját. De hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített, anyagilag vagy más módon, és azokért is éneklünk, akik már nincsenek közöttünk.”
A műsor egyik vezérfonala a békéért való fohász. „Nemcsak a külső békéért, hanem a belső békességért is. Az ének segít abban, hogy az ember elcsendesedjen, és megtalálja magában azt a harmóniát, ami nélkül nincs valódi ünnep.”
Amikor arról kérdeztük, mit szeretne, hogy a közönség hazavigyen erről az ünnepi alkalomról, elgondolkodott. Aztán így felelt:
Majd egy régi történetet idézett: „Szent Gellértről mondják, hogy egyszer Magyarországon hajnalban kinyitotta az ablakot, és hallotta, ahogy a parasztok énekelnek, miközben a kézimalomnál dolgoznak. Azt mondta: milyen lehet ennek a népnek a lelke, hogy ilyen nehéz munka közben is van kedve énekelni. Ez a hit és az öröm forrása.”
„Az ének más dimenzióba emel” – a Csíksomlyói Kegytemplom kórusának 25 éves hálaadó koncertjén a béke lesz a középpontban
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
Bíró János szerint ma, amikor „minden zenét készen kapunk”, újra fel kell fedeznünk, hogy mi magunk is képesek vagyunk zenét teremteni. „Az énekhang mindig velünk van. Nem kell hozzá hangszer, nem kell technika. Csak bátorság kell és szív. Ha ezt a felismerést hazaviszik az emberek, akkor minden rendben van.”
A Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa 25 éve nemcsak énekel, hanem összetart, épít, és hétről hétre széppé teszi a liturgiát. A próbák, a közös nevetések, a fáradt esték és a szent pillanatok mind hozzátartoznak ehhez a történethez. Bíró János szavaival élve: „Az éneklés olyan, mint a vetés – csak akkor terem, ha gondozzuk, ha időt adunk neki. És amikor beérik, az már nemcsak hang, hanem közösség, hála és öröm.”
A fellépések után is marad a mosoly: az éneklés öröme generációkat köt össze
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
A jubileumi koncert október 26-án lesz a Csíksomlyói Kegytemplomban, a fél tizenegyes szentmise után. Közreműködik Czikó Zsuzsanna és Tímár Tímea hegedűn, Boldizsár Szabolcs fuvolán, Antal Sándor brácsán, Lázár Zsombor csellón, illetve Szőgyör Árpád nagybőgőn.
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
szóljon hozzá!