Amikor a félfülű figyel, avagy A gyermek neve

A kiindulópont egyszerű és nyugtalanító: egy magyar kislány román ruhában, románul énekel egy olyan térben, ahol a nyelv és az identitás nem pusztán kulturális kérdés, hanem politikai állásfoglalás. A gyermeki nézőpont különös élességet ad ennek a helyzetnek. Nem reflektál ideológiai szinten, mégis pontosan érzékeli a kényszert, az alkalmazkodást és az ebből fakadó belső hasadást.

A performansz egyik legerősebb motívuma a „félfülű”. Egy láthatatlan, mégis mindenütt jelenlévő figura, aki hallgatózik, figyel, értelmez, és talán ítél is. Nem kap nevet, és éppen ez teszi univerzálissá. A félfülű lehet a hatalom, a rendszer, a közösségi kontroll, vagy akár a saját belsővé tett félelem. A szöveg tudatosan kerüli a konkretizálást, így a néző kénytelen saját tapasztalataival kitölteni ezt az alakot. Mégis, mi Csíkszeredában, Romániában akaratlanul is egy névre tudunk gondolni.

A színpadon Szántusz Noémi jelenléte finom egyensúlyt teremt az intimitás és a teatralitás között. Nem egyszerűen közvetíti a szöveget, hanem testet ad neki: hangban, mozdulatban, ritmusban. Darvay Botond vizuális világa ehhez kapcsolódva nem díszletként működik, hanem jelentéshordozó struktúraként. A tárgyak – személyes relikviák, jelmezek, apró emléktöredékek – mindezt aláhúzzák, kiemelik, személyessé teszik.

A performansz különösen erős abban, ahogyan a nyelvet használja. Az olyan képek, mint a „harminckét éves csecsemő” vagy a „lepramentes emigráns” egyszerre groteszkek és pontosak. Ezek a sűrített metaforák nem magyaráznak, inkább állapotokat rögzítenek: a kényszerű újrakezdést, az identitás folyamatos bizonyításának abszurditását, a kívülállás tapasztalatát.

Az alkotók nem kínálnak megnyugtató válaszokat. Nem derül ki egyértelműen, ki a „gyermek”, és mit jelent a „név”. Inkább azt a folyamatot látjuk, ahogyan ezek a fogalmak folyamatosan újraírodnak külső és belső erők hatására.

A performansznak a Hargita Megyei Kulturális Központ adott otthont április 23-án. A HMKK közösen szervezte az eseményt Hargita Megye Tanácsával, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskolával, Kovászna Városi Művelődési Házával, Székelyudvarhely Városi Könyvtárával, valamint a Székelyudvarhelyi Városházával.