Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Krasznahorkai László december 10-én veszi át a Nobel-díjat
Fotó: Marjai János/MTI
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Nagy Lilla
2025. december 10., 13:192025. december 10., 13:19
Van valami baljós lüktetés abban, ahogy Krasznahorkai László mondatai elindulnak, mintha egyetlen, visszatarthatatlan áradás volna az egész, amely nem hagy teret sem a levegővételnek, sem a biztosnak hitt világ kapaszkodóinak. Ahogy a lassan hömpölygő, nagy ívű, már-már apokaliptikus mondatok a reménytelenség, a kozmikus bizonytalanság és az elkerülhetetlen vég felé sodornak, miközben az emberi lélek legmélyebb repedéseibe világítanak bele, egyszerre fenségesen és nyomasztóan, úgy, hogy közben mégis képesek valamiféle sajátos, hipnotikus ritmust teremteni. És talán éppen ez a különös kettősség, a könyörtelenül sötét tónus és a hömpölygő szépség, a világvége fenyegető közelsége és az ember megmaradásért vívott küzdelmének töredezett, mégis makacs reménye. Az, ami miatt ez a történet is abba az egyre táguló árnyékvilágba tartozik, ahol minden mondat egy újabb repedést nyit a valóság szövetén.
Ki is az a Krasznahorkai László?
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, a délkelet-magyarországi városban, közel a román határhoz. Íróvá válása nem egyik pillanatról a másikra történt: ahogy egy interjúban fogalmazott, az írás számára hosszú, folytonos önkorrekció. Az első nagy áttörést az 1985-ben megjelent Sátántangó hozta el, amelyet azonnal a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveként ismertek el. A vidéki világ szétesettségét, az illúziók és csalódások körforgását ábrázolta benne egészen új hangon.
Az azóta eltelt évtizedekben következetesen építette életművét: regényei és prózái gyakran sötétek, súlyosak, filozofikusak, ugyanakkor különös szépséget is hordoznak. A kritika és az olvasók egyaránt a legfontosabb kortárs közép-európai írók között tartják számon.
Miért olyan különleges?
Krasznahorkai prózája hosszú, hömpölygő mondatokból épül, mintha egyetlen lendületből íródnának. Mondatvilága meditatív, ritmusa szinte zenei. Ebben a sodrásban egyszerre van jelen a kilátástalanság, a fojtott humor, a groteszk és a metafizikus tágasság.
Kelet-ázsiai utazásai és élményei több művében is megjelennek, nem egzotikumként, hanem spirituális és esztétikai távlatként.
Krasznahorkait olvasni nem könnyű: időt kér, figyelmet, lassítást. Cserébe olyan élményt nyújt, amely egyszerre intellektuális és érzelmi, és sokak szerint egyfajta meditációvá válik.
Krasznahorkai híres regényéből, a Sátántangóból 1994-ben filmet is készített Tarr Béla
Fotó: Művész Mozi/ Facebook
Ajánlott olvasmányok – hol érdemes kezdeni?
Seiobo járt odalent (2008) – novellafüzér
Kiváló belépő. Rövidebb részekből áll, így a lassú, áradó mondatok lélegzetvételnyi szünetekkel váltakoznak. A kötet a szépség és a rituálék világát járja körbe a japán No-színháztól a templomi szobrászatig.
Kinek ajánlott? Aki kíváncsi, milyen Krasznahorkai, amikor a tökéletesség felé fordul.
Az ellenállás melankóliája (1989)
Erőteljes társadalmi parabola egy lassan leomló világról. Részletekben olvasva különösen hatásos, mert így még jobban érezni, ahogy a káosz beszüremlik a hétköznapokba.
Kinek ajánlott? Aki szereti a szimbolikus, lappangó feszültséggel teli történeteket.
Háború és háború (1999)
Egy kisvárosi levéltáros története, aki egy különös kézirat segítségével szeretné megmenteni a világot. Egyszerre személyes, víziószerű és megrendítő.
Kinek ajánlott? Aki az emberi őrület, megszállottság és megváltás határvidékei iránt érdeklődik.
Rombolás és bánat az ég alatt (2004)
Kínai utazásainak esszéisztikus naplója. Nem turistás élmények, hanem kulturális sokk, lassú szemlélődés, elmélkedés a hagyomány és modernitás ütközéséről.
Kinek ajánlott? Aki szereti a kontemplatív, esszészerű prózát.
Sátántangó (1985)
A klasszikus „nagy” Krasznahorkai-regény, de nem biztos, hogy elsőre érdemes ezzel kezdeni. Egy széthulló falusi közösség, manipuláció, reménytelen újrakezdési kísérletek hömpölygő láncolata. A stílus itt teljes intenzitásában jelen van.
Kinek ajánlott? Aki kész találkozni a társadalom legsötétebb tükrével.
Báró Wenckheim hazatér (2016)
A késői nagyregény, amely mintegy összegzi életművének sok motívumát: hazatérés, összeomlás, groteszk kisvárosi víziók. Egyszerre tragikus és abszurd, maga a „krasznahorkais paradoxon”.
Kinek ajánlott? Aki szeretné az életmű egész lélegzetét egyetlen nagyregényben átélni.
Hogyan olvasd Krasznahorkait?
Ne sietve. Egy tízoldalas részlet több figyelmet kíván, mint más szerzőknél egy egész fejezet. Engedd, hogy a mondatok ritmusa vezessen: nem kell mindent elsőre megérteni, mert a hangulat, a tempó, a látomás gyakran előbb érkezik, mint a történet.
Krasznahorkait olvasni olyan, mint zenét hallgatni: nem mindig a logika vezet, hanem a ritmus, az áramlás, az atmoszféra.
Nobel-díj és világfigyelem
2025 októberében a Svéd Akadémia úgy döntött, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítéli az irodalmi Nobel-díjat, „látomásos, sűrű és átfogó életművéért, amely az apokaliptikus sötétségben is megerősíti a művészet erejét”.
A díj nemcsak egyetlen könyvet, hanem több évtizedes, következetesen épített munkásságát ismeri el. Krasznahorkai irodalma nem könnyű, de annál mélyebb: a végletekig leás az emberi létezés kérdéseihez, és onnan hoz fel mondatokat, amelyek egyszerre súlyosak és ragyogók.
A Nobel-díj hatására sokan most találkoznak először a nevével, és talán rájönnek: az irodalom ma is képes megrázni és megmozgatni az ember lelkét.
Díjátadó ceremónia
Krasznahorkai László ma, 2025. december 10-én veszi át az irodalmi Nobel-díjat. A stockholmi díjátadó ceremóniát élőben közvetíti a Duna Televízió 16 óra 50 perctől. Az esemény online is követhető. A magyar közmédia tematikus filmválogatással is tiszteleg a szerző előtt: 19:30-kor a Duna World műsorán látható A londoni férfi, Tarr Béla atmoszférikus film-noirja Georges Simenon műve alapján, Krasznahorkai közreműködésével. 22 órától a Dunán kerül képernyőre A torinói ló, Tarr Béla és Krasznahorkai László közös, a világ lassú leépülését és az emberi lét kiszolgáltatottságát bemutató alkotása. Ugyancsak 22 órától az M5 kulturális csatorna levetíti a több mint hétórás, kultikus Sátántangót, Tarr Béla ikonikus adaptációját a szerző azonos című regényéből. Magyarországon ezen a napon (szülővárosában, Gyulán egy héten át) számos helyen tematikus ünnepséget szerveznek az író tiszteletére.
korábban írtuk
Krasznahorkai a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
korábban írtuk
Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
korábban írtuk
„A művészfilmnek befellegzett” – Bihari Napló-interjú 2012-ből Krasznahorkai Lászlóval
A magyar irodalom és kultúra egyik legrangosabb nemzetközi elismerésének örvendhetünk: 2025-ben Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. Ebből az alkalomból közöljük újra az íróval 2012-ben, nagyváradi látogatása alkalmával készült interjúnkat.
korábban írtuk
Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Esküvőn is lehet bluest játszani
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Esküvőn is lehet bluest játszani
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!