Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Krasznahorkai László december 10-én veszi át a Nobel-díjat
Fotó: Marjai János/MTI
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Nagy Lilla
2025. december 10., 13:192025. december 10., 13:19
Van valami baljós lüktetés abban, ahogy Krasznahorkai László mondatai elindulnak, mintha egyetlen, visszatarthatatlan áradás volna az egész, amely nem hagy teret sem a levegővételnek, sem a biztosnak hitt világ kapaszkodóinak. Ahogy a lassan hömpölygő, nagy ívű, már-már apokaliptikus mondatok a reménytelenség, a kozmikus bizonytalanság és az elkerülhetetlen vég felé sodornak, miközben az emberi lélek legmélyebb repedéseibe világítanak bele, egyszerre fenségesen és nyomasztóan, úgy, hogy közben mégis képesek valamiféle sajátos, hipnotikus ritmust teremteni. És talán éppen ez a különös kettősség, a könyörtelenül sötét tónus és a hömpölygő szépség, a világvége fenyegető közelsége és az ember megmaradásért vívott küzdelmének töredezett, mégis makacs reménye. Az, ami miatt ez a történet is abba az egyre táguló árnyékvilágba tartozik, ahol minden mondat egy újabb repedést nyit a valóság szövetén.
Ki is az a Krasznahorkai László?
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, a délkelet-magyarországi városban, közel a román határhoz. Íróvá válása nem egyik pillanatról a másikra történt: ahogy egy interjúban fogalmazott, az írás számára hosszú, folytonos önkorrekció. Az első nagy áttörést az 1985-ben megjelent Sátántangó hozta el, amelyet azonnal a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveként ismertek el. A vidéki világ szétesettségét, az illúziók és csalódások körforgását ábrázolta benne egészen új hangon.
Az azóta eltelt évtizedekben következetesen építette életművét: regényei és prózái gyakran sötétek, súlyosak, filozofikusak, ugyanakkor különös szépséget is hordoznak. A kritika és az olvasók egyaránt a legfontosabb kortárs közép-európai írók között tartják számon.
Miért olyan különleges?
Krasznahorkai prózája hosszú, hömpölygő mondatokból épül, mintha egyetlen lendületből íródnának. Mondatvilága meditatív, ritmusa szinte zenei. Ebben a sodrásban egyszerre van jelen a kilátástalanság, a fojtott humor, a groteszk és a metafizikus tágasság.
Kelet-ázsiai utazásai és élményei több művében is megjelennek, nem egzotikumként, hanem spirituális és esztétikai távlatként.
Krasznahorkait olvasni nem könnyű: időt kér, figyelmet, lassítást. Cserébe olyan élményt nyújt, amely egyszerre intellektuális és érzelmi, és sokak szerint egyfajta meditációvá válik.
Krasznahorkai híres regényéből, a Sátántangóból 1994-ben filmet is készített Tarr Béla
Fotó: Művész Mozi/ Facebook
Ajánlott olvasmányok – hol érdemes kezdeni?
Seiobo járt odalent (2008) – novellafüzér
Kiváló belépő. Rövidebb részekből áll, így a lassú, áradó mondatok lélegzetvételnyi szünetekkel váltakoznak. A kötet a szépség és a rituálék világát járja körbe a japán No-színháztól a templomi szobrászatig.
Kinek ajánlott? Aki kíváncsi, milyen Krasznahorkai, amikor a tökéletesség felé fordul.
Az ellenállás melankóliája (1989)
Erőteljes társadalmi parabola egy lassan leomló világról. Részletekben olvasva különösen hatásos, mert így még jobban érezni, ahogy a káosz beszüremlik a hétköznapokba.
Kinek ajánlott? Aki szereti a szimbolikus, lappangó feszültséggel teli történeteket.
Háború és háború (1999)
Egy kisvárosi levéltáros története, aki egy különös kézirat segítségével szeretné megmenteni a világot. Egyszerre személyes, víziószerű és megrendítő.
Kinek ajánlott? Aki az emberi őrület, megszállottság és megváltás határvidékei iránt érdeklődik.
Rombolás és bánat az ég alatt (2004)
Kínai utazásainak esszéisztikus naplója. Nem turistás élmények, hanem kulturális sokk, lassú szemlélődés, elmélkedés a hagyomány és modernitás ütközéséről.
Kinek ajánlott? Aki szereti a kontemplatív, esszészerű prózát.
Sátántangó (1985)
A klasszikus „nagy” Krasznahorkai-regény, de nem biztos, hogy elsőre érdemes ezzel kezdeni. Egy széthulló falusi közösség, manipuláció, reménytelen újrakezdési kísérletek hömpölygő láncolata. A stílus itt teljes intenzitásában jelen van.
Kinek ajánlott? Aki kész találkozni a társadalom legsötétebb tükrével.
Báró Wenckheim hazatér (2016)
A késői nagyregény, amely mintegy összegzi életművének sok motívumát: hazatérés, összeomlás, groteszk kisvárosi víziók. Egyszerre tragikus és abszurd, maga a „krasznahorkais paradoxon”.
Kinek ajánlott? Aki szeretné az életmű egész lélegzetét egyetlen nagyregényben átélni.
Hogyan olvasd Krasznahorkait?
Ne sietve. Egy tízoldalas részlet több figyelmet kíván, mint más szerzőknél egy egész fejezet. Engedd, hogy a mondatok ritmusa vezessen: nem kell mindent elsőre megérteni, mert a hangulat, a tempó, a látomás gyakran előbb érkezik, mint a történet.
Krasznahorkait olvasni olyan, mint zenét hallgatni: nem mindig a logika vezet, hanem a ritmus, az áramlás, az atmoszféra.
Nobel-díj és világfigyelem
2025 októberében a Svéd Akadémia úgy döntött, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítéli az irodalmi Nobel-díjat, „látomásos, sűrű és átfogó életművéért, amely az apokaliptikus sötétségben is megerősíti a művészet erejét”.
A díj nemcsak egyetlen könyvet, hanem több évtizedes, következetesen épített munkásságát ismeri el. Krasznahorkai irodalma nem könnyű, de annál mélyebb: a végletekig leás az emberi létezés kérdéseihez, és onnan hoz fel mondatokat, amelyek egyszerre súlyosak és ragyogók.
A Nobel-díj hatására sokan most találkoznak először a nevével, és talán rájönnek: az irodalom ma is képes megrázni és megmozgatni az ember lelkét.
Díjátadó ceremónia
Krasznahorkai László ma, 2025. december 10-én veszi át az irodalmi Nobel-díjat. A stockholmi díjátadó ceremóniát élőben közvetíti a Duna Televízió 16 óra 50 perctől. Az esemény online is követhető. A magyar közmédia tematikus filmválogatással is tiszteleg a szerző előtt: 19:30-kor a Duna World műsorán látható A londoni férfi, Tarr Béla atmoszférikus film-noirja Georges Simenon műve alapján, Krasznahorkai közreműködésével. 22 órától a Dunán kerül képernyőre A torinói ló, Tarr Béla és Krasznahorkai László közös, a világ lassú leépülését és az emberi lét kiszolgáltatottságát bemutató alkotása. Ugyancsak 22 órától az M5 kulturális csatorna levetíti a több mint hétórás, kultikus Sátántangót, Tarr Béla ikonikus adaptációját a szerző azonos című regényéből. Magyarországon ezen a napon (szülővárosában, Gyulán egy héten át) számos helyen tematikus ünnepséget szerveznek az író tiszteletére.
korábban írtuk
Krasznahorkai a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
korábban írtuk
Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
korábban írtuk
„A művészfilmnek befellegzett” – Bihari Napló-interjú 2012-ből Krasznahorkai Lászlóval
A magyar irodalom és kultúra egyik legrangosabb nemzetközi elismerésének örvendhetünk: 2025-ben Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. Ebből az alkalomból közöljük újra az íróval 2012-ben, nagyváradi látogatása alkalmával készült interjúnkat.
korábban írtuk
Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Gyermekszemmel a felnőttek világa
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Ha tizenkét embert összezárnak
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Ha tizenkét embert összezárnak
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Pilvax Kávéház: ahol jól megfér egymás mellett a néptánc, a népzene, a slam poetry és a kocsmakvíz – videó
Székelyudvarhely belvárosában március 15. alkalmából már másodjára hívták „időutazásra” az ünneplőket.
Művészeti párbeszéd – Ceglédi alkotók Csíkszeredában
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
Művészeti párbeszéd – Ceglédi alkotók Csíkszeredában
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Sírig tartó szerelem: Benedek Elek és Fischer Mária házassága
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Sírig tartó szerelem: Benedek Elek és Fischer Mária házassága
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!