
Fotó: Pixabay
Az édes és keserű íz inkább melegít vagy semleges, a csípős ízeknek szinte mindig forrósító hatásuk van, a savanyú ízek jellemzően hűtenek, frissítenek, a sós pedig leginkább a semleges zónába tartozik.
2025. október 12., 11:542025. október 12., 11:54
2025. október 12., 11:552025. október 12., 11:55
Évek óta tapasztalom, hogy amikor ősszel lehűl az idő, hirtelen már nem kívánom a paradicsomot, pedig itt, a csíki klímában pont ilyenkorra érik be a kertben termelt paradicsomok zöme. Sokáig nem tulajdonítottam különösebb fontosságot ennek az érzésnek. Az a mániám, hogy ételt nem pazarolunk, és azt használjuk, ami éppen van, elnyomta ezt az ellentmondást bennem. Pár éve találkoztam először a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) keretében létező öt elemes étrenddel, amely egy többezer éves tapasztalati tudást összefoglaló komplex rendszer. Röviden összefoglalva:
Amiért ez az étrend előkerült a fenntartható konyha témájával kapcsolatban, a természetnek az a csodája, hogy éppen olyan növényeket kínál számunkra szezonálisan, amelyekkel legjobban tudjuk kompenzálni az adott évszak időjárásának hatásait.
Nyáron, a száraz forróságban terem a lédús, hűsítő paradicsom, a vinete, a paprikák, főzőtökfélék, dinnyefélék. Ilyenkor sokkal több nyers ételt fogyasztunk – salátákat, zöld leveles zöldségeket –, amelyek nedvesítő, hűtő, frissítő hatásúak. A fűszerek közül is inkább a zöldfűszerek kerülnek előtérbe, amelyek melegítő hatása éppen kiegyenlíti a nyers ételek hűsítő hatását.
Nyáron a húst sem kívánjuk annyira, mert a húsféléknek alapvetően forrósító, melegítő hatásuk van. Kivétel a kacsahús, amelynek a kínaiak szerint hűtő hatása van. A tejtermékek közül a savanyított termékek – a kefir, joghurt, aludttej, tehéntúró – hűsítenek, a sajtoknak, édestejnek alapvetően melegítő hatása van. A nagy melegben a savanykás gyümölcsöket is szívesen fogyasztjuk, amelyek szintén frissítően hatnak az emésztőrendszerünkre. A gabonafélék közül a köles, árpa és jázminrizs, a hüvelyesek közül főleg a csíráztatottak frissítenek. A gyógynövények közül a bodzának, citromfűnek, zsályának van hűsítő hatása, az italok közül pedig a sörnek, a fehér boroknak, pezsgőknek és a zöld teának. Ugyanezek az alapanyagok sokat segítenek más jellegű meleg állapotokon is, például, ha lázasak vagyunk, vagy a változókori hőhullámok időszakában.
A zöldségek közül melegítő hatása van a hagymaféléknek, a kelkáposztaféléknek, sütőtöknek, a gabonafélék közül a zabpehelynek, a kerek és édes rizsféléknek és a búzalisztnek. Téli időszakban bátran fogyaszthatjuk a melegítő hatású kávét, vörösbort, vagy fekete teát. A magas alkoholtartalmú italoknak viszont, mint a pálinka, likőrök forrósító hatása van, így ezekkel óvatosan bánjunk. A húsok közül a kecske és bárányhúsnak, no meg a grillezett húsoknak forrósító hatása van, a vadhúsok, a disznóhús és a marhahús melegíti az emésztőrendszerünket.
A legtöbb gabonafélének, hüvelyesnek, zöldségnek, gombának és olajos magnak semleges a hatása, bármikor fogyaszthatóak, így ezek képezhetik az étkezésünk alapját. Ide tartozik a tönkölybúza, bulgur, hajdina, a legtöbb rizsféle, a kukoricadara, a zöldségek közül a gyökérzöldségek, zöldpaszuly, zöldborsó, káposzta, pityóka stb. A húsok közül a szárnyasoknak és nyúlhúsnak van semlegesebb hatása.
A legtöbb fűszernek melegítő hatása van, így a hideg időszakban bátran használjuk őket. Az édes és keserű íz inkább melegít vagy semleges, a csípős ízeknek szinte mindig forrósító hatásuk van, a savanyú ízek jellemzően hűtenek, frissítenek, a sós pedig leginkább a semleges zónába tartozik.
Amikor egy ételt tervezünk, akkor próbáljuk meg mind az öt elemet „beletenni”: a tavaszi fa elem savanyúságát, a nyári tűz elem keserű ízét, az átmeneti időszakok föld elemének édességét, az őszi fém elem csípősségét és a téli víz elem sós ízét. Így tudjuk a fenntartani a belső egyensúlyunkat, vagyis így tudunk egészségesek maradni. Ha viszont a külső vagy belső hatások kibillentenek ebből az egyensúlyból, akkor részesítsük előnybe az ellenkező hatású ételeket a mindennapi étkezésünk során, ezzel tudjuk segíteni szervezetünknek újra megtalálni az egyensúlyi állapotát. Ha ezeket az alapelveket ismerjük és használjuk az étrendünk kapcsán, ha jobban rá tudunk hangolódni a testünk jelzéseire, akkor nemcsak egészségesebbek leszünk, hanem szinte biztos, hogy ösztönösen az éppen szezonálisan elérhető alapanyagokat fogjuk megkívánni, így biztosan a fenntarthatóbb utat fogjuk választani. És belátjuk majd, hogy karácsonykor nem a testünk kívánja meg a paradicsomot, hanem csak a szemünk.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
A juhtúró markáns íze és a frissen főtt tészta párosa gyorsan elkészíthető, mégis különleges fogás, amely jól illik a téli, kiadósabb ételek sorába.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
szóljon hozzá!