
Fotó: Dakó Viola
A késő őszi időjárás már sejteti a tél elkerülhetetlen érkezését, de ez nem jelenti azt, hogy már nem kerülhet finom gomba a kosarunkba. Ismerjük meg közelebbről a kései laskagombát, jól tűri a hidegebb időjárást, és kiváló konyhai alapanyag. Megtudhatjuk róla azt is, hogy miért folytat egyfajta „ragadozó” életmódot a korhadékbontás mellett. Az ősszel újra visszaköszönő tavaszi fajokat is említjük: az érdes vadhagyma és a bajuszos hagyma finom, fokhagymás ízű fűszernövények.
2025. november 20., 14:382025. november 20., 14:38
A kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) egy kimondottan hidegtűrő gombánk, megjelenése tipikusan összeköthető az alacsony éjszakai hőmérséklettel. A hidegsokk provokálja a termőtestképződést. Általában októbertől számíthatunk rá, de amióta lassan érkezik az ősz, a kései laskagomba tömeges megjelenésére is későbbre tevődik. Korhadó faanyagon, faágakon, tuskókon, vagy élő, de legyengült fákon találkozhatunk vele. Élő fán általában korhadások vagy régi metszések, elhalt részek mentén találjuk. Megjelenése változatos, a kalapszíne szürke, szürkésbarna, vagy acélszürke lehet. Hideg időben a kékes, acélos árnyalat gyakoribb. A kalap formája kagyló vagy nyelv formájú, fiatalon begöngyölt.
Legtöbbször egymásra borulnak a kis kagyló formájú kalapok
Fotó: Flickr, Lukas Large, CC BY-SA 2.0
Megjelenése nagyon tipikus, jól felismerhető gombának számít. Sűrű, fehéres színű lemezei vannak, idősödve kissé sárgulhat. A lemezek tönkre lefutók, a tönkje is fehéres, kissé pelyhes felülettel. A tönk oldalt álló, erről is jól felismerhető, és csoportosan, szorosan egymáshoz több termőtestet is hoz. Legtöbbször egymásra borulnak a kis kagyló formájú kalapok. A húsa a tönkben kemény, rostos, nem könnyű levágni. A kalap rugalmas húsú, egyik közkedvelt tulajdonsága gasztronómiai szempontból. A fiatal és közepes méretű példányokat érdemes gyűjteni, öregen kellemetlenül rágós, és általában nyüves is már ilyen korúan. A tönk alsó, rostos és fás részét már terepen érdemes levágni, és otthagyni lebomlani. A szaga nem jellegzetes, de enyhén gombás illatú, kellemes. Kimondottan lombhullató fák korhadó részein találjuk – ha laskagombára vadászunk, akkor érdemes idős és beteg fákat keresni. Ha távolról látunk kidőlt fát, akkor érdemes közelebbről is megvizsgálni minden oldalról.
Kései laskagomba lemezei
Fotó: Maja Dumat, Flickr, CC BY 2.0
Minden évben ajánlott meglátogatni ősszel, ha találunk egy jó lelőhelyet. Többször is teremhet abban az évben, ha megfelelőek a körülmények. A jó lelőhelyeimet tíznaponta szoktam meglátogatni, amint az éjszakai hőmérséklet lecsökken – körülbelül a -2 Celsius-fok az ideális, +5 °C körüli nappali hőmérséklettel. Gyakran egész decemberben gyűjthető, ha enyhe télies az időjárás. Elkészítve nincs kimondottan erőteljes íze, de az állaga nagyon kedvelt, kissé rugalmas, és jól fűszerezve kiváló alapanyag. Jól termeszthető gombának számít, könnyen ráoltható faanyagra, de sokféle más szerves anyagra is (fűrészpor, szalma, kávézacc, papírhulladék). Termesztett fajai és fajtái nagyon változatosak, ez is jelzi közkedveltségét.
Termesztett rózsaszín laskagomba
Fotó: Flickr, Edna Winti, CC BY 2.0
Létezik rózsaszínű laskagomba (Pleurotus djamor), de aranysárga laskagomba (P. citrinopileatus) is. A kései laskagomba közkedvelt fajtái például a Blue Oyster, szürkéskék kalapszínnel, és a Black Pearl Oyster, majdnem feketés kalapszínnel. A laskagombák érdekessége, hogy egyfajta „ragadozó” életmódot is folytatnak: talajban élő fonálférgeket ejtenek csapdába. A hifák (fonalszerű sejtszálak) felszínén speciális vegyületeket termelnek, amelyek bénítják a fonálférgeket. Ezután a gomba enzimjei lebontják a fonálféreg testét és a micélium (hifák összessége, nagyobb egység) felszívja a felszabadult tápanyagokat, főként plusz nitrogént biztosítva ezzel a gombának. Erre a plusz nitrogénre azért van szükség, mert a korhadó faanyag alapvetően nitrogénszegény. Evolúciós előny a laskagombák nitrogénszerző képessége, hasonló jelenség más fajoknál is megfigyelhető. A ragadozó növények is a plusz nitrogén miatt ejtenek csapdába rovarokat.
Kései laskagomba kidőlt fán
Fotó: Dakó Viola
Egészséges alapanyagnak számít, érdemes a hétköznapi étrendünkbe is beépíteni, ha tehetjük. Magas a B-vitamin-tartalma, gazdag antioxidánsokban, és jó fehérjeforrás is, mint a legtöbb gomba. Alacsony kalóriatartalmú, így jól beilleszthető sokféle diétába, és nagyobb mennyiséget is fogyaszthatunk belőle.
Nyári laskagomba
Fotó: Dakó Viola
Összetéveszthető szintén ehető rokonfajaival, hasonlít hozzá a melegkedvelő nyári laskagomba (P. pulmonarius), kalapszíne is sokkal világosabb. Az ehető erestönkű laskagomba (P. cornucopiae) is hasonlít, de megjelenése április és július között jellemző, és ánizsos illatú. Kalapszíne is sárgás, vagy krémfehér. Az ehető sárgatönkű áldücskőgomba (Sarcomyxa serotina) távolról nagyon hasonló, de tönkje sárgás és kalapszíne sárgásbarna, vagy olívás árnyalatú. Kevésbé ízletes fajnak számít.
Sárgatönkű áldücskőgomba sárga tönkje
Fotó: Charles de Mille-Isles, Flickr, CC BY 2.0
A termesztett kései laskagomba könnyedén beszerezhető, a legtöbb szupermarketben elérhető egész évben. Rugalmas állaga miatt érdemes alaposan hőkezelni, hogy ne maradjon kicsit se rágós, puhuljon át megfelelően. Nagyon szeretem pácolva elkészíteni, általában egy estét szoktam fűszeres pácban (cayenne-bors, édes fűszerpaprika, fokhagyma, szójaszósz, só, bors) pihentetni. Nagyobb darabokban is kisüthető, de fel is lehet tépetthús-szerűen szakítani, így nagyon jó textúrát lehet elérni. Egy nehéz serpenyővel le is lehet súlyozni, lapítani. Így extrán ropogósra süthető, bevett eljárásnak számít. Készülhet belőle risotto, leves, gombafasírt, gombapástétom, készülhet grillezve, bundázva és párolva is. Én aranysárgára pirítva szeretem a legjobban. Lehet pizza és tésztás ételek feltétje, savanyítható ecetesen és tejsavasan is.
Kései laskagomba féloldalas tönkje
Fotó: Dakó Viola
Kiváló húshelyettesítő vegetáriánus és vegán életmód esetén, változatosan elkészíthető és tápláló. Jól tárolható, hűtőben 3 napig is jól bírja, tároljuk papírzacskóban, vagy papírtörlővel kibélelt dobozkában. A többletet érdemes szárítani és fagyasztani is. Az aszalvány szeletelt, darabos és porított formában is értékes kiegészítője lehet az étrendünknek. Nagyon finom füstölve, az enyhébb ízű gombáknak kimondottan jót tesz a füstös ízvilág. Ha laskagombát találunk, akkor érdemes többféle módon is elkészítenünk. Kiadós zsákmánynak számít, így biztosan lesz lehetőségünk kísérletezni az elkészítés módjával.
Bajuszos hagyma
Fotó: Dakó Viola
Több tavasszal előforduló faj is újra előbújik ősszel, visszaköszönő fűszernövényünk az érdes vadhagyma (Allium oleraceum) és a bajuszos hagyma (Allium vineale). Érdemes felkeresni, ha van vadhagymás lelőhelyünk. A ligeteket, cserjés és bokros részeket kedvelik, gyümölcsfák alatt is gyakran előfordulnak.
Érdes vadhagyma
Fotó: Dakó Viola
Fűszerű csomónak tűnnek távolról, de fokhagymás illatuk és ízük segít felismerni őket. Gombákhoz is jól társíthatók, apróra vágva, snidlingszerűen érdemes felhasználni. Tavasszal már írtunk róluk, itt olvashatsz bővebben az érdes vadhagymáról. Gyakran a hó alól is szedhetők, érdemes megismerkednünk velük.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.
Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.
szóljon hozzá!