Kék a kökény, recece...

Gyakori növény mindenfelé, kaszálatlan rétek, erdőszélek és cserjések gyakori alkotója. A talajjal szemben is igénytelen, emiatt gyorsan visszahódítja a gondozatlan tájat, kertekben is gyakori, bosszantó is tud lenni a jelenléte. Minden évben én is sokat küzdök vele, de igyekszem meghagyni azokat, amelyek nem zavaró helyen nőnek és szép méretű terméseket hoznak. A növekedése nagyon lassú, így, ha az ember idejében csípi el, akkor nem nő túl rajta.

A kökény a rózsafélék családjába tartozik így tövisessége nem is meglepő annyira, a szilvának is közeli rokona, egy nemzetségbe tartoznak. Több ehető gombafajunk is kedveli a kökényes élőhelyeket, emiatt a tavaszi gombászások ideje alatt kimondottan a sűrű kökényes részeket keressük. Nagyon le kell lassulni és óvatosan kúszni-mászni a szúrós bokrok alatt, de megéri. Élőkerítést is telepíthetünk vagy formázhatunk belőle, jelenlétével támogathatjuk a közelünkben élő faunát. Az ehető gombák közül májusi pereszkét (Calocybe gambosa), tövisaljagombát (Entoloma clypeatum) és gyakorta cseh kucsmagombát (Verpa bohemica) is találhatunk a kökényesben. A cserjét ezért is érdemes megtanulni felismerni egész évben, így nem csak a termése miatt látogathatjuk.

Tavaszi virágzása alatt értékes virágaiból is gyűjthetünk, nagyon finom teát, szörpöt, szirupot, fermentált üdítőt vagy limonádét is tudunk készíteni belőle. Nyersen mértékkel fogyasszuk, hiszen a virágok is tartalmaznak kis mennyiségben ciánglikozidokat, de kis mennyiségben és nem rendszeresen fogyasztva biztonságos. Hőkezelés hatására bomlanak a ciánszármazékok, így leforrázva teának, vagy kifőzve többet is fogyaszthatunk belőle. Megszárítva a téli időszakban is idézhetünk az asztalra tavaszi illatokat és ízeket.

Terméseiben sok a csersav, emiatt is húzza csókra a szájat, ha éretlenül, dércsípés előtt kóstoljuk. Sok a citromsav és almasav is a bogyókban, ettől savanykásak. Ha megfagynak a bogyók, akkor a keményítők cukrokká bomlanak, ezért konkrétan édesebb lesz a termés. A savasság érzete is csökken, jobban egyensúlyban lesz és pluszban még emiatt is kicsit édesebbnek érzékelhetjük.

A kökény termését csemegézhetjük nyersen is, szezonban nálam mindig van a hűtőben, egy kis dobozkában, így kéznél van és könnyen fogyasztható. Hetekig eláll, ha dobozba tesszük. Készíthetünk belőle lekvárt, érdemes vegyíteni más gyümölcsökkel is, az alma vagy a körte jó választás mellé. Ideális szörpnek, szirupnak, aszalványnak teához, ecetnek, fermentált üdítőnek, bornak, gyümölcslének, szósznak vadas mellé, gyümölcsbőrnek, limonádénak, de gyakorta áztatják szeszes italokba is különleges aromája miatt.

Magjai a csonthéjasokhoz hasonlóan ciánszármazékokban gazdagok, így kerüljük nyersen történő fogyasztásukat. Hőkezelve, alaposan lepirítva biztonságosan fogyaszthatóak, legalább 20 percet pirítsuk 180 Celcius-fokon sütőben, olykor átkeverve. Kicsik a magok, így elég macerás, de ha már leszedtük és dolgoztunk a termésével, akkor a magokkal is kezdhetünk valamit. Meggy és cseresznye esetében is hasonló a helyzet, egy kis mennyiséget érdemes lehet így megkóstolni, én nagyon szeretem és igyekszem mindig félretenni a magokat. Dokumentálva van, hogy az indián törzsek fogyasztották a pirított csonthéjasok magvait, jó kalória- és zsírforrásnak számítanak. Napjainkban nehezen találunk időt ilyen időigényes feldolgozásra, de sosem árt tudni róla legalább információként. Ha egyszer rászorulunk, akkor még jól jöhet.

A kökény sűrű ágai kiváló fészkelőhelyet biztosítanak megannyi madárnak. Rigófélék, cinegék, verebek és sok más kistestű énekesmadár otthona és menedéke. Táplálékkal szolgál számukra is, a terméseket gyümölcsevő madarak szeretettel csipegetik. Sokáig friss marad a bokrokon, így tartós táplálék a téli időszak beköszöntével is. Ez egy nagyon kritikus időszak a madarak számára is, emiatt a túlélésük egyik záloga is. Gyűjtés közben mindig hagyjunk bőségesen termést a bokrokon, nekik is maradjon. Inkább több bokorról gyűjtsünk keveset, minthogy leszedjük az összeset egyetlenről. A ragadozók elől is menedék tövissesége és sűrűsége miatt, sokféle állatnak szolgál rejtekhelyként. A madarak mellett kis testű rágcsálók, nyulak, rókák, nyestek, de még mókusok menedéke is. Terméseiből a nyulak és őzek mellett a rókák is jelentős mennyiséget elfogyasztanak, amennyiben elérik őket. A lehullott példányokat a hó alól is kikaparják.