
Fotó: Pixabay
Pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
2025. december 21., 16:442025. december 21., 16:44
Az összes ünnep közül talán a karácsonyi és évvégi ünnepeket kebelezte be leginkább a fogyasztói társadalom. Decemberben jóval több olyan terméket, szolgáltatást vásárolunk, ráadásul sokszor hitelre, amire alapvetően nincsen szükségünk, és legtöbbször azoknak sincs, akiknek ajándékként szánjuk. Aztán az ünnepek után számottevően megnő a kidobott szemét mennyisége, leginkább az élelmiszerhulladéké. A hajléktalanok beszámolói alapján, a karácsony és szilveszter elteltével a nagyobb városokban akár komplett háromfogásos menüt lehet kikukázni, drága italokkal együtt.
Ebben az időszakban sokkal kitartóbbak kell legyünk, ráadásul sokkal hosszabb ideig, ha ellen akarunk állni a mindent domináló „ezt is vedd meg”, „ezt megérdemled”, „erre szükséged van”, „ettől leszel boldog”, „ettől leszel szép és fiatal” pszichológiai nyomásnak. Ahelyett, hogy a természet ritmusával összhangba kerülve befelé fordulnánk és felfedeznénk, hogy a teljes sötétségből hogyan születik meg újra és újra a fény, ilyenkor inkább pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
Tapasztalatom alapján a leginkább hatékony megoldás, ha a hétköznapokban már kipróbált és bevált megoldásokat, mentalitást emeljük át az ünnepi időszakra is. Ilyenkor is részesítsük előnyben a helyi, szezonális és vegyszermentes alapanyagokat. Ha megvan már a kapcsolatunk a helyi termelőkkel, akkor nem olyan nehéz beszerezni tőlük a helyi alapanyagokat az ünnepi menühöz sem. Ha már beépítettük a szezonalitást a mindennapi főzési rutinba, akkor nem lesz olyan nehéz az éppen elérhető téli alapanyagokból kitalálni egy különlegesebb receptet. Ha kialakult már, hogy mit csinálunk a maradékokkal a hétköznapokon, akkor biztosan lesz ötletünk arra is, mit kezdjünk az ünnepi menü maradékával. Ha már kísérleteztünk azzal, hogy otthon is elkészítsünk egyet-kettőt az üzletben kapható készételek közül, akkor talán neki merünk állni egy gasztroajándék elkészítésének is. Ha viszont eddig nem volt fontos szempont a fenntarthatóság az életünkben, akkor ne ilyenkor, karácsonykor kezdjünk el kísérletezni vele, inkább az újévi fogadalmak listájába építsük be.
Itt, Székelyföldön talán az egyik legfenntarthatóbb a hagyományos karácsonyi menü: a húsleves, töltött káposzta, kolbász, házi kenyér és a bejgli. De hasonlóan fenntartható ételeket készíthetünk húsmentes, vagy más különféle étrendet tartó családtagjainknak, vendégeinknek is gyökérzöldségek, téli tökfélék, pisztráng, hüvelyesek és olajos magvak, vagy a nyáron üvegbe zárt gyümölcsök, zöldségek felhasználásával is. Amikor pedig a mennyiséget tervezzük, gondoljunk arra, hogy ünnepek alatt sem szerencsés háromszor annyit enni, sőt, az ünnep alatt is unalmas lesz ugyanazt enni egy hétig, így felesleges nagyobb mennyiségeket készíteni.
A kevesebb ebben az esetben is határozottan több. A karácsony csak akkor tud hiteles és bensőséges lenni, ha a hétköznapjainkat is a karácsony szellemében éljük. És ha az ünnepben is törekszünk a hétköznapok mértékletességére, egyszerűségére. Az ünnep csak kihangosítja azt, ami bennünk és körülöttünk van. Ha béke van és nyugalom, akkor azt. Ha feszültség és nyugtalanság, akkor azt.
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
A kicsi, aranyló golyócskák kívül ropogósak, belül pedig izgalmas tölteléket rejtenek. Az arancini a szicíliai konyha remek előétele, utcai fogása, melynek nagy előnye, hogy hamar elkészíthető.
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
A hó olvadásával lehetőségünk adódik, hogy vadon termő korai fűszernövényeket gyűjtsünk. Megismerkedünk az érdes vadhagymával, valamint az erdei gyömbérgyökérrel, melynek különleges aromáival sokféle ételt és italt fűszerezhetünk.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
szóljon hozzá!