
Vörösbegy (Erithacus rubecula) csipegetés közben
Fotó: Wildlife Terry/FLICKR, CC0
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni. A madarak hasznossága mellett szokatlan és kissé bizarr táplálkozási formákat is ismertetünk. Ha te sem bírod a szúnyogokat, akkor olvass tovább és megtudhatod, hogyan lehetnek a madarak a szövetségeseid.
2025. december 11., 16:472025. december 11., 16:47
A kertes házban élők és a zöldövezethez hozzáférő városi lakosok tudatosan ültethetnek számukra olyan fákat, cserjéket és lágyszárú növényeket, amelyek eleséggel szolgálnak és fészkelőhelyet, de egyben búvóhelyet is biztosítanak számukra. Sajnos ritkán szokott ez szempont lenni, általában más nézőpontok szerint választ egy átlagember növényeket a kertjébe. Emiatt is fontos hangsúlyozni, hogy a madarak szerepe a környezetünkben mennyire is fontos. Nagyon hasznos a jelenlétük, és ez egy kölcsönösen előnyös együttélés is lehet mindkét fél számára, ha az ember tudatosan hoz döntéseket és cselekszik annak érdekében, hogy a környezetében élő madarak jól érezzék magukat az adott területen. Az emberi természetkárosító és kiszorító tevékenységek miatt rohamosan csökkennek a táplálékot és menedéket nyújtó zöldövezetek városi és vidéki környezetben is. Amíg a térkövezett felületeket és a tájidegen dísznövényeket tartjuk szépnek és követendő példának, addig nem jöhet létre egy mindkét fél számára ideális együttélés.
Tűztövis cserje (Pyracantha sp.)
Fotó: Liz West, FLICKRS, CC BY 2.0
Sajnos vidéken is a rövidre lenyírt gyep a divatos, és a kert minden kis centiméterét rendben tartó gazda a saját szeme számára ideális környezetet teremt, de a kertjében létezni kívánó élőlények számára ez pont maga a sivatag és az egyik legkárosabb tevékenység is egyben. Talajszintnél kezdődik a probléma, a rendszeresen rövidre nyírt gyep rovarszegény élőhelynek számít, és mivel sok énekesmadarunk rovarokkal is táplálkozik, emiatt őket is negatívan befolyásolja a tevékenységünk.
A nyári szezonban is érdemes a madarakat szem előtt tartva kevésbé intenzíven kaszálni és ne túl rövidre, amennyiben tehetjük. Nem kell az egész kertet visszavadítani, az aktívan használt kertrészeket nem kell beáldozni. Elég csak néhány kevésbé használt részt kijelölni, ahol nem nyírunk túl gyakran füvet, és hagyjuk, hogy a növények természetesen fejlődjenek. A természetben minden összefügg mindennel, ezért ennek nemcsak a madarak fogják hasznát venni, de több hasznos beporzó rovarunk is.
Méhlegelő telepitése a madarakra is jótékonyan hat
Fotó: Charcoal Soul, FLICKR, CC BY-ND 2.0
Ültethetünk méhlegelőt is, szép és illatos virágmag keverékből. Ezek a kicsit visszavadított szigetecskék összekötik az ember által átalakított környezetet a természet igényeivel. Segítenek abban, hogy ne egymás ellen, hanem egymással együtt élve osszuk meg a teret.
A lágyszárú növényeink közül sok őshonos fűféle termése kedvelt csemege a magfogyasztó madarak számára. Amikor természetes környezetben látunk madarakat a talajon keresgélni, akkor rovarok és magok után kutakodnak. Sok gyomnövényként is számontartott növény termése jelentős táplálékforrásnak számít, például az útifű, disznóparéj és here fajok termése fontos forrásnak számítanak. A vadon hagyott kis részeinket ősz végén se kaszáljuk le, a beérett magok sokáig fognak táplálékul szolgálni az épp arra tévedő madarak számára. A kerti nagy takarítást is érdemes tavaszra ütemezni, hiszen a metszéssel és gyomlálással sok olyan termést tisztítunk ki, amelyekre épp szükség lenne. Érdemes ezt tudatosan végezni és ősszel inkább csak azokat a fajokat ápolni, melyek termése nem számít táplálékforrásnak.
Fenyőrigó (Turdus pilaris) fagyal bogyókkal
Fotó: Hedera.baltica, FLICKR, CC BY-SA 2.0
Ültetés és telepítés esetén részesítsük előnyben azokat a fajokat, melyek őshonosak és nem tájidegenek. Válasszunk olyan fajokat, amelyek termése a madarak számára is kecsegtető. A díszesebb, nemesített kertészeti változatok is megfelelőek. A díszgalagonya, díszalma, madárberkenye, madárbirs és tűztövis termései kecsegtetők a madarak számára, és viszonylag sokáig elérhetők is. Az őshonos fajok közül a fagyal, borostyán, homoktövis, bodza, kányabangita jó választás. A lista nagyon hosszú, de az interneten rá tudunk keresni, hogy a kiválasztott növényünk termése táplálékforrásnak számít-e. Ezeknek jelentős része számunkra is értékes termést hoz, így kettős is lehet a haszon.
Én például betakarítás idején mindig gondolok a madarakra, és ha kevés termés lett abban az évben, akkor még inkább. Ők jobban ki vannak téve az időjárás szélsőséges ingadozásainak, és a kései fagyok kártétele közvetlenül érinti őket. Tudatosan nem szedem le például az összes bodzabogyót, amiket nem érek el könnyen, azokat direkt ott hagyom a madarak számára. Mindig örömmel nézem az ablakból, ahogy csemegéznek róla, megéri lemondani a termés egy kis hányadáról. Az őket szem előtt tartó telepítés hosszú távú befektetésnek számít, és gazdaságosabb is. A rendszeres madáretetés költséges lehet, a legalacsonyabb árú eleségek felhasználása sem számít olcsónak. Sokan nem engedhetik ezt meg maguknak, így érdemes hosszú távon gondolkozni és olyan növényeket telepíteni, amelyek táplálni tudják az énekesmadarainkat. Jobb híján a vadonból is tudunk beszerezni olyan ágakat, amelyek tele vannak értékes termésekkel. Ezeket télen ki tudjuk helyezni a kert különböző részeire. Ennek inkább nagyon városi és kevés zöld területtel rendelkező régiókban van létjogosultsága.
Barátposzáta (Sylvia atricapilla) bodzabogyóval
Fotó: Vine House Farm, FLICKR, CC BY 2.0
A madarak jelenléte a kertben nemcsak kedves és örömet szerző jelenség, de alapvető szükség a természetes egyensúly fennmaradásához. Nagy mennyiségben fogyasztanak el sokféle kártevő rovart, melyek jelenléte általában kellemetlen szokott lenni a kertészkedők és a kertben pihenő emberek számára. Levéltetvek, különböző hernyók és pajorok, szúnyogok, de még csigák is szerepelnek az étlapjukon. Úgy is felfoghatjuk, hogy az év közben elvégzett hasznos karbantartó munkájukat háláljuk meg a téli etetéssel, így majd, amikor újra felmelegszik az idő, ismét belelendülhetnek a szúnyog- és csigavadászatba. Énekükkel nyugalmat hoznak a szívünkbe, a legkevesebb, hogy egy kicsit gondoskodunk róluk a fagyos téli napokon. De úgy is mondhatjuk kicsit viccesen, hogy ha utálod a szúnyogokat, akkor etess madarakat.
Az előző cikkben szó esett arról, hogy mit szabad és mit tilos a madarak számára felkínálni. A maradékok közül néhány alternatíva ideális, körte- és almacsutkákat lehet zsinórra felkötve felkínálni számukra, de romlékonyságuk miatt csak kis mennyiségben érdemes. A téli sütőtökszezon idején a fel nem használt magokat például meg szoktam szárítani, hogy tartósabb legyen, és ezt vegyesen bekeverve teszem ki az etetőkbe. Nyomtalanul eltűnik, energiadús és ízletes eleségnek számít. Nyáron a nagyobb szemű cukkinimagokat is érdemes megszárítani és megtartani, mellétáplálásnak ideális. A kenyérről és péksüteményekről lehulló magokat is szoktam egy kis befőttesüvegben gyűjteni, de nagyon kell figyelni, hogy csak magok legyenek, és morzsa ne legyen benne. Ezek kis tételnek számítanak, de az apró kicsi figyelmesség is összegyűl egy év alatt, így télire kiegészítésként hasznát vesszük.
Hegyi fakusz (Certhia familiaris)
Fotó: Caroline Legg, FLICKR, CC BY 2.0
A hegyi fakusz egy kis termetű, de nagyon aranyos megjelenésű madárkánk. Egy kicsit hasonlít a verebekre, a verébalkatúak közé is tartozik. Amikor először észrevettem a kertemben, akkor épp egy öreg diófán csavargott. A tollazata és a színe nem különösen feltűnő, laikus szemmel akár verébnek is lehetne nézni. Viszont a csőre egyből lebuktatja, vékony és lefelé hajló csőrű. Veszedelmesen tűhegyes, erre lettem először figyelmes, és a hosszú ívelt karmaira, amelyekkel kapaszkodott. A csavargást ebben az esetben szó szerint értettem, hiszen spirálszerűen járja körbe a fa törzsét, minden apró kicsi repedést megvizsgál. Elsőre nagyon szokatlan volt ezt megfigyelni, ahogy mérnöki pontossággal és figyelemmel kutatja a repedésekben megbújó rovarokat. Kicsit olyan volt, mintha magamat látnám gombászás közben, emiatt nagyon a szívemhez nőtt a fakusz.
Széncinege (Parus major)
Fotó: Hedera.baltica, FLICKR, CC BY-SA 2.0
A madárvilágban gyakran bizarr jelenségek is történnek, ezeket emberi aggyal sokszor nehezen tudjuk elfogadni, de a túlélés érdekében az állatok mindent megtesznek, ez a záloga a fennmaradásuknak. A kis termetű cinegékről alapvetően nem gondolnánk, hogy veszélyesek lehetnek, pedig a széncinegék szélsőséges táplálékhiány esetén egészen szokatlan módon is képesek élelemhez jutni. Ez a viselkedés ritka, de jól dokumentált. Hosszan tartó éhezéskor akár egymást is megtámadhatják, és a könnyen hozzáférhető puhább testrészeket fogyasztják el, sok esetben ez konkrétan a fej lágy részeit jelenti. Más kistestű madárfajok is áldozatul eshetnek, tehát nem kizárólag a saját fajtársaikat támadják. A széncinegék csőre elég erős ehhez, és sokkal agresszívebbek, mint a többi cinegefaj. Odúharcok során is megfigyeltek hasonló eseteket.
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk. Idén télen, ha tehetjük, legyen egy kis figyelmünk rájuk is a lehetőségeinkhez és a környezetünkhöz mérten.

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Ez a piskóta a tésztába sült vaníliapudinggal és az édes mandarinnal minden falatnál tartogat egy krémes meglepetést. Mennyien könnyű, gyümölcsös desszert, ami pillanatok alatt otthonos illattal tölti meg a konyhát.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!